Ma van a "Rosszul járunk-nap" az ellenzék szerint

Az LMP szerint Matolcsy Györgynek a párt írásbeli kérdésére adott válasza is bizonyítja: nem teljesült a kormány azon ígérete, hogy az egykulcsos adórendszerrel senki nem jár rosszabbul. Több százezer, az adójóváírás kivezetése által érintett munkavállaló szenvedett el januártól akár tíz százalékos nettóbér-csökkenést - írta az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében Szél Bernadett. A politikus állítja: a béremelés végrehajtását nem lehet nyomon követni, mert a nemzetgazdasági tárca csak megközelítő adatokkal rendelkezik.

A képviselő hangsúlyozza: a nemzetgazdasági miniszternek az LMP írásbeli kérdéseire adott válasza megerősíti azt a feltételezésüket, hogy nagyon sok alacsony keresetű munkavállaló járt rosszabbul az adójóváírás kivezetésével. A politikus hozzáteszi, hogy a kormány által a sajtóban hangoztatott, 80 százalékon felüli bérkompenzáció nem valós adatokon nyugszik.

Kiemeli, hogy a miniszter válasza szerint áprilisban az érintett munkavállalók 67 százalékának emelték fel a bérét, azaz 1 millió 242 ezer munkavállaló után vett igénybe munkáltatója szociális hozzájárulási adókedvezményt. Mivel az adókedvezmény igénybevételének nem feltétele a visszamenőleges végrehajtás, ennél alacsonyabb lehet azoknak a munkavállalóknak száma, akiknél már januártól kompenzálták a bércsökkenését - írja Szél Bernadett.

Nincsenek pontos adatok azon munkáltatókról sem, akik nem hajtották végre az elvárt béremelést, ahogy a miniszter arról sem tudott adatokkal szolgálni, hogy hogyan változott az érintett cégeknél a dolgozói létszám, valamint a részmunkaidősök aránya a teljes munkaidősökhöz képest - teszi hozzá.

Kitér arra is, hogy a várakozásokhoz képest nagyságrendekkel kevesebb munkáltató jelentkezett a kiegészítő bérkompenzációs pályázatra. Szavai szerint ezt a nemzetgazdasági miniszter is azzal magyarázza, hogy a cégek tartózkodni akartak a létszám megtartására vonatkozó elköteleződéstől. Ennek a támogatásnak ugyanis feltétele volt a létszám megtartása és a részmunkaidősök maximum 20 százalékos aránya.

Végül kijelenti azt is, hogy a kormány jövedelempótlék igénylésére jogosult 80 ezer szülőnek még a háromnegyedét sem kompenzálta január 1.-ig visszamenőleg.

MSZP: családok ezrei jártak rosszul a műszakpótlékok megszüntetésével

Az MSZP pénteken sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy a műszakpótlékok megszüntetése, illetve csökkentése miatt családok ezrei jártak rosszul.

Bangóné Borbély Ildikó, a szocialisták elnökségi tagja elmondta: ezekben a napokban, a július 1-je óta hatályos új munkatörvénykönyv miatt sok kiskeresetű ember szembesül - a januári adóváltozások után idén már másodszor - azzal, hogy csökkent a nettó keresete.

Nagy többségük kényszerből vagy azért dolgozik több műszakban, mert eddig így tudott nagyobb fizetéshez jutni, most ezt a lehetőséget elvették tőlük - hangsúlyozta.

Az MSZP-s politikus azt mondta, sokan augusztusban öt-tízezer forinttal kevesebbet vittek haza, mint júliusban, de olyanról is tud, aki negyvenezer forintot vesztett a pótlékok megszüntetése, illetve csökkentése miatt.

Kormos Kata, az MSZP szóvivője azt ismertette, hogy kérdésessé vált a hátrányos helyzetű gyermekek fejlődését előmozdító Biztos Kezdet Gyerekházak működése, mivel finanszírozásukat az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem oldotta meg, noha a költségvetési törvény az ehhez szükséges rendelet megalkotására márciusi határidőt írt elő. Ezért a szocialisták azt várják Balog Zoltán emberierőforrás-minisztertől, hogy mielőbb garantálja a gyerekházak működéséhez szükséges háromszázmillió forintot, annál is inkább - folytatta Kormos Kata -, mert a kormány ennek többszörösét költi el felesleges presztízsberuházásokra, például stadionrekonstrukcióra.