Magyarország: az ellenzék megbukott

A rendelkezésre álló csekély számú adat szerint az LMP valamennyi pártól szerzett választókat - közölte Tölgyessy Péter elemző a Kossuth Rádióban. Legtöbbjük korábban a szocialistákra és nem az SZDSZ-re voksolt, vagy új szavazó. A baloldali véleményformálók többsége a szabad demokraták MSZP melletti régi szerepének betöltését várná el az új párttól. Miközben pontosan a régi baloldal tökéletes bukása a legfőbb oka az LMP sikerének. A Lehet más a Politika minden véleményvezéri terelgetése ellenére a saját útját próbálja járni, csakhogy máig nincsen döntés a párt irányáról. A szervezet induló bázisa ösztönei alapján megmaradna vérbeli posztmodern alternatív pártnak. Mások ambíciója viszont nem kevesebb, mint a baloldali vezető pozíció kivívása. Az önkormányzati választások azonban jókora kudarcot hoztak a pártnak. A szocialisták Budapesten is nagyban növelték előnyüket az LMP előtt, vidéken meg az új szervezet olykor jelentős városokban is kimaradt a helyhatóságokból. Az önkéntesek munkájára és pénzadományaira hagyatkozó párt viszonyaink között sokfelé még csak elindulni sem tudott a választásokon.

Nem látszik a Fidesz legkeményebb ellenzékének

A létező hazai demokrácia gyakorlatának tagadásával fellépő LMP kezdetben nem igazán mondott erélyesen ellent a Fidesz nyomulásának, és máig kevéssé alkalmazza a látványos demonstrációk szokásos zöldpárti eszközeit. Megfontolt értelmiségi módjára korrekt akar maradni a politikai vitákban, ám így álláspontja a szélesebb közönség számára sokszor követhetetlen. Az LMP kezdettől vitatja a világkapitalizmus világát, ennek megfelelően helyesnek véli a különadók rendszerét. Az Alkotmánybíróság hatáskörének csorbítását javasló Fidesz indítványnál valamelyest több jogosítványt hagyott volna meg a testületnél. Társadalompolitikája az MSZP régi reformközgazdász hagyományával keményen szakítva régi baloldali célokat tűz maga elé. Alternatív költségvetési javaslata húsz esztendő ámítása után elsőként mondja ki nyíltan: a beavatkozó jóléti állam megvédése adóemelést kíván. Számos új oköadón kívül Magyarország kilépését indítványozza a térségbeli adócsökkentési versenyből: a társasági adót ismét felemelné 19 százalékra, adót vetne ki a nagy értékű ingatlanokra, és a négykulcsos, erősen progresszív személyijövedelemadó-indítványában a havi hétszázezer forintnál magasabb jövedelmekre ötvenszázalékos elvonást javasol. Cserében hosszabb távon kisebb állampolgári egyenlőtlenséget, az ország felzárkózását jobban segítő állami oktatást és egészségügyet, messze határozottabb környezetvédelmet ígér. Az LMP minden újszerűsége és jogvédő értelmiségi szembenállása ellenére azonban nem látszik a kétharmados hatalom legkeményebb ellenzékének. Így minden bajával együtt az MSZP tűnik a Fidesszel leginkább szembeszegülő pártnak, ami az önkormányzati voksoláson már sokban segítette a szocialistákat.

Nincs kereslet az ellenzéki véleményre

A nemrégen még csaknem eszköztelen Jobbik és LMP fontos választói vágyakat kielégítve szinte a semmiből emelkedett parlamenti párttá. Most viszont a parlamenti képviselet, a számottevő nyilvános szereplés és a jelentős költségvetési támogatás ellenére mindkét párt egyformán gondban van. A kétharmados többségnek nincs erőteljes ellenzéke. Egyik ellenzéki párt sem látszik a jövő kormányképes váltópártjának. Mindhárom inkább csak legitimálja a Fidesz új államát. Orbán Viktornak politikája igazolásához igencsak szüksége van az összes bajért felelőssé tehető, és a minden jobbítási akarattal dacoló MSZP képére. A másik két párt meg a fél-ellenzéki helyzetével küszködik. A magyarok nagyobbik fele most Orbán Viktor koncepciójához köti reményeit. A közvélemény nem igazán érzi a miniszterelnök lépéseinek roppant kockázatát. Nincs erőteljes kereslet az ellenzéki véleményre. Ám, ha ez az igény bármiért megjelenne, gyorsan megváltozhat a hazai politika állapota - közölte Tölgyessy Péter elemző a