Lapszemlénk a világból - Macron a Financial Times-nak: nem tudjuk elfogadni, hogy Magyarország feladja alapvető szabadságjogait
Harminc európai parlamenti képviselő, valamint további 50 személyiség – újságíró, tudós, illetve civilszervezeti aktivista – közös levélben fordult európai uniós intézményi vezetőkhöz, tiltakozva a koronavírus-járvány nyomán hozott magyar törvény ellen, amely
a rendkívüli jogrend álcája alatt szerintük fenyegeti a jogállamiságot.
Mint az EurActiv című brüsszeli hírportál írja, az EU gyors és határozott fellépését sürgető levél kezdeményezője a Transparency International elnevezésű nemzetközi korrupcióellenes civilszervezet uniós irodája volt. Az aláírók hangsúlyozzák: rendkívüli időkben valóban rendkívüli intézkedésekre van szükség, de ezeknek az intézkedéseknek időben korlátozottnak és arányosnak kell lenniük.
Orbán Viktor és a Fidesz-frakció szavazása a felhatalmazási törvényről. A levélben, amelyet az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének, tehát az Európai Bizottságnak, illetve a tagállami vezetők testületeként működő Európai Tanácsnak az elnökéhez intéztek, leszögezik: nem engedhető meg, hogy
gátlástalan politikai szereplők a jelenlegi helyzetet ürügyként használják a demokrácia lebontására és a jogállamiság aláásására.
A levélírók felhívják a figyelmet arra, hogy az álhírek terjesztésének esetére kilátásba helyezett drákói, öt évig terjedő börtönbüntetést a független média elnyomására használhatják fel. A levél szerint a magyar parlament által március 30-án elfogadott törvény – amely időkorlát nélkül adott felhatalmazást a rendeletekkel történő kormányzásra - befagyasztja a szólásszabadságot, illetve lehetőséget nyújt a fékek és ellensúlyok még megmaradt elemeinek az elfojtására.
Arra is emlékeztetnek, hogy az Európai Unió korábbi lépései nem voltak képesek megállítani a magyar kormányt a demokratikus intézmények lerombolásához, a civil társadalom perifériára szorításához vezető úton.
Az EurActiv megjegyzi, hogy Magyarország megítélése az elmúlt öt évben csaknem példátlan mértékben romlott a World Justice Project elnevezésű globális igazságügyi szervezet jogállamisági mutatójának a tükrében.
A londoni Financial Times interjút készített Emmanuel Macronnal. Ennek feldolgozásában szerepel egy olyan bekezdés, miszerint a francia köztársasági elnök kitart amellett, hogy
fenyegetést jelent a nyugati demokráciákra nézve, ha a járvány elleni küzdelem során feladják a szabadságjogokat.
„Néhány európai ország ezt választja” – idézi Macront a brit lap, megjegyezve, hogy az elnök ezzel nyilvánvalóan Magyarországra utalt, ahol Orbán Viktor úgy döntött, rendeletekkel fog kormányozni. Emmanuel Macron az interjúban úgy fogalmaz, hogy „ezt nem tudjuk elfogadni. Az ember nem dobhatja sutba az alapvető DNS-ét, azon az alapon, hogy egészségügyi válság van”.
A terjedelmes interjúból egyébként a Financial Times azt emeli ki a beszámoló alcímében is idézett gondolatként, hogy
a mostani világjárvány át fogja alakítani a kapitalizmust, és hogy a vezetőknek „alázattal” kell eljárniuk ebben a helyzetben.
A francia elnök szerint az EU-nak többszáz milliárd eurós beruházási vésztartalékot kell mozgósítania, és ebből a pénzből a vonakodó északi tagországoknak meg kell segíteniük Olaszországot és Spanyolországot, ahol sok ezren haltak meg a koronavírus miatt. Ezen felül – vélekedik Macron – a jómódú nemzeteknek segíteniük kell Afrikát, mégpedig azzal, hogy azonnali visszafizetési haladékot adnak a két- vagy többoldalú hitelmegállapodások vonatkozásában. Macron azonban – a Financial Times riporterei szerint rá egyáltalán nem jellemző módon – ezúttal bizonytalanabb abban, hogy javaslatai keresztülvihetők-e. „Nem tudom, hogy a válságnak még csak az elején vagy már a közepén tartunk” – mondja, és hozzáteszi: a sok bizonytalanság szerénységre int. Mindemellett úgy véli, hogy az euró, az egységes fizetőeszköz, de még maga az unió is veszélybe kerülhet, ha a gazdagabbak – így a németek, a hollandok – nem mutatnak több szolidaritást a világjárvány által sújtott Dél-Európával.
„Megállítottuk a fél világot, hogy életeket mentsünk. Ilyesmire eddig nem volt példa a történelemben”
– mondja. Az interjú során azonban megkerülhetetlenül jönnek elő azokat számok, amelyek szerint Franciaországban idén nyolc százalékkal csökkenhet a gazdaság teljesítménye, illetve kilenc százalékra kúszhat fel a költségvetési hiánynak a bruttó hazai termék értékéhez viszonyított aránya.
