Londoni értékelés: Elmaradt a "barna földcsuszamlás"

A brit sajtó meglepően élénk figyelemmel kísérte a magyarországi választások eredményeit, és szokatlanul bő terjedelemben, részletesen elemezte, ismertette a fejleményeket.

Már a választások előtt is több lap foglalkozott a Jobbik megerősödésével, a Telegraph kétszer is hosszú elemzést szentelt a szélsőjobb jelenségének, és az Economist című gazdasági hetilap is a hét végén külön cikket közölt Magyarországról.

Az urnák zárása után a BBC volt az egyetlen, amely megemlítette, hogy az eredmények kihirdetését több órás zűrzavar előzte meg, illetve hogy egyes szavazóhelyiségek késő estig nyitva maradtak, olyan sokan akartak szavazni. A napilapok és a hírügynökségek azonban az eredményekre összpontosítottak.

A beszámolók túlnyomó többsége a FIDESZ jelentős győzelme mellett azt emeli ki, hogy a Jobbikkal egy szélsőjobboldali párt először került be a magyar parlamentbe. “Magyar választások: a náci korszak óta először jutott a szélsőjobb a hatalom közelébe” – ezt a címet adta tudósításának a konzervatív Daily Telegraph, amely a francia és a holland szélsőjobb erősödésével veti össze a magyarországi jobbratolódást. Kiemeli: a Jobbik a magyar gazdasági válságot meglovagolva a zsidókban és a roma kisebbségekben keresi és találja meg a bűnbakot a munkanélküliség és a szegénység miatt.

A Times munkatársa, Adam Lebor szerint a Jobbik térnyerése gyengítheti a befektetői bizalmat és így mélyítheti az országban kialakult válságot. A szélsőjobboldal erősödésével együtt az országban fokozódik a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus is – írja a Times. A lap megszólaltatja a Londonban is jól ismert Soros Györgyöt, aki aggódva figyeli, hogy a nehezedő gazdasági helyzetben a szélsőjobb megint a jól bevált recepthez nyúl, és a romákban keresi és találja meg a bűnbakot.

A Reuter hírügynökség tudósításának címe “Orbán nagy visszatérése, ám kemény feladatok várnak rá”. A rövid beszámoló azt emeli ki, hogy az elsöprő győzelem világos felhatalmazást jelent, de egyben Orbán politikai karrierjének legnagyobb kihívása is, mert nagyon nehéz feladatokat kell megoldania.

Gwen Jones, a londoni egyetem munkatársa, az európai szélsőséges mozgalmak kutatója, kissé meglepődött az eredmények láttán. Meglepte, hogy a FIDESZ nem szerzett azonnal kétharmadot, de az is, hogy a “barna földcsuszamlás” amitől mindenki rettegett, elmaradt. Bár a Jobbik bekerült a parlamentbe, az EP választáson aratott sikerhez hasonló meglepetést most nem tudott szerezni és az MSZP-t sem tudta megelőzni. Az igazi meglepetés azonban az LMP vártnál jobb szereplése volt. Ez szerinte egyrészt cáfolja, hogy az emberek nem akarnak részt venni a politikában, másrészt jelzi, hogy a választók bíznak a friss, még nem kompromittálódott pártokban.

A választási kampányt értékelve a kutató hozzátette: a brit politikában elképzelhetetlen lenne, hogy a politikusok kitérhessenek a vita elől, hogy a szavazók a konkrét elképzeléseket ne ismerhessék, ne tudják, hogy mire adják a voksukat. “A magyarok túl keveset várnak a politikusaiktól, ha ezt elnézik nekik” – mondja. A “Kubatov-gate” botrányról pedig úgy véli: ha egy ilyen felvétel a brit sajtóban látna napvilágot, az érintett párt elnökének már a csalás puszta gyanúja és a választók megfélemlítésének szándéka miatt is azonnal le kellene mondania.

Arra a kérdésre, hogy mit jelent a szélsőjobb ilyen látványos megerősödése Magyarország megítélése és nemzetközi tekintélye szempontjából, azt válaszolta, hogy a Jobbik retorikája bizonyosan nem fogja ösztönözni a külföldi beruházásokat és nem tesz jót az ország megítélésének. Ám az Európai Uniónak lényegében semmiféle eszköze nincsen a szélsőséges politika megfékezésére.