Magyarország elfecsérelt negyedszázada
A keleti-blokk egykori példás reformere 1989 óta az elmulasztott lehetőségek országává változott- írja Gregor Mayer a Der Standard hasábjain.
A 36 éves budapesti születésű Fazekas Dániel egészen sajátos módon szemléli szülőföldjét, Magyarországot. Még gyermek volt, amikor szüleivel (Nyugat-)Németországba költözött, ahol 13 évig élt, majd további hat évig Kanadában tanult. 2004-ben marketing- és kommunikációs szakemberként visszaköltözött Budapestre. Kíváncsi volt, mi lett a hazájából. Csábította az a lehetőség is, hogy felhasználhatja saját multikulturális tapasztalatait.
Nyugtalan Budapest
Magyarország addigra túl volt egy láthatóan sikeres átalakuláson. Éppen akkor lett az EU tagja is. Elkeseredett rivalizálás folyt a baloldali és a jobboldali tábor között, de a kormányok teljesen demokratikusan váltották egymást a választások után. . A Fazekashoz hasonló emberek számára a főváros, Budapest, izgalmas és érdekes volt, tele lehetőségekkel. Csak úgy pezsgett az aktivitástól és a kezdeményezésektől. A divatos kocsmákban kreatív, eredeti figurák és életművészek nyüzsögtek. „Ebben a városban hihetetlenül kellemesen lehet élni” –lelkesedett Fazekas.
A Fazekas hazatérése előtt két évvel megtartott választásokon a szocialisták a liberálisokkal összefogva szoros eredménnyel legyőzték a jobboldali, populista Orbán Viktort. Orbán első alkalommal 1998-tól 2002-ig volt hatalmon. Már akkoriban is megfigyelhető volt autoriter hajlama. Kezdetben nem akarta tudomásul venni a választási vereségét. Híveit heteken keresztül utcára hívta. „A haza nem lehet ellenzékben” v- oltotta beléjük.
2006 őszén hatalmas sokk érte Fazekas Dánielt. Szélsőjobboldali tüntetők megostromolták az állami televízió épületét, és felgyújtottak néhány stúdiót. Heteken keresztül Orbán-hívek és szélsőséges elemek tüntettek az újraválasztott szocialista miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc ellen. Gyurcsány a szocialista frakció előtt elhangzott bizalmas beszédben, amely később kiszivárgott, hevesen agitált a reformok mellett – és ennek keretében, obszcén szavakat használva, beismerte, hogy a költségvetés helyzetét illetően a 2006-os választások előtt becsapták az embereket.
A zavargásokban szerzett először nevet magának a szélsőjobboldali Jobbik. Ugyanebben az időben a roma-csőcselék által a nyugat-magyarországi Olaszliszkán meggyilkolt tanár esete is borzolta a kedélyeket. A nyíltan antiszemita és rasszista Jobbik egy évvel később a „cigánybűnözéssel szembeni polgárőrségként” megalakította a paramilitarista Magyar Gárdát. A Jobbik 2010 óta stabilan a harmadik legerősebb parlamenti párt. Orbán újból és újból felkarolja a Jobbik témáit, hogy maga mögé állítsa a jobboldali tábort.
Gyurcsány a „béna kacsa”
A 2006-os lázongásokat követően Gyurcsány politikailag „béna kacsává” változott, de csak 2009-ben mondott le. Egyetlen reformelképzelését sem tudta megvalósítani. A politikai elit alkalmatlansága miatt a 2008-as világméretű pénzügyi válság rendkívül súlyosan érintette a sebezhető gazdaságot. Sokak számára mindennapos tapasztalat, vagy legalábbis fenyegetés lett a társadalmi hanyatlás. 2010-ben a vereséget szenvedett baloldal romjain Orbánnak sikerült kétharmados többséget szereznie. Új alkotmányt alkotott, amely nemzeti központú alapokra helyezte a politikát, korlátozta a médiaszabadságot, megnyirbálta az Alkotmánybíróság kompetenciáit, és olyan működési rendszert alakított ki, amely egyre inkább megnehezíti a demokratikus kormányváltást.
Orbán hatalomátvételét követően Fazekas Dániel vezető szerepet vállalt a „Milla” tiltakozó mozgalomban. A szervezet hatalmas tiltakozó felvonulásokat szervezett a korlátozó jellegű médiatörvény és a kizárólag Orbán emberei által áterőltetett Alaptörvény ellen. Idővel azonban alábbhagyott a mozgalom lendülete. Fazekas eltávolodott a mozgalomtól. „A Milla jó volt, de nem volt elég jó” – vonta le a végkövetkeztetést. „Kiválóak voltunk, amikor tüntetni kellett. Azonban soha nem léptük meg a következő lépést: ami elvezet a tartalomhoz és az ahhoz tartozó struktúrákhoz. Szabadidős foglalkozás maradt”.
Orbánnak áprilisban egyértelműen sikerült újra megnyernie a választásokat. A szoros kétharmados többség eléréséhez azonban ezúttal számára kedvező irányba kellett átalakítania a választási törvényt. A populista politikus még jobban bebetonozza majd a hatalmát. Nacionalista jelszavakkal az ellen az EU ellen uszítja a híveit, amelynek pénzét szívesen elfogadja, hogy aztán szétossza a saját oligarchái között.
A cél az „illiberális állam”
Klikket alakít Putyinnal, és bejelenti „a liberális demokrácia végét”. Egy júliusban elhangzott beszédében kiemelte, hogy „ illiberális államot építünk”. Példaképként Oroszországot, Törökországot, Kínát és Szingapúrt említette.
Fazekasnak nincsenek illúziói. „A fordulat óta eltelt 25 év alatt Magyarország elszalasztotta az esélyét annak, hogy megérkezzen a való világba. Ez elfecsérelt idő volt”. Az EU-nak nem lenne szabad többé pénzt adnia az Orbán-kormánynak, Magyarországot el kellene szigetelni. „Semmi nem fog változni, hacsak nem jön egy olyan kollektív élmény, amely sokkolja az embereket. Amely majd felébreszti őket. De akkora már késő lesz: többé már nem lesz meg a civil tapasztalat. Orbán távozik, és mi lesz azután?” Rövid időre elhallgat, majd folytatja: „ez egy sz**helyzet, de mégis túl kell élnünk”.
Der Standard, 2014.09.07.
Fordította: dr. Gonda László