Már közel a jogerős ítélet a vörösiszapperben

A Fellebbviteli Főügyészség fellebbezése nyomán három napon át tárgyalta másodfokon a Győri Ítélőtábla a kolontári, devecseri vörösiszap-tragédia büntetőjogi vonatkozásait. A Veszprémi Törvényszék a tavalyi év elején minden vádlottat felmentett a közveszélyokozás bűntette és más bűncselekmények vádja alól.

Már az elsőfokú ítélet kihirdetésekor lehetett tudni, hogy a határozat közfelháborodást vált ki. A tragédia sértettjei, a halottak hozzátartozói mellett közszereplők  is méltatlankodtak, Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke szokásosan bárdolatlan stílusában tartotta elfogadhatatlannak a törvényszék döntését. Elismert jogtudósok azonban határozottan kiálltak mellette. Sőt már az elsőfokú ítélet kihirdetés előtt két héttel , egy szakmai konferencián demonstratív és elhamarkodott lépésnek nevezték, hogy a tározó tulajdonosát, a MAL Zrt. vezérigazgatóját szerintük indokolatlanul őrizetbe vették.

A politika már az  eljárás kezdetén rendkívül kínos helyzetbe hozta az ügyészséget. Olyan közhangulatban kellett dolgoznia, amelyet erősen befolyásolt a miniszterelnök egy nyilatkozata, ebben a kormányfő a felelősök börtönbe zárását ígérte a közvéleménynek. A parlament úgynevezett kolontári bizottsága pedig – alapvető szakmai ismeretek hiányában – egyértelműen a MAL vezetőin kérte számon a történteket.

Az eljárást figyelemmel követő független jogászok szerint a politikai nyomásgyakorlás nem az ügyészség tevékenységét befolyásolta, hanem mindenekelőtt a nyomozó hatóságét, amelyet persze a vádhatóság felügyelt. Az ügyvédek is úgy gondolják, hogy a szerintük prekoncepciós nyomozás eleve lehetetlenné tette a szélesebb körű vizsgálódást, szinte kizárólag a MAL vezetői ellen kerestek bizonyítékokat. Észszerű lett volna a hatóságok szerepét is vizsgálni – noha egyáltalán nem biztos, hogy mulasztottak –, ám rájuk már nem igazán terjedt ki a nyomozás, állítják a védők.

Ilyen előzmények után a vádhatóság tevékenységére a politika árnyéka vetült, annak ellenére hogy a vádat képviselő Fejes Péter álláspontját minden bizonnyal szakmai meggyőződése vezette. Következetesen úgy látta, hogy a MAL Zrt. vezető munkatársai különböző jelzések értékelésével, monitoringrendszer működtetésével megelőzhették volna a tragédiát. Azt ő sem vitatta, hogy a gátszakadást az altalaj okozta stabilitásvesztés váltotta ki, tervezői rossz helyszínt választottak a tározónak s a kivitelezési munkákban is bőven akadt kifogásolni való. Ebben viszont a MAL vezetőinek és megvádolt munkatársainak semmi szerepük nem volt, ezt az ügyész sem állította.

Az ugyancsak alaposan felkészült védői kar viszont arra mutatott rá: a bíróság által kirendelt szakértők véleménye  egyértelműen a vádlottakat igazolta, noha ezek elfogulatlanságát az ügyészség nem ismeri el. Monitoringrendszer kiépítését egyetlen hatóság sem írta elő, sőt a privatizációs szerződésben sem kötelezték rá a céget. Tehát ennek hiányát nem lehet számonkérni a vádlottakon, érveltek az ügyvédek. Olyan szakértői véleményeket is idéztek, amelyek szerint egy ilyen ellenőrző rendszer sem tudta volna előre jelezni a tragédiát.

Az ügyészség a Veszprémi Törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezését indítványozta. Hatvanöt relatív szabálysértést mutatott ki, ám ezek jórészt elírások, amelyek nem feltétlenül relevánsak az ügy szempontjából. Az ügyész azt is kifogásolta, hogy a törvényszék megsértette az indoklási kötelezettségét. Az ügyvédek ezzel szemben az ítélet indoklását kellően részletesnek, logikusnak és pontosnak nevezték. Ez nyilván mérlegelés kérdése lesz a jogerős ítélet meghozatalában.

Az utolsó szó jogán mindenki részvétét fejezte ki, volt, aki megrendülten beszélt, mindenki az ártatlanságát hangoztatta. Egy német állampolgárságú vádlott úgy fogalmazott: a tragédia fájdalmát és következményeit nem  enyhíti, ha ártatlan embereket ítélnek el.

A Győri Táblabíróságon Zólyomi Csilla tanácsa arról dönt, elfogadja-e az ügyészi indítványt, ha igen, akkor újrakezdődik az első fokú eljárás. Az ügyész ebből a Veszprémi Törvényszék kizárását kérte. Amennyiben a táblabíróság úgy ítéli meg, hogy az első fokon történt relatív szabálysértések másodfokon korrigálhatók, akkor ezt megteszi, s helyben hagyja az elsőfokú ítéletet. Más tényállás megállapítására nincs lehetősége.