Libikóka

2014. november 25., 12:20

Pataki Ágin nem fog a kor. Ugyanolyan a tekintete, a kisugárzása, mint amikor jó pár éve, sőt, évtizede ránk mosolygott a Fabulonos óriásplakátról. Pedig azóta nagyon sok mindent át- és megélt, de az biztos, bármihez fogott, sikerrel járt. Mi a titka? Jók a megérzései? Vagy szerencséje volt? Vagy mindkettő? Vagy valami más van a háttérben? Még nem tudom, de biztos megkérdezem. Már alig várom, hogy egy színpadon üljek vele, hiszen elképesztően szuggesztív személyiség. Nyugalmat áraszt, mégis vibrál, szemében és szája sarkában mindig ott az elmaradhatatlan mosoly.

Márton Andrásnak nem szokatlan a színpadi szereplés, hiszen színész, rendező, szinkronhang (igen, igen, ő a legkisebb Ugrifüles). De volt ő Finnországban asztalos, Amerikában tanár és vállalatvezető, sőt diplomata, a Magyar Főkonzulátus megalapítója. Fáradhatatlanul járja az országot, hogy hihetetlen élményeit és tapasztalatait minél többekkel tudja megosztani. Aki hallotta már mesélni, tudja, hogy magával ragadó a humora és a bölcsessége.