Magyarország közbenjárásért fordul Ausztriához

Fellegi Tamás igen elfoglalt ember. A tárca nélküli miniszter, aki egyben Orbán Viktor pénzügyekkel foglalkozó utazó tárgyalási megbízottja is, hetek óta ingázik Európa és Észak-Amerika között, hogy meggyőzze a nemzetközi pénzügyi világ képviselőit arról, hogy nyújtsanak valamiféle hitelt a költségvetés miatt bajba került Magyarországnak.

Fellegi naptára túlzsúfolt: Washington és Berlin után január 20-ára Brüsszelbe várják Fellegit, ahol - többek között - az Unió közreműködését keresi majd egy Magyarországnak adandó esetleges pénzügyi támogatás miatt.

Magyarország főtárgyalója az EU fővárosába vezető útja során Ausztriában is megáll tárgyalni: január 19-én Bécsben Maria Fekter pénzügyminiszterrel és Ewald Nowotny-val, a jegybank kormányzójával találkozik – miként a magyar nagykövetség kihangsúlyozta - „megbeszélés és nem tárgyalás céljából”.

A megbeszélés napirendjén szereplő témákat illetően az osztrák fél mély hallgatásba burkolódzik. „Nem kommentáljuk a kormányzó programját” – hangzott az OeNB szűkszavú felvilágosítása csütörtökön. Ezzel az üggyel kapcsolatban a pénzügyminisztérium is a földön akarja tartani a labdát, és „kerülni akarja a sajtó által túlcifrázott kísérőzenét”, amint azt Harald Waiglein sajtószóvivő megfogalmazta.

„Semmiféle előítéletet sem fogadunk el”

A bécsi villámlátogatás célja feltehetően az, hogy Fellegi megértést kérjen a magyar törvényhozás számára, különösen a jegybanki törvény esetében, de általában is, valamint támogatást szerezzen az IMF-fel folytatandó tárgyalásokhoz.

Ennek keretében a magyar kormány koordináltan cselekszik: miközben Orbán Viktor nemrégen tárgyalási készséget jelezett a jegybank témájában, Martonyi János külügyminiszter január 6-án valamennyi EU-tagállam kormányának levelet küldött, amelyben a kommunizmus utáni átalakulás régóta esedékes lezárásaként védelmezte a reformokat, és garantálta a jogi normák betartását. A „Financial Times”-ban kivonatosan közölt írásban az áll, hogy „amit semmiképpen sem tudunk elfogadni, az Magyarország előzetes elítélése”. Fellegi bécsi látogatása szintén azt jelzi, hogy Budapest arra törekszik, hogy helyreállítsa Béccsel a magyarországi (elsősorban osztrák) bankokra kiszabott magyar büntető adók – kulcsszó: a devizahitelek kényszerátváltása és a bankadó – miatt megsérült viszonyt. „Ausztriát az euróövezet kiemelkedő országának tarjuk, és mindenképen szeretnénk tovább javítani a meglevő jó kapcsolatokat” – hangsúlyozza a bécsi magyar nagykövet, Szalay-Bobrovniczky Vince.

„Amennyit nyom, annyit ér”

Hogy az osztrák fél osztja-e ezt a nézetet, azt még ki kell várni –mindenesetre tegnap a pénzügyminisztériumban a demonstratív józanságtól a kétkedésig terjedt a skála: „Az utóbbi időben megromlottak a kapcsolatok. Gyakorlatiasan szemléljük a dolgokat: amennyit nyom, annyit ér” – állítja Waiglein. A magyar jogi reformot illetően pedig most az Európai Unión a sor, hogy lépjen.

Az EU-Bizottság január 17-ig dönt arról, hogy sértik-e az európai jogot a sokat bírált sarkalatos törvények. Azon a lehetséges viszályon túl, hogy a kormány befolyást nyerhet a jegybank felett, Brüsszel a bírák függetlenségének lehetséges megnyirbálása miatt is kételyét fejezte ki. A brüsszeli mellékfrontokon a túlságosan magas költségvetési hiány miatt az EU kohéziós alapjából származó kifizetések befagyasztása is fenyegeti Magyarországot.

Nem pontos számítások szerint öt és 15 milliárd euró között van azoknak a pénzügyi lyukaknak a nagysága, amelyeket még az idén be kell tömnie Budapestnek. Azt követően, hogy mindhárom hitelminősítő intézet bóvli szintre minősítette le Magyarország hitelképességét, a pénzügyi piacok nem jöhetnek számításba pénzforrásként. Kétségtelen, hogy legutóbb valamelyest csökkentek azok a kamatok, amelyeket Magyarország kénytelen fizetni a befektetőknek - a jelenleg átlagosan több mint kilenc százalékos hozamra tekintettel azonban, hosszú távon Magyarország képtelen ezen a módon megfinanszírozni önmagát.

Fordította: dr. Gonda László