Magyarországról vitáztak Orbánnal az Európai Parlamentben

Számos olyan állítás szerepel a magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt!-kampányában, amely nem felel meg a tényeknek, illetve rendkívül megtévesztő, az Európai Bizottság ezért „szilárd tények alapján” kívánja tisztázni a szóban forgó kérdéseket – jelentette ki Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén, amelynek egyik fő témája az alapjogok magyarországi helyzete.

Az ülésen egyebek mellett megvitatják a magyar felsőoktatási törvény módosítását, a civil szervezetekkel kapcsolatos jogszabályok tervezett szigorítását, a menedékkérők automatikus őrizetbe vételét, valamint a médiapluralizmus és az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdését, valamint terítékre kerül az Állítsuk meg Brüsszelt!-kampány is.

Az ülés kezdetén a képviselők nagyjából harmada vett részt, a végére mindössze harminc körül maradtak.

Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Orbán felszólal

Alaptalanok a Közép-európai Egyetem bezárásáról szóló vádak, a törvény ugyanis nem tesz mást, mint egységesíti a valamennyi magyarországi felsőoktatási intézményre vonatkozó szabályozást – jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök közölte, a magyar szabályozás bezárja a spekulációk és visszaélések lehetőségét, átláthatóságot követel, és felszámolja az európai egyetemekkel szemben eddig élvezett privilegizált helyzetet.

Kijelentette, mint egy uniós tagország vezetőjének, kötelessége biztosítani, hogy az európai és a magyar egyetemek ne legyenek hátrányosabb helyzetben versenytársaiknál.

Orbán közölte: Nem kérdőjelezhető meg a magyar kormány elkötelezettsége az Európai Unió iránt, ugyanakkor számos tekintetben elégedetlenek vagyunk az EU működésével. Felszólalásában elmondta, kormánya azért bírálja az Európai Uniót, mert szeretnék kijavítani a fennálló hibákat, illetve megreformálni az EU-t.

Kiemelte, az állampolgárok bizalmát csak úgy lehet visszaszerezni, ha mindent megteszünk a hibák megoldása érdekében, ehhez azonban mindenekelőtt a bajok egyértelmű megnevezése szükséges.

Olyan unióra van szükség, amely előnyben részesíti a fair és nyílt vitát – mondta Orbán Viktor. Felszólította a képviselőket, hogy legyenek kritikusak a Magyarországgal szembeni előítéletekkel szemben és – mint fogalmazott – mérjenek egyenlő mércével.

A miniszterelnök hozzátette: a magyar kormány tudatában van annak, hogy az európai uniós tagság nem csak jogokkal, de kötelezettségekkel is jár, és Magyarországon magas az unió támogatottsága.

Weber a bizottság javaslatainak megfontolását kéri

Az Európai Bizottság által javasolt módosítások megfontolására kérte a felsőoktatási törvény körüli vitában Orbán Viktort Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójának vezetője Az elmúlt huszonöt évben a Közép-európai Egyetem mindig is két diplomát adott ki Budapesten, a magyar diákok ennek előnyét élvezték. Nem értjük, hogy ezt az előnyt miért veszik el a diákoktól – mondta.

A tudomány szabadsága az EU alapértéke, ezt be kell tartani és meg kell védeni. Az egyetem csak a munkáját végzi – mondta Weber, és arra kérte Orbán Viktort, hogy fontolja meg, hajtsa végre az Európai Bizottság által javasolt módosításokat.

Weber Európa elleni „hangulatkeltésnek” nevezte a Brüsszelről szóló nemzeti konzultációt. Hozzátette ugyanakkor: Orbán Viktor mindig részt vett a vitában, mindig reagált és sokszor változtatásokat eszközölt, míg például a romániai korrupcióról szóló vitára a szocialista miniszterelnök nem ment el.

Pittella: az Európai Parlament nem egy amerikai spekuláns érdekeit képviseli

Az Európai Parlament szociáldemokrata képviselőcsoportjának vezetője szerint a magyar kormányfő nem mond igazat akkor, amikor azt állítja, hogy egy amerikai pénzügyi spekuláns érdekeit képviseli az Európai Parlament. Gianni Pittella kijelentette: Orbán Viktor tudja, hogy az Európai Parlament a magyar hallgatók azon legitim elvárását védelmezi, akik nem akarják, hogy megfosszák őket egy kiváló egyetemtől és annak képzésétől.

Véleménye szerint nem csupán a Közép-európai Egyetem védelméről van szó, hanem a tudomány, a kutatás, a kultúra és mindazoknak a védelméről, amelyek a demokrácia alapját jelentik.

A frakcióvezető szerint azzal, hogy Magyarország visszautasította a menekültek áthelyezését, úgy viselkedik, mintha az Európai Unión kívül állna. Az előnyök mellett meg kell osztani a terheket, az együttélés kötelezettségeit is – jelentette ki a szociáldemokrata politikus.

