A leggazdagabb magyarok körében a legnépszerűbb Orbán és a diktatúra
A 90-es éveket követően felborultak a hagyományos politikai és társadalmi bázisok. Az emberek iskolázottsága, jövedelmi viszonyai, szülei társadalmi helyzete alapján könnyebben meg lehetett állapítani, hogy milyen politikai pártot támogat nagyobb valószínűséggel, azonban egy új átfogó kutatás szerint ezek a tényezők már kisebb mértékben számítanak.
Az Abcúg ismertette az MTA és az ELTE két kutatója, Gerő Márton szociológus és Szabó Andrea szociológus-politológus új, „A magyar társadalom és a politika, 2019” címet viselő tanulmányát, mely a vázolt átalakulást, annak főbb irányait járja körül. A rendkívül részletes, 2700 állampolgár megkérdezésén alapuló reprezentatív kutatás két évet, 2017-es és 2018-as adatokat ölel fel, jól azonosíthatók tehát a pártválasztásra befolyással lévő politikai üzenetek, azok gondolkodásra gyakorolt hatása.
Szemléletes példa, hogy 2017-ben a magyarok szerint az ország legnagyobb problémái között kiemelték a bevándorlást, ez 2018-ban már visszaesett, a nemzeti szuverenitás elvesztését többen jelölték meg. Természetesen más problémákat is kiemeltek a válaszadók, de ebben a két változóban jól érzékelhető a Fidesz kommunikációjának hatása, ahogy Orbán Viktor fokozatosan helyezte át a hangsúlyt az EU-val szembeni fellépésre.
A problémák okozóira is rákérdeztek, amelyben ugyancsak érzékelhető, hogy Soros Györgyöt és a brüsszeli bürokratákat jóval többen hibáztatják.
A kutatásból kiderül, hogy a fideszes szavazók véleménye, az ő valóságuk értelmezése hogyan változott a kormányzati kommunikációval.
Az ellenzéki táborban ugyanakkor leginkább Orbán Viktort és kormányát látják a problémák hátterében, a demokrácia elvesztése pedig az egyik legfajsúlyosabb problémává nőtt ki körükben.
Demokrácia vagy diktatúra?
Egy 2015-ös kutatáshoz képest érdemben csökkent azok aránya, akiknek teljesen mindegy, hogy milyen rendszerben élnek - 32 százalékról 20 százalékra. Ez is érzékelteti, hogy a társadalom tagjai véleményt formálnak a demokráciáról és a diktatúráról.
Többen, a lakosság 56 százaléka támogatja a demokráciát, de 11-re nőtt a diktatúra támogatóinak száma.
A kutatók azt vizsgálták, hogyan csapódik le az egyes társadalmi csoportokban, úgy mint alsó osztály, munkásosztály, alsó középosztály, középosztály és felsőközép/felsőosztály. Érdekesség, hogy a két felsőbb osztályban nőtt leginkább a diktatúrát bizonyos körülmények között elfogadók aránya. A középosztályban 6-ról 15-re, a felsőosztályban 6-ról 26 százalékra nőtt a diktatúrát elfogadók aránya.
Az alsó középosztályban érdemben nem változtak az arányok (65:12 a demokrácia javára), a munkásosztályban viszont nagy, 19 százalékos növekedést mutat a demokráciapártiság. Az alsó osztályban a közömbösek tábora csökkent, nagyjából egyformán nőt a két rendszert támogatók aránya, amely 2018-ban 51:15 a demokrácia javára.
A demokráciát azonban másként élik meg a kormánypártiak és az ellenzékiek.
A Fideszesek körében mindössze 21 százalék szerint nem jó a magyar demokrácia működése, azonban ez már 60 százalék a Momentum Mozgalmat támogatók körében, és még így is ez a legelégedettebb ellenzéki párt. A DK választóinak 80 százaléka szerint rossz a magyar demokrácia állapota.
A társadalmi csoportok felosztásában a legelégedettebbek a felső két osztályba tartozók a demokrácia állapota tekintetében (67 és 54 százalék lefelé haladva), de a legalsóbb osztályban már csak 34 százalék elégedett, azaz pont fordított az arány.
Kádár népe
A magyarok négy kategóriában hasonlították össze a Kádár-rendszert a 2010 óta tartó Orbán-rendszerrel, és
mind a vidéken élők boldogulása, a családok helyzete, a munkalehetőségek, a nyugdíjak mértéke szempontjából a rendszerváltás előtti érát tartották jobbnak.
Minél idősebb volt a válaszadó, annál körében erősebb volt a nosztalgia érzése. A fiatal 18-29 éves korosztály nem nagyon döntött egyik éra mellett sem, többségben voltak a választani nem tudók.
Kiemelhető, hogy míg a legalsóbb osztályban a Kádár-rendszert 58 százalék tartotta jobbnak, addig
a legfelsőbb osztályban a legtöbbet, 40 százalékot az Orbán-rendszer kapott.
A fideszes választópolgároknál közel azonos a Kádár-rendszert (35%) és az Orbán-rendszert (37%) támogatók aránya.
