Magyarország elveszítheti a legjobb felsőoktatási intézményét, Ausztria lesz a nevető harmadik
Magyarország elveszítheti legjobb felsőoktatási intézményét. A legjobbat, ez nem kérdés. A tekintélyes Quacquarelli Symonds- (QS) listán, amely évente 48 tantárgy szerint 151 ország 1130 felsőoktatási intézményét rangsorolja, a CEU öt tudományterületen – politikában, szociálpolitikában, szociológiában, történelemben és filozófiában – is az első száz közé került. Más magyar egyetem egyik mérvadó listán sem szerepel a világ legjobb háromszáz intézménye között. Jellemző, hogy az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatain az összes magyar egyetemi és MTA-kutatóhely közül a CEU nyerte el a legmagasabb összeget a 2017–2022-es időszakra: 14 988 000 eurót. Az intézmény kutatási programjaiba más magyar egyetemek tudósait is bevonja. És ha már a pénznél tartunk, az egyetem adók, járulékok és szolgáltatási díjak fizetésével évente több mint hétmilliárd forinttal járul hozzá a magyar költségvetéshez. Az sem elhanyagolható, hogy az elmúlt években több mint tízezer külföldi hallgató töltött éveket a budapesti intézményben – és költött el itt jelentős summát
Persze egy oktatási intézmény esetében nem a pénzben kifejezhető haszon a döntő. A CEU diákjainak 24 százaléka magyar, 1215 hallgatóból 292-en. Köztük jelentős számban vannak ösztöndíjasok, akik nemcsak tandíjmentességet élveznek, de megélhetési költségeiket is az egyetem állja. Így a tehetséges, de anyagilag rossz helyzetben lévő magyar diákok számára az ország legjobb egyeteme egyben a legolcsóbb, leginkább hozzáférhető felsőoktatási intézmény is. A CEU oktatóinak kétötöde magyar. Olyan tanárok, akiknek többsége a világ legjobb egyetemeiről jött haza szülőföldjére, mert ebben az intézményben versenyképesek a fizetések, és itt közvetlen kapcsolatban maradhatnak az amerikai tudományos élet hálózatával is. Ebben az értelemben ez az intézmény az agyak visszaszívásának legsikeresebb példája. Nem elhanyagolható az a kapcsolati tőke sem, amelyet 136 országban tizenötezer öregdiák jelent, az ő tudásuk magyar exportterméknek tekinthető.
Közöttük van Grúzia elnöke, egy volt minisztere és az állami egyetem rektora is. A CEU-n tanult két volt román és egy korábbi horvát miniszter, a lengyel tudományos akadémia alelnöke, a varsói emberi jogi ombudsman, a cseh Palacky Egyetem rektora, valamint az ENSZ ugandai emberi jogi főmegbízottja is.
Ha arra vállalkozunk, hogy a Central European University esetleges távozásának veszteséglistáját összeállítsuk, akkor sorra kell venni az egyetem intézményi kapcsolatrendszerének jó néhány elemét is. Ezek közé tartozik, hogy a CEU tartja fenn Közép- és Kelet-Európa legnagyobb angol nyelvű társadalomtudományi könyvtárát 184 ezer kötettel és hozzáféréssel több mint 150, igencsak borsos árú számítógépes adatbázishoz. A négyezer tagnak csak a fele itteni diák vagy tanár, a többiek más oktatási intézményekből járhatnak ide.
A CEU doktoranduszai angol nyelvű kurzusokat tartanak több magyar intézményben, például a Debreceni Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen, a Budapesti Gazdasági Egyetemen és az ELTE-n. Az intézmény évente harmincezer eurót szán más egyetemekkel közös rendezvények tartására, szerződéses együttműködést alakított ki a Károli Gáspár Református Egyetemmel, az Andrássy Egyetemmel, az MTA Rényi Alfréd Intézetével, az ELTE középkor-tudományi tanszékével. Hosszan lehetne még sorolni azt a kisugárzó hatást, amelyet Magyarország épp elveszíteni készül, de már csak két tényező fér bele mostani leltárunkba. Az egyik, hogy a CEU tanárai oktatnak a Rajk- és Széchenyi-szakkollégiumokban, illetve hogy bárki számára nyilvános azoknak a vendégelőadásoknak a többsége, amelyeket a világ leghíresebb társadalomtudósai tartanak az egyetemen.
Mindennek nagy része hamarosan elveszhet. Michael Ignatieff rektor a közelmúltban úgy nyilatkozott a The Washington Postnak, hogy ha nyáron nem sikerül megállapodni a magyar kormánnyal az egyetem jövőjéről, akkor az intézménynek Bécsbe kell költöznie. Mint mondta, az egyetem teljesítette a lex CEU által meghatározott kötelezettségeit, most itt az idő, hogy Magyarország kormánya is megtegye ugyanezt. Ha a helyzet nem változik, nem leszünk vonzók a diákoknak, nem tölthetünk még egy tanévet bizonytalanságban, tette hozzá.
– A következő tanévet már nem tudjuk úgy végigvinni, hogy ne tudnánk, 2019-ben hol kezdjük az oktatást. Meg kell mondanunk leendő diákjainknak, hol fognak tanulni – mondta lapunknak Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese. Már eddig is érte kár az egyetemet a bizonytalanság miatt. Az intézmény korábbi működési feltételeit felszámoló lex CEU elfogadására nagyszabású fejlesztés, az egyetemi épületek átépítése közben került sor. A munkálatokat le kellett állítani, és a szerződések felmondása miatt jelentős kötbért kellett fizetni. Amikor egy építkezés beláthatatlan időre megszakad, akkor egyéb költségek is adódnak az állapotok átmeneti rendezése érdekében. A károk közé tartozik, hogy voltak már felvett diákok és meghívott oktatók is, akik a bizonytalan helyzet miatt úgy döntöttek, mégsem jönnek Budapestre.
Bécs kapva kapott a lehetőségen, hogy a CEU akár részben, akár teljesen átköltözhet az osztrák fővárosba.
A Kurier értesülése szerint a városvezetés nyolc olyan ingatlant is megnevezett, amely ideiglenes otthont adhat a CEU-nak, és készek segíteni abban is, hogy a diákok és a tanárok megfelelő lakhelyet találjanak. A Népszava tudósításából derült ki, hogy már megvan a jövőbeli állandó helyszín is, amelyet a CEU 99 évre vehet bérbe – kedvező feltételekkel. Ez egy 1907-ben épült szecessziós műemlék, az Otto Wagner Kórház épületegyüttese mintegy 25 ezer négyzetméteres területtel. A felújításra az osztrák főváros a hírek szerint kész százmillió eurót áldozni.
– Túl vagyunk a jogi előkészületeken, és aláírtuk az osztrák fővárossal azt a memorandumot is, amely az együttműködés kereteit határozza meg, számunkra nagyon kedvezően – mondta a bécsi jövőről a 168 Órának Enyedi Zsolt.
A következő lépés, hogy az egyetem a nyár folyamán beadja az osztrák hatóságoknak három oktatási program akkreditációs dokumentumait. Egy éven belül ezeket várhatóan elfogadják, ami nemcsak azt jelenti, hogy a kurzusok elindulhatnak a 2019-es tanévben, de azt is, hogy a CEU a jövőben nemcsak amerikai, de jogilag osztrák egyetemnek is minősül – ennek minden kölcsönös jogi előnyével.
Bárhogyan dönt is tehát a magyar kormány, a CEU bécsi terjeszkedése már tény. 2019-ben az osztrák fővárosban akár ötszáz diák is elkezdheti tanulmányait, és a bécsi hatóságokkal kötött szerződés alapján a 2022–23-as tanévben már 1500 CEU-hallgatót is fogadhatnak. Budapesten sem szűnik meg az oktatás. Azok, akik itt kezdték meg posztgraduális egyetemi tanulmányaikat, még a magyar fővárosban diplomázhatnak, és elvileg maradhatnak a CEU-val jogi értelemben nem azonos Közép-európai Egyetem Magyarországon akkreditált kurzusai is. Ezek összefonódnak az amerikai oktatási programokkal, de, mint a rektorhelyettes elmondta, meg fogják vizsgálni, van-e olyan tananyag, amelynek oktatása esetleg életképes maradhat Budapesten.
Vajon mi lesz az egyetem hatszáz alkalmazottjával, ha a CEU-nak mennie kell? Enyedi Zsolt megerősítette: az oktatók és szakalkalmazottak közül lehetőség szerint mindenkire számítanak a jövőben is, de itt egész családok, több ezer ember jövőjéről van szó. Nyilván nem mindenki tud vagy akar költözni, sokan nem vállalják majd az ingázást. A rektorhelyettes szerint a diákok összetétele jelentősen megváltozhat, ha a CEU elköltözik. Bécs sokkal drágább város, mint Budapest, így várható, hogy a súlypont eltolódik: több lesz a nyugat-európai diák és kevesebb a kelet- vagy közép-európai. Ma a legnagyobb nemzeti csoport a magyaroké – alighanem közöttük lesz a legnagyobb a csökkenés is.
Bécs a felmérések szerint a világ legélhetőbb, legkellemesebb városa. Enyedi Zsolt szerint az egyetem számára mégis kudarc lenne, ha a CEU-nak Budapest helyett ott kellene folytatnia. Megalapításának célja, értelme ugyanis az volt, hogy közép-európai környezetben segítse a posztkommunista országok átalakítását az oktatás és a tudomány világában.
– Ha el kell mennünk Ausztriába, akkor lehet ugyan, hogy új lehetőségek nyílnak meg előttünk, de az már egy másik intézmény lesz. Egy a nyugat-európai egyetemek sorában, amely már nem tudná továbbvinni a CEU eredeti, nemes küldetését.
Az intézmény vezetése tehát még nem adta fel a küzdelmet azért, hogy maradjanak. Ezt tükrözi, hogy a bizonytalan helyzet ellenére a napokban új tanszéket indítottak. Az egyetem most a humán- és reáltudományok határterületein terjeszkedik, ezt a szándékot tükrözi a hálózat- és adattudományi program bevezetése is. Jelentős fejlesztésre, a korábban megkezdett beruházások befejezésére Budapesten azonban már akkor sem lehet számítani, ha maradhat az intézmény. Az erőket leköti az amerikai campus elindítása, amely a lex CEU egyik feltététele volt, valamint a bécsi terjeszkedés, amelyre a bizonytalanság miatt lett szükség. Az Orbán-kormány döntése olyan bővítésre kényszerítette az egyetemet, amely csökkenti a magyarok lehetőségeit. Ha a CEU-nak mennie kell, a Közép-európai Egyetem torzóként marad itt, egyelőre nem tisztázott, de mindenképpen csonka lehetőségekkel. Ám az egyetem egy része már akkor is biztosan költözik, ha a CEU maradhat. Fontos egységei, jelentős forrásai akkor is külföldre kerülnek, ha a központ továbbra is Budapesten működhet. Jövőre megnyitja kapuit a bécsi CEU, amely a magyarországi erőforrásokat szűkítve az osztrák felsőoktatást erősíti.