Verhofstadt: a magyar kormány megsérti az uniós alapelveket

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakcióvezetője kijelentette, hogy a magyar kormány megsérti az uniós alapelveket, zaklatja a civil szervezeteket, elüldözi a kritikus sajtót, falakat épít, vissza akarja állítani a halálbüntetést, és most úgy döntött, hogy bezár egy egyetemet.

„Milyen messzire fog még elmenni Orbán, könyveket fognak égetni a Kossuth téren?” – tette fel a kérdést Verhofstadt, aki szerint a magyar kormányfő mindenhol és mindenkiben ellenségeket lát: az energiaágazatban, a sajtóban, a civil szervezetekben és most az egyetemi világban.

A liberális politikus kijelentette: nem egy büszke konzervatívot lát Orbán Viktor kormányfőben, hanem a „régi kommunista Magyarország megtestesülését”, amelyet a gazdasági protekcionizmus, a túlzott nacionalizmus, az illiberális állam építése és az ellenségkeresés jellemez.

A felszólalók általában bírálták (a néppártiak is) Orbán tekintélyuralomra törő, populista, a sajtó és a civil társadalom szabadságát fenyegető,  menekültek ellen irányuló politikáját, de nem mindenki. A szélsőjobboldali és az euroszkeptikus felszólalók dicsérték a miniszterelnököt, Nigel Farage pedig meghívta a „Brexit-klubba”, mondván, inkább lépjen ki az EU-ból Magyarország is, itt (Brüsszelben) úgysem lesz soha igaza.

Ujhelyi István szocialista képviselő azt kérte a parlamenttől, hogy ne büntessék Magyarországot, mert nem az országot, hanem Orbánt illeti kritika és büntetés. Jövőre leváltjuk – ígérte.

Magyarország elismerést érdemelne

Magyarország betartja a migrációval kapcsolatos dublini rendeletet, ami miatt elismerést érdemel, és nem bírálatot – jelentette ki Orbán a képviselők hozzászólásaira válaszolva. Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek betartásával elsősorban Németországot, Ausztriát és Svédországot védi, mivel a migránsok csak áthaladni kívánnak Magyarországon – mondta.

A kormányfő kijelentette, a magyar álláspont migrációs kérdésben világos: az illegális migrációt meg kell állítani, az Európai Unió területén kívül kell különválasztani a menekülteket a gazdasági migránsoktól, a bajba jutott emberek számára oda kell vinni a segítséget, ahol a baj van.

Hangsúlyozta, a migránsok kötelező kvóta alapján történő áthelyezésének politikája megbukott, hiszen azok az államok sem hajtják végre, amelyek nem szegülnek szembe az uniós politikával. Ez egy rossz gondolat volt, amelyet abba kell hagyni és más megoldást kell keresni – tette hozzá a miniszterelnök.

Nem könyöradomány, amit Magyarország kap az Európai Uniótól, a kohéziós politikával minden tagország jól jár, így nem kérhetik tőlünk, hogy „fogjuk be a szánkat” – fogalmazott Orbán, kiemelve, hogy a nettó befizető tagállamok is haszonélvezői a kohéziós politikának. „Mi lebontottuk a vámokat, a piacainkat megnyitottuk, és lehetővé tettük a tőke szabad áramlását, miközben olyan szegények voltunk a kommunizmus után, olyan tőkehiányosak, mint a templom egere” – mondta.

„Nem kérhetik tőlünk, tisztelt képviselő urak és hölgyek, hogy fogjuk be a szánkat, és nem beszélhetnek velünk úgy, mintha önök ajándékot adnának nekünk, és mi az önök megvásárolt lekötelezettjei lennénk” – jelentette ki Orbán.

Véleménye mindenkinek lehet

Tiszteletben tartjuk a különböző elképzeléseket a jövőről – mondta a vita zárásaként Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke. Mindenkinek joga van hozzá, hogy saját véleménye legyen, de ahhoz nem, hogy megválogassa a tényeket is. A nemzeti konzultációs kérdőívre az Európai Bizottság elküldi a saját válaszait, amelyek a tényeket tartalmazzák, mert a magyaroknak joguk van hozzá, hogy lássák őket.

A napirenden szereplő problémákat nem fogjuk jogi lépésekkel megoldani – jelentette ki. Jogi lépéseket csak akkor teszünk, ha valaki megszegi az alapszerződéseket – fogalmazott. Ugyanakkor hangsúlyozta: „Csak akkor születhet konszenzus, akkor születhet megállapodás arról, hogy az Európai Uniónak milyen irányba kell közösen tartania, ha vitát folytatunk.”

A Magyarországgal kapcsolatos határozatról az Európai Parlament májusi első ülésen szavaznak majd.