"Magyar magyart ölt, intézményes keretek között, állami segítséggel"

Valaki vagy valakik megint meggyalázták a Roma Holokauszt emlékművet a budapesti Nehru parton - hívta fel a figyelmet az Indymédia portál és a Tilos Rádió. Ezért, immáron harmadik alkalommal, a jóérzésű budapesti polgárok ismét letakarítják.

A közlemény azt írta: Felhívunk minden jó érzésű embert, hogy február 13-án, szombaton, 15.00 órakor jöjjön a budapesti Nehru partra a Roma holokauszt emlékműhöz vödörrel, szivaccsal és vízzel, hogy közösen mossuk le a gyalázatot!

Tapasztalataink szerint egyre többen és többen érezték szükségét, hogy maguk is tevékenyen hozzájáruljanak az emlékezés méltóságának helyreállításához. Míg az első alkalommal pár ember, addig másodszorra már több tucatnyian mosták és fényesítették a gránit tömböt, így a mostani alkalommal joggal számíthatunk közel száz fő részvételére. Ezért akciónkat, a törvényi előírásoknak megfelelően, a rendőrségen bejelentettük.

Kezdeményező Clemens Prinz, a Tilos Rádió német nyelvű műsorának munkatársa, műfordító, valamint a Tilos Rádió sok más munkatársa - közölték a szervezők, akik felhívták a figyelmet: a szobormosás pártoktól független rendezvény, ezért arra kérnek mindenkit, hogy tartózkodjon a pártokhoz köthető szimbólumok használatától.

"A félelem társadalmává váltunk"

Szombat délután négykor gyülekezik egy másik csoport a Hollán Ernő utca - Budai Nagy Antal utca sarkán. A Fasisztákkal nincs párbeszéd! nevű rendezvényt a Kitörés Napja alkalmából szervezték.
A Magyar Antifasiszta Liga, a Baloldali Feminista Hálózat, az Új Szocialisták Mozgalma és a Civilek A Szélsőjobb Ellen Mozgalom által meghirdetett demonstráció célja, hogy "hazánk területéről kiűzzük a szélsőjobboldal szervezeteit" - áll a szervezők közleményében. A Kitörés Napját ugyanis évek óta újfasiszta csoportok ünneplik meg a Hősök terén.

"Felszólítunk minden magyar demokratát, hogy a magyar nemzetiszocialista szervezetek 2010. február 11-ére vagy 13-ra meghirdetett Becsület napi rendezvényét ítélje el. Tiltakozásul újabb széleskörű demonstrációt szervezünk februárban, hogy hazánk területéről kiűzzük a szélsőjobboldal szervezeteit" - írták a demonstráció szervezői.

– Csak azt tudom mondani, hogy ez az egyetlen demokratikus lehetőség, amivel rendelkezünk. Hogy hangot adunk a véleményünknek. Sem a média, sem a közszereplők, még a pártok környékén sincs kialakulóban olyan közös szándék, hogy a szélsőségeseket visszaszorítsák- mondta Alföldi Andrea, a rendezvény egyik szervezője, utalva arra, hogy az utóbbi években rendszeresen neonáci rendezvényeket tartottak február közepén, megemlékezve a Budapestről kitörő katonákról.

– Mindannyiunkat felelősség terhel, hogy húsz évig nem foglalkoztunk a rasszizmus kérdésével - fogalmazott Alföldi Andrea. – Politikai szándék nélkül nem fog menni a szélsőjobb felszámolása. A demokratikus erőknek egységesen kell fellépni a szélsőségekkel szemben. Meg kellene határozni egy demokratikus minimumot, amihez minden parlamenti párt tartja magát.

– Pont az a lényeg, hogy minél többször, minél többen azt mondják: ácsi. Ha csak egy napra is, de több ezer ember szembesül azzal, hogy több ezer ember van, aki ugyanúgy gondolkodik, mint ő – tehát magyar és demokrata -, akkor már volt értelme ennek az egésznek - mondta el a rendezvény céljáról a szervező, aki felhívta a figyelmet: az antifasizmus nem kizárólag a baloldalé; minden demokratikus erőnek magáénak kellene vallania.

