Lengyelország már nem hallgat
Mintha átszakadt volna a gát a lengyel nyomtatott és online sajtóban: cikkek, beszámolók, riportok, elemzések, értékelések árasztották el a napokig hallgató lengyel médiát, Magyarországgal foglalkozó anyagok tucatjai láttak napvilágot. Közben a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) felszólította Donald Tusk miniszterelnököt, hogy emelje fel szavát az új magyar alaptörvény ellen, és kérik Radoslaw Sikorski külügyminisztert is, foglaljon hivatalosan állást a kérdésben.
A Gazeta Wyborcza című lap több anyagot is közölt internetes oldalán. Az egyik Tamás Pál szociológussal készített interjút, aki úgy értékelte, hogy a hétfői tüntetésen a nemrégiben alakult Magyar Szolidaritásnak sikerült egybekovácsolnia a demokratikus ellenzéket, a szakszervezeteket és a civil szervezeteket. A professzor szerint nincs szó forradalomról, de az, hogy 30-50 ezer ember kiment az utcára Budapesten nagy dolog.
Szerinte Orbán hatalmát nem tudja megdönteni semmiféle utcai forrongás, de a tüntetések szervezőinek nem is ez a célja. A Gazeta felteszi a kérdést: hogyan reagált a Fidesz egy ekkora demonstrációra? Tamás Pál szerint sehogyan, a kormánymédia egyszerűen figyelmen kívül hagyta, a jelen lévő rendőrség pedig nem avatkozott közbe, maga a miniszterelnök pedig hallgat.
Arra a kérdésre, mi lesz a továbbiakban, a szociológus azt feleli, hogy egyelőre várni kell, a következő nagy alkalom valószínűleg a március 15-i ünnepség lesz, amelyet az ellenzék nem hagyhat ki. A hétfői tüntetést szervező Magyar Szolidaritás egyelőre kicsiny mozgalom, s noha szakszervezetiek alapították, inkább hasonlít valamiféle politikai pártra, mintsem szakszervezetre.
A legnagyobb példányszámú lengyel napilap beszámol arról is, hogy a magyar kormány a média nyakát is szorongatja, s felteszi a kérdést, hogy az éhségsztrájkoló újságírók tette hogyan hatott a magyar ellenzékre. Tamás Pál szerint nagy jelentősége nem volt, hiszen csak egy páran álltak be a sorba, de annak igen, hogy az emberek folyamatosan elégedetlenkednek és hol kisebb, hol nagyobb demonstrációkra sor kerül. Ez a Nyugat számára lehetővé teszi Orbán élesebb kritikáját és azt, hogy rámutassanak antidemokratikus cselekedeteire. Ha elismerik, hogy diktatórikus vezető, akkor a nyugati nagykövetek, a politikusok Európában, az Európai Parlamentben, vagy az európai keresztény pártok, amelyek családjához a Fidesz tartozik, arra is törekedhetnek, hogy eltávolítsák Orbánt a hatalomból.
A professzor szerint Orbánnak nagyon jók a szolgálatai, mint Lukasenkonak, ezért az ellene való puccs a pártján belül rendkívül nehéz lehet, de nem lehetetlen. A Fidesz frakcióvezetője, Lázár János kijelentette, hogy kész a párt élére állni, amelyben van 4-5 olyan politikus, akiket mind a Nyugat, mind a magyar ellenzék elfogadna. Természetesen először meg kellene ígérni, hogy visszavonják az ellentmondásos jogszabályok egy részét. Az ellenzéknek 2-3 évre szüksége van ahhoz, hogy megerősödjön, hogy erős vezetőket találjon magának és át tudja venni a hatalmat – vélte Tamás Pál.
Terjedelmes cikkben számolt be a Gazeta arról is, hogy a forint történelmi mélypontjára zuhant, s ez magával rántotta a zlotyt is. A cikk szerint a Magyarország feletti sötét felhők miatt borult be a régió több országában is, s ennek okát a lap banki elemzője az elfogadott törvényben látja, amely a jegybank szuverenitását csökkenti. Az írás szerint a magyar testvéreknél rosszul mennek a dolgok, de a befektetők tudnak különbséget tenni Magyarország és Lengyelország között.
A Gazeta internetes oldalai beszámolnak a nemzetközi sajtóvisszhangról is, kiemelve, hogy az olasz média egyenesen fasizálódásról beszél, s hogy a tekintélyes Financial Times alkotmányos puccsnak értékeli a magyar helyzetet. Több elemzést is közölnek a magyar gazdasági helyzetről, s hangsúlyozzák: a magyaroknak elegük van az orbanizációból.
Ezt a címet adta cikkének Jacek Pawlicki is, aki szerint a Nyugat egyre élesebben kritizálja Orbánt, és a gazdasági válság hullámai között a magyarok is lázadoznak, ennek ellenére a jobboldali kormány erősen tartja magát.
A szerző beszámol a demonstrációkról, s elemzi az új alaptörvény intézkedéseit, kiemelve a megfogant élet védelmét – noha Magyarországon nincs teljes abortusztilalom -, a házasság jogi meghatározását, de véleménye szerint az tetszik a legkevésbé, hogy ez a jogszabály bebetonozza a jobboldali Fidesz hatalmát.
Pawlicki ír a külföldi kritikákról, a Clinton-levélről, a francia külügyminiszter véleményéről, majd közli: „Orbán kivételesen ellenáll a kritikáknak.” Hazájában az a véleménye a Fidesz ellenfeleinek, hogy a másfél évvel ezelőtt megszerzett hatalmat arra használta fel, hogy olyan jogi környezetet teremtsen, amelyben bekebelezheti a médiát, beültethette embereit az Alkotmánybíróságba. A magyar parlament még azt a jogszabályt is elfogadta, amely bűnöző szervezetként határozza meg a Magyar Szocialista Munkáspártot, s annak jogutódjaként az MSZP-t.
A Gazeta Wyborczához hasonlóan a Rzeczpospolita is közöl anyagokat Magyarországról, de nem kivétel az egyik legnagyