Magyarország az EU-bővítés rossz példája

FT

Az EU megszigorítja a belépés szabályait, mivel a közelmúltban néhány új tagállam jogsértései súlyosan aláásták az unió alapvető demokratikus értékeit – írja a Financial Times. A Bizottság már több új ellenőrzési módszert, illetve feltételt léptetett életbe, ideértve, hogy végső esetben meg is szakíthatja a csatlakozási folyamatot, ha bizonyítékok támasztják alá, hogy a jelöltország nem teljesíti a szükséges reformokat. Stefan Füle bővítési biztos elismerte, hogy a szervezet tanult a magyar és a román felvétel során elkövetett hibákból. A tárgyalások során a jövőben elsősorban a jogállamiság területén akarnak jó eredményeket elérni, nehogy azokat később vissza lehessen fordítani. A magyar és a román kormány ugyanis az elmúlt időszakban olyan intézkedésekhez folyamodott, amelyek aggodalmakat keltettek Brüsszelben, amely attól tartott, hogy a két országban félresiklik a demokrácia és a jog uralma. Victor Ponta megpróbálta korlátozni az Alkotmánybíróság jogkörét, hogy kiüsse a nyeregből Basescu államfőt. Orbán Viktor pedig olyan jogszabályt fogadtatott el, amely a bírálók szerint nagyobb felhatalmazást ad számára a szólásszabadság elfojtására. Habár az unió vezetői, ideértve Barrosót is, mindkét esetben kifejezték fenntartásaikat a jogállamot ért fenyegetés miatt, csak korlátozott eszközök állnak a rendelkezésükre az elkövetett jogsértések kezelésére. Füle most azt hangsúlyozta: senkinek sem érdeke, ha egy állam bekerül a szervezetbe, ám ott azzal szembesül, hogy nem jól végezte el a belépéshez megkívánt feladatokat. A lap megjegyzi, hogy az új álláspont – Horvátországot és Izlandot leszámítva – a többiek esetében alighanem lelassítja a tagság elnyerését.

Reuters

A Fitch Ratings arra figyelmeztette Magyarországot, hogy ne próbálja megkerülni az IMF-t, miután több hónapos próbálkozás sem vezetett eredményre a hitelegyezmény feltételeiről. A hitelminősítő feltörekvő piaci állami adósság részlegének vezetője azt nem árulta el, hogy tovább rontják-e a magyarok amúgy is bóvli besorolását, ha nem sikerül tető alá hozni a szerződést. Azt azonban közölte, hogy kudarc esetén marad a negatív kilátás, ami jelzi a további leértékelés lehetőségét. Egy londoni konferencián Paul Rawkins úgy fogalmazott, hogy az utóbbi időben szóba került: Magyarország egyedül is boldogul, ám ez zavarja a Fitchet. A magyaroknak ugyanis vannak gyengéi, erős a piaci ingadozás, és nem lennének jó helyzetben, ha ezzel saját maguknak kellene megküzdeniük. Mint hangsúlyozta, a gond nem egyszerűen az, hogy vissza kell fizetni az IMF pénzét, itt az EU segítségéről is szó van. Orbán odahaza továbbra is keményen beszél a hazai közönséghez, ám az ország a múlt héten egy lépéssel mégiscsak közelebb került az egyezményhez, miután feladta, hogy a jegybankra is kiterjedjen a tranzakciós adó és jövőre 400 milliárdos költségvetési megszorítást jelentett be.

Bloomberg

A Standard & Poor’s szerint az euroövezet bajai miatt nyugati bankok jelentős alapokat tartanak vissza Kelet-Európától, ám ily módon lenyomják olyan államok növekedési kilátásait, mint Magyarország és Lengyelország. A cég egyik elemzője egy bécsi tanácskozáson láthatónak nevezte a készpénz kiszivattyúzását, hozzátéve, hogy az több államban korlátozza a fogyasztói keresletet. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az új szabályozás értelmében nem lehet biztosra venni, hogy válság esetén a keleti leányvállalatok kapnak e- anyagi támogatást az anyabankoktól. Frank Gill példaként hozta fel, hogy Magyarország esetében a GDP 15 %-nak megfelelő mértékben csökkentették a külső forrásokat, ami igencsak tetemes. Látván a tőkekivonást, befektetők megriadtak, hogy a nyugati pénzintézetek megzavarják a térség kilábalását a visszaesésből. Ráadásul a tőkére és a likviditásra vonatkozó új játékszabályok (Basel III), továbbá az osztrák bankok számára elrendelt finanszírozási megkötések gerjesztették a forráskiáramlást. Emellett a tőkeemelés megnövekedett költségei miatt a hitelezők fokozottan támaszkodnak a keleti képviseleteknél lévő biztosítékokra. További gond, hogy pl. az UniCredit, az Erste, a Raiffeisen, a SG, valamint a KBC tőkemegfelelési mutatója a szükségesnek tartott 7 % alatt marad. Vagyis mindent egybevéve, a nyugati bankok rendszerszerűen igencsak fontos pénzintézeteket tartanak fenn a földrész keleti részén, ám ezek támogatása nyilvánvalóan korlátozott.

A Nordea Bank úgy látja: a következő három hónapban tovább szárnyalhat a forint, amely már eddig is az év legjobban teljesítő pénzeszköze, miután a kormány segítséget akar kapni az IMF-től. A forint árfolyama az idén idáig 12 %-ot javult az euróhoz képest, a tízéves államkötvények hozama pedig 0,05 %-ot esett. A 7,175 % egyben 2011. szeptembere óta a legalacsonyabb szintet jelenti. A S&P szerint ha létrejön a kölcsönmegállapodás, az segít majd stabilizálni az ország hitelbesorolását. A magyarok a jegybank függetlenségét illetően eleget tettek az IMF és az EU kívánságának, jóllehet Orbán Viktor sajtókampányban közölte, hogy nem enged a megszorításokra vonatkozó sürgetéseknek. Azt a Nordea is elismeri, hogy az egyeztetések nem lesznek könnyűek, mivel a magyar kormány nem hajlandó elfogadni a Valutaalap minden feltételét, de azért a dolgok mennek előre. A S&P viszont úgy ítéli meg: nincs bizonyíték arra, hogy arra, hogy valóban van haladás, és ha meg is születik a szerződés, annak megítélése az ország hitelminősítése szempontjából attól függ majd: a hatalom eleget tesz-e a segéllyel járó kikötéseknek. A magyaroknak nincsen hiteles középtávú tervük a költségvetési kiigazításra, a büdzsét az elmúlt két évben csupán egyszeri intézkedésekkel pofozgatták.

The Irish Times

Az IMF-fel folytatandó tárgyalások előtt a magyar kormány egész oldalas hirdetésekben száll szembe a Valutaalappal. Az akció, amely egy 700 ezer eurós kampány része, egybevág azzal, hogy Orbán Viktor a nemzet védelmezőjének igyekszik feltüntetni magát a kapzsi piacokkal és a külföldi intézmények beavatkozásával szemben. Amióta csaknem egy éve visszahívta az IMF-t, ellentmondásosak a jelzései arról, hogy hajlandó-e megkötni a megállapodást a biztonsági hálóról. Közben azonban a gazdaság zsugorodik és az államadósság továbbra is a legmagasabb a térségben. Tim Ash, a londoni Standard Bank elemzője úgy ítéli meg: az elemzők attól tartanak, hogy Orbán össszehozza ugyan az egyezményt és utána kedvező kamatokkal nagyrészt a piacokról vesz fel kölcsönt, ám a 2014-es választások előtt felülvizsgálja álláspontját és ismét harcias lesz a Valutaalappal szemben.

Frankfurter Rundschau

A mai Merkel-Orbán találkozó előtt Martonyi János védelmébe vette országát a brüsszeli és berlini bírálatokkal szemben. A külügyminiszter azt mondta, hogy Magyarországon semmiképpen sincs veszélyben a demokrácia. Pl. a külföldi kritikákkal ellentétben a tavaly életbe lépett médiatörvény nem korlátozza az újságírók szabadságát – hangoztatta.

Der Standard

Röviddel azelőtt, hogy Orbán Viktor ma megkezdi tárgyalásait Angela Merkellel, két magyar tévés újságíró átnyújtja a kancellári hivatalban a „Magyarországi sajtószabadságért kezdeményezett lipcsei petíciót”. Nagy Navarro Balázs és Szávuly Aranka tiltakozását szerda reggelig kereken 600-an írták alá, határozottan elítélve az állam beavatkozását a magyar sajtó, azon belül is elsősorban a közszolgálati média ügyeibe. Hétfőn mindkét szerző egy mexikói és egy német kollégával együtt átvehette a tekintélyes lipcsei médiadíjat. Nagy Navarro és Szávuly több mint 300 napja ülősztrájkkal tiltakozik az MTV épülete előtt az ellen, hogy az Orbán-kormány propagandaeszközként használja a televíziót. A jobboldali nacionalista miniszterelnök egyébként ritka vendég az európai fővárosokban. A vitatott új médiatörvény következményei ugyanis ott is utolérik.

A lap arról is ír, hogy Magyarországon már csak a három kaszinóban működhetnek pénznyerő automaták. Az iparág tombol és az osztrák érdekeltekkel együtt tragikus napról beszél. A tilalom szerda éjfélkor lépett életbe, de a szakma jogi úton akar védelmet kapni az intézkedéssel szemben. A Szerencsejáték Szövetség szerint egyik pillanatról a másikra 40 ezer ember vesztette el állását, miután egy héten belül eltöröltek egy 21 éve liberalizált üzletágat. Az érdekképviselet vezetője azt gyanítja, hogy az egész eljárás mögött a piac újrafelosztása húzódik meg. Szerinte a színen új játékosok jelennek meg, akik az állammal együttműködve fognak dolgozni. A hivatalos magyarázatra reagálva kijelentette, hogy csupán a lakosság 1 %-a szenved játékszenvedélyben, míg az alkoholisták aránya 30 %. Ausztriában az illetékes szövetség az európai joggal ellentétesnek tartja a tilalmat. Már a brüsszeli Bizottság is vizsgálja, hogy expresszsebességgel hagyták jóvá a vonatkozó törvényjavaslatot. Az EU előreláthatólag október 25-ig dönt arról, hogy normális bejelentési eljárást rendel-e el, ideértve, hogy az érintettek három hónapig közölhetik kifogásaikat. Addig a magyar törvény nem jogerős. Osztrák szakvélemény szerint az új szabályozás által sújtott cégek és befektetők kártérítést követelhetnek a magyar kormánytól és ez ügyben elmehetnek akár az Európai Bíróságig is. Ha a Bizottság nem lép, akkor a bíróság határoz majd.

Günter Grass nyílt levele

Günter Grass és az általa létesített „Alapítvány a roma nép javára” nyílt levélben tiltakozott a józsefvárosi önkormányzat terve miatt, ti. hogy nem újítják meg annak a Tavaszmező utcai épületnek a bérleti szerződését, amelyet a Roma Parlament 20 éve használ. A levelet az írón kívül jó néhány neves német és finn személyiség írta alá. Az állásfoglalás aggasztónak és sokkolónak minősíti, hogy a kérdéses házat több fontos kulturális intézménnyel együtt el kellene hagynia a Roma Parlamentnek, amelytől a kormány – nem tudni, mi okból – csaknem két éve már megvont minden támogatást. Az üzenet rámutat, hogy a VIII. kerület vezetésének elképzelése nem igazolható semmivel, ezért Grass és társai sürgetik, hogy vizsgálják felül a készülő kilakoltatást.