Megemlékezések Budapest felszabadulásának 65. évfordulóján

Budapest felszabadulásának 65. évfordulója alkalmából megemlékezést tartott csütörtökön a fővárosi Szabadság téri szovjet emlékmű előtt a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ); az obeliszk előtt több volt szovjet utódállam nagykövetségének képviselőivel együtt koszorút helyeztek el.

Hanti Vilmos, a MEASZ elnöke az emlékmű előtt - amely kordonokkal van körbezárva, de a megemlékezés idejére megnyitották - beszédében úgy fogalmazott: ami 65 évvel ezelőtt Magyarországon történt, az minden tragikus kísérő jelenségével együtt is felszabadulás volt, és ezért a legnagyobb áldozatokat vitathatatlanul a szovjet Vörös Hadsereg áldozatai hozták. Hozzátette: az évről-évre tartott tisztelgésük az antifasiszta koalíció keretében magyar földön harcoló, és itt elesett bolgár, jugoszláv, román harcosokra és az angol és amerikai légierő pilótáira is vonatkozik.

– Ha nem vigyázunk, ide juthatunk a szélsőjobb agresszív terjeszkedése miatt - mondta lapunknak a MEASZ elnöke. Hozzátette: az antifasizmus nem jobb vagy baloldaliság kérdése, hanem egy humanista életút, a demokratikus berendezkedés alapja. Hanti Vilmos kijelentette: azok, akik másként gondolkodnak erről az évfordulóról, reméli, hogy egyszer önvizsgálatot tartanak, "mert nem lehet egyszerre európai magyarnak lenni és a szélsőjobbiknak tapsolni".

A megemlékezésen koszorút helyezett el az emlékmű talapzatánál többek között a fehérorosz, a kazah, az ukrán nagykövetség képviselője - írta a Népszava.

Vérmezőn emlékezett meg a Honvédelmi Minisztérium

Katonai tiszteletadás mellett koszorúzással emlékezett a Honvédelmi Minisztérium Budapest felszabadulásának 65. évfordulója alkalmából a fővárosi Budai Önkéntes Ezred katonáinak emlékművénél a Vérmezőn, pénteken. Bali József védelempolitikai szakállamtitkár a vészkorszakra utalva emlékeztetett: 1944. március 19-én, amikor a nácik megszállták Magyarországot, teret engedtek a terrornak, a fekete ingek és zászlók árnyékában hatalomra kerülő nyilasoknak.

"Magyar magyart ölt, intézményes keretek között, állami segítséggel. Zsidó, antifasiszta, más vallású és nemzetiségű is olyan értelmetlen pusztítás áldozatává vált, amely ellent mondott mind a keresztény vallásnak, mind a demokratikus, humanista világnézetnek. Mindennek, ami addig emberi, és érték volt" - fogalmazott. Sokan voltak, akik ellenezték a német orientációt, de sokkal kevesebben voltak, akik az ellenállásban, a bojkottban részt mertek vállalni - mondta a védelempolitikai szakállamtitkár.

Utóbbiak voltak azok, akiknek bátorságuk volt szakítani a németekkel, és bizonyítani egykori bajtársuk, a szovjet katonák előtt, hogy nem veszett ki az antifasizmus. Ennek a megbecsülésnek a legfőbb bizonyítéka, hogy a szovjet mellett a magyar zászlót is kitűzték budai Várban a felszabadítás napján, február 13-án - mondta. A Budai Önkéntes Ezred katonáinak emlékművénél erre a 2500 katonára, és a közülük életét veszett 600 emberre emlékezzünk - mondta Bali József.

Hanti Vilmos, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének elnöke azt mondta: a budapesti felszabadítók között ott voltak a magyar katonák is, akik szembeszálltak náci eszmékkel, és nem szabad engedni, hogy a budai Várban kitűzött trikolort a szélsőjobb újbóli térnyerésével bemocskolja. A megemlékezésen koszorút helyezett el az emlékmű talapzatánál többek között a fehérorosz, a kazah, az ukrán nagykövetség, a rendőrség, valamint a II. és a XII. kerületi MSZP képviselője.