Magyarország elnyomja a szabad véleménynyilvánítást
A magyar médiaszabályozási modellnek „elrettentő hatása van és változtatásra szorul”, de egyébként is túl széles a hatóköre. Ez áll a Nemzetközi Sajtó- és Médiafejlődési Szervezetek, köztük a Bécsben székelő Nemzetközi Sajtóintézet, a Freedom House és az Európai Újságíró Szövetség egyik tájékoztatójában. E szervezetek november közepén tájékozódtak a szomszédos Magyarország újjá szervezett médiaágazatáról. A küldöttség tapasztalatairól Karin Rogalska számolt be A nemzetközi újságíró delegáció hevesen bírálja a médiatörvényt alcímmel a Wiener Zeitung hasábjain megjelent cikkében.
Magyarországon korlátozzák a szabad véleménynyilvánításra vonatkozó jogot –véli Aidan White delegációvezető, a brit Intézet a Média Sokoldalúságáért munkatársa. Számára mindenekelőtt az ágazatban megfigyelhető „fokozatosan romló keretfeltételek” és a „kollégák között hiányzó szolidaritás” jelenti a problémát.
Az év első félévében a magyar soros EU-elnökséget beárnyékolták az Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt végbement média-törvényalkotás miatti nemzetköz összetűzések. Budapesten a parlament röviddel az év kezdete előtt egyidejűleg elfogadta az audiovizuális médiaszolgáltatások EU-s irányelveire vonatkozó előírásokat (AVMD-irányelvek) és az új médiatörvényt. Magyarországnak Brüsszel nyomására az AVMD-Irányelvekhez igazodó javításokat kellett végrehajtania. Ennek jegyében törölték a médiaalkotmányból azt a fejezetet, amely szerint kifejezetten büntetni kell az úgynevezett „gyűlöletbeszéd”-et. Az Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és az Egyesült Nemzetek Szervezete is bírálta Magyarországot. A bírálatok újra és újra az újonnan létrehozott Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra (NMHH) és az új Médiatanácsra vonatkoztak.
A kilencfős testületbe kizárólag a kormányzó Fidesz képviselői kerültek be. Továbbá túl széles jogköre van a médiahatóságnak. Ennek következtében szaftos pénzbüntetéssel sújtható a sajtóban és a rádióadásokban megjelenő „kiegyensúlyozatlan tudósítás”
800 000 eurós büntetés az RTL-nek
Legutóbb az RTL-Klub nevű magán TV-adóval kapcsolatos vita keltett feltűnést. Májusban az RTL-Klub állítólag megsértette az ifjúság védelmére vonatkozó előírásokat, és ezért először kb. 500 000 eurós büntetést kapott, amelyet időközben már kb. 800 000 euróra emeltek fel.
Márciusban a parlament számos kiegészítő rendelkezést fogadott el a médiatörvény és a médiaalkotmány vitatott előírásaihoz. Az úgynevezett „nem hivatalos médiumok”, pl. a blogok, amelyek közül már korábban sem mindegyik volt köteles kiegyensúlyozottan tudósítani, ma már teljes egészében mentesülnek a kiegyensúlyozott tudósítás kötelezettsége alól, és ezentúl – eltérően a korábbi tervektől - regisztráltatniuk sem kell magukat. Azokkal a médiumokkal szemben, amelyeknek a székhelye külföldön van, a médiafelügyelet nem szabhat ki pénzbüntetést, akkor sem, ha csak azért van külföldi székhelyük, hogy így kerüljék meg a magyar előírásokat. Júliusban tovább szigorították a médiatörvényt. A jövőben a magán TV-társaságok és rádióadók nem pályázhatnak frekvenciára, ha adósságuk van a NMHH-nál. Ez lehet valamilyen díj vagy akár büntetés is.
Aidan White szerint azonban továbbra is jogos a magyar médiára vonatkozó törvényalkotással kapcsolatos bírálat. Rendkívüli módon korlátozták a médiahatóság és a médiatanács határozatainak jogi felülvizsgálatát. Emellett a működési engedélyek kiadására vonatkozó előírások következtében jelentősen sérül a média sokszínűségének és sokoldalúságának az elősegítése, amelyre európai és nemzetközi szerződések kötelezik Magyarországot. Kérdéses, hogy a közszolgálati médiumoknak elegendő kapacitásuk van-e arra, hogy közjóként garantálhassák a plurális, sokszínű és fontos információkat. White egy dolgot értékelt pozitívan. Ez pedig az, hogy „lényegi párbeszéd kezdődött az újságírás Európa demokratikus életében játszott szerepéről”.
Wiener Zeitung, 2011.11.28.Fordította: dr. Gonda László
