Léptek Orbánék: így változnak a nyugdíjak

Változnak a nyugdíjemelés szabályai: az ellátást januárban ezentúl csak az inflációval kell növelni, ha pedig a pénzromlás legalább 1 százalékkal nagyobb a tervezetnél, úgy novemberben - januárra visszamenőleg - a különbséggel emelni kell a nyugdíjakat. Így megszűnik az a lehetőség, amely szerint 3 százalékot meghaladó gazdasági növekedés felett lehetőség van a nyugdíjak reálértékének emelésére.

Megszűnnek a korhatár előtti nyugdíjak

Megszűnnek a korhatár előtti nyugdíjak, január 1-jétől nem állapítható meg ilyen ellátás, a jelenleg folyósítottakat pedig nem a társadalombiztosítási kasszából, hanem a költségvetésből fizeti tovább az állam. Ugyanakkor az 57 éven aluli szolgálati nyugdíjasok csak a nyugdíjemelés mértékével növelt, de a személyi jövedelemadóval (szja) csökkentett összegű ellátást kaphatnak a következő évtől, ha nem mennek vissza dolgozni a rendőrség szenior állományába.

A korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről rendelkező kormányjavaslatot - amelyről az MSZP-frakció név szerinti voksolást kért - hétfőn fogadta el az Országgyűlés. A javaslatot a kormánypártok képviselői támogatták, míg az ellenzék nemet mondott arra. A már megállapított ellátásokat korhatár előtti ellátásként, föld alatt végzett bányászati tevékenység esetén átmeneti bányászjáradékként, a fegyvereseknél szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani, és 2012-től ugyanilyen ellátást kell megállapítani azoknak, akik erre jogot szereztek. A megszüntetés alól kivételt jelent a negyven év szolgálati idővel rendelkező nők nyugdíjkedvezménye, őket továbbra is megilleti az öregségi nyugdíj.

Több pénzt kapnak a parlamenti frakciók

Az ideinél több pénzből gazdálkodhatnak jövőre az országgyűlési képviselőcsoportok. A parlament erről a jövő évi költségvetést megalapozó törvények elfogadásával döntött. A frakciók a működésükkel járó kiadásokra továbbra is kapnak havonta 5,8 millió forintot, ez huszonöt képviselő alapdíjával egyenlő. A kormánypártok ezen felül eddig képviselőnként az alapdíj 55 százalékának megfelelő összeget vehettek igénybe, az ellenzéki pártok pedig 85 százaléknyit. Ez emelkedik most kis mértékben, 60, illetve 90 százalékra, míg a független képviselők munkájuk segítéséhez az alapdíj összege helyett annak 105 százalékát kapják ezután. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a legnagyobb parlamenti frakció, a Fideszé az eddigi 414 millió forint helyett nagyjából 445 millió forintból gazdálkodhat jövőre. A szocialista frakció idei támogatását 207 millió forintban határozták meg, ez jövőre 190 millióra csökken, mivel októberben tízen elhagyták a képviselőcsoportot. A KDNP-frakció 131 millió forintból, a Jobbik az idei 178 millió helyett 185 millióból, az LMP pedig 105 helyett körülbelül 107 millióból gazdálkodhat 2012-ben.

Átalakul a bíróságok igazgatása

Januártól elválik egymástól a Kúria - mai nevén Legfelsőbb Bíróság (LB) - és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye. Az Országgyűlés 260 igen szavazattal, 105 nem ellenében fogadta el a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló sarkalatos törvényt. Eszerint a megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) és az OIT-elnök igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerülnek, akit az államfő jelölésére a parlament választ meg kétharmados többséggel. Az OBH elnökének tevékenységét az újonnan létrejövő Országos Bírói Tanács (OBT) felügyeli és véleményezi, igazgatási feladatot azonban nem végez. A testület a Kúria elnökéből és 14 bíróból fog állni. A Kúria elnöke - akit az OBH-elnökhöz hasonlóan még idén megválaszthat a Ház - igazgatási jogköröket nem gyakorol majd. Baka Andrást, az LB elnökét egy elfogadott módosító indítvány alapján pályázat kiírása nélkül a Kúria tanácselnökének kell kinevezni. A bírósági rendszer négyszintű marad: a Kúria és az ítélőtáblák alatt megyei és városi bíróságok helyett törvényszékek és - 2013. január 1-jétől - járásbíróságok helyezkednek el.

Elfogadta a Ház az új ügyészségi törvényt

A legfőbb ügyész részt vehet a Kúria ülésein és kiemelt ügyekben eldöntheti, az ügyészség mely bíróságon emel vádat - rögzíti az ügyészségről szóló sarkalatos törvény. A jogszabályt 258 igen szavazattal, 99 nem ellenében hagyta jóvá a parlament, majd elfogadta az ügyészek jogállásáról, illetve az ügyészi életpályáról szóló törvényjavaslatot is. A változtatásokkal az ügyészi szervezetet irányító legfőbb ügyész - a közjogi méltóságokhoz hasonlóan - hivatalos és magánprogramjain is személyi védelemre lesz jogosult. Az új szabályozás lényeges eleme, hogy megszűnnek és január 1-jétől az egységes ügyészi szervezetbe integrálódnak a katonai ügyészségek, a katonai ügyészek pedig - e jogállásukat megtartva - 2012. január 1-jével a katonai büntetőeljárásra tartozók mellett más ügyek felderítésében, nyomozásának felügyeletében és vádképviseletében is részt vesznek majd.

Felsőoktatási törvény: új szabályozás a létszámkeretekről

A Ház arról is rendelkezett, hogy a tankönyvellátás - azaz a tankönyvek országos megrendelése, beszerzése, az iskoláknak történő eljuttatásuk megszervezése, valamint a vételárak beszedése - állami közérdekű feladat, amelyet egy kiemelten közhasznú nonprofit kft., a Könyvtárellátó végez. Ez a rendelkezés 2012. október 1-jén lép hatályba. Az új szabályozás szerint a tanulók egy évben egy tankönyvet legfeljebb kétszer vásárolhatnának meg listaáron, másodszor akkor, ha a könyv elveszett vagy használhatatlanná vált. Ha a diák szándékosan tett használhatatlanná egy tankönyvet, a pótlásáért magasabb árat kell fizetnie. A tankönyveket az iskola árusítja, amiért jutalékot kap. A jutalék nagyságát a Könyvtárellátó javaslatára az illetékes miniszter állapítja meg.

A felsőoktatási törvény kiegészül azzal a passzussal, hogy az illetékes tárca vezetője határozza meg az új hallgatók létszámkeretének intézmények közötti elosztását és az intézményi keretszámokat.

Plázastop január elsejével

Megtiltotta január 1-jétől a háromszáz négyzetméteresnél nagyobb üzletek és bevásárlóközpontok létesítését, valamint a már meglévő kereskedelmi egységek ezt meghaladó méretűre bővítését az Országgyűlés. A jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosításokat 258 igen szavazattal, 108 nem ellenében fogadta el a parlament.A plázastop alól a nemzetgazdasági miniszter adhat felmentést, figyelembe véve a vidékfejlesztési miniszter részvételével működő bizottság véleményét. A bizottságnak vizsgálnia kell a tervezett kereskedelmi építmény környezetre gyakorolt hatását, valamint az érintett település és környékének kereskedelmi ellátottságát. A részleteket a kormány rendeletben állapíthatja meg. A kormányszóvivő korábbi tájékoztatása szerint a plázastop 2014 végéig lesz érvényben.