Magyarország kevésbé barátságos tárgyalásra számíthat
Külföldi sajtó Magyarországról - FAZ a cigányságról, Der Tagesspiegel a belpolitikáról, a The Economist a gazdaságról.
Egész oldalas riportban foglalkozott a magyarországi cigányság helyzetével pénteki számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A német konzervatív napilapban a szerző, Michaela Seiser a "Soros nélkül nem lennék itt" című írás bevezetőjében megállapította, hogy a társadalom peremén élő cigányok többsége rendkívül csekély képzettséggel rendelkezik, ebből fakadóan a normális élet szintjére történő felemelkedés csak keveseknek sikerül. A szerző a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei riportban négy olyan személyt mutat be, akiknek sikerült ez a felemelkedés.
Az elsőként bemutatott személy Kóczé Angéla szociológus, aki Soros Alapítvány ösztöndíjával a New-York-i Columbia egyetemen tanult, majd egy a romák érdekében lobbi tevékenységet folytató brüsszeli szervezetnél dolgozott, jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia alkalmazásában áll, és a cikk címét alkotó idézet tőle származik. A továbbiakban a szerző három másik - "sikeres" - roma származású személlyel, Osztolykán Ágnes politikussal, Forgács István tanácsadóval és Rostás Árpád restaurátorral beszélgetett, ecsetelve a romák integrálódásával kapcsolatos problémákat, ismertetve a kormány ezzel kapcsolatos erőfeszítéseit, valamint Európa legnagyobb kisebbségének jövőbeni kilátásait.
A Der Tagesspiegel pénteki számában Lipovecz Iván írását közölte. A német liberális újság politikai oldalán megjelent cikk magyar szerzője az alcímben azt hangoztatta, hogy Orbán Viktor kormányfő kevéssé veszi figyelembe a jogállami normákat. Lipovecz szerint más demokratikus országokban aligha lenne elképzelhető, amiről jelenleg Magyarországon beszélnek, nevezetesen, hogy volt miniszterelnököket és pénzügyminisztereket akarnak megbüntetni a hivatali idejük alatt megnövekedett államadósság miatt. Lipovecz - hasonlóan kritikus hangnemben - kitért az új alkotmányra, a médiatörvényre és az új egyházügyi törvényre is. Megállapította, hogy az Orbán-kormány egy sor jövőbe mutató célt tűzött maga elé, megemlítve a munkahely-teremtés, valamint az államadósság-csökkentés célját. Ugyanakkor hozzátette: Orbán több honfitársa felteszi a kérdést, vajon céljai minél gyorsabb megvalósítása érdekében a kormány mekkora teret biztosít polgárai számára a szabad kibontakozáshoz.
A The Economist Európai Unió kelet-európai tagállamainak gazdasági gondjairól ír nyomtatott kiadásában. A cikk szerint az alacsony kereslet jelenti az egyik legsúlyosabb problémát, és a legfrissebb GDP-adatok azt mutatják, hogy a régió nagy részében csökken a gazdasági növekedés. Az írás idézi Neil Shearinget, a Capital Economics elemzőjét, aki úgy látja, "Magyarország a legsérülékenyebb az eladósodottság és a politikai kiszámíthatatlanság miatt". A devizahitelek 95 százaléka svájci frank alapú, ami a teljes hitelállomány kétharmadát teszi ki - írja a lap. A The Economist szerint Magyarország "kevésbé barátságos tárgyalásra számíthat, mint 2008-ban, ha ismét külső segítségre lenne szüksége".
