Lezárult az MTA átvilágítása, Európa legjobbjai között van az intézmény
Lezárult a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának átvilágítása. A vizsgálatot az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezte, a folyamatba az MTA és az ITM egyaránt bevont szakértőket. A vizsgálat megállapította, hogy az MTA kutatóintézet-hálózata Európában a legjobbak közé tartozik – derül ki az akadémia közleményéből.
Az értékelés januárban kezdődött el, március végi határidővel.
Megállapították, hogy a hálózat teljesítménye kiváló, a ráfordított támogatás és a publikációs teljesítmény összefüggése alapján Európában az egyik legjobb. Emellett számos olyan alkotóműhellyel rendelkezik, amelyek a világ élvonalába tartoznak, és nemzeti kincsnek tekinthetők. A kutatóhálózat gyökeres átalakítására nincs szükség, de – mint minden nagy rendszeren – ezen is lehet fejleszteni.
A teljesítmény-értékelés szerint a kutatók átlagéletkora 40 év körüli, egyharmaduk nő, a kutatócsoportok vezetőinek átlagéletkora pedig egyre alacsonyabb.
A 2017-ben lezárult, legutóbbi felmérés óta tovább javult a kutatóhálózat teljesítménye a sikeres nemzetközi pályázatok, a rangos nemzetközi publikációk és a tudományterületek közötti együttműködés területén.
A teljesítményértékelések a matematikai és természettudományi területeken többségében kiváló eredménnyel zárultak, de néhány kutatóhelyen a hatékonyabb működést szolgálhatja a vezetési struktúra belső átgondolása.
Az élettudományok területén működő kutatóközpontok értékelése általában kiváló, illetve jó volt. Kiemelték a sikeres részvételt a nemzetközi pályázatokon, valamint a hatékony eredménykommunikációt. Javasolták viszont az integráció fokozását, és nagyobb együttműködést egyes intézetek esetében, a fiatalabb kutatók bevonását, illetve aktívabb kapcsolatokat az ipari szereplőkkel.
A bölcsészet- és társadalomtudományok területén tevékenykedő kutatóhelyek tudományos minősítése általában kiváló, néhány esetben jó minősítést kapott. Kevés intézet kapott megfelelt minősítést egy–egy szempontra. Javasolták néhány intézetnél több aktív korú akadémikus foglalkoztatását. Kiemelték emellett, hogy a munkafeltételek legyenek vonzóak a fiatal kutatók részére is.
A kutatóközpont és önálló kutatóintézetek alkotják azt a kutatóhálózatot, amelyet az Orbán-kormány le akar választani az MTA-ról. Azt egyelőre nem tudni, hogy az intézmény milyen formában működik majd tovább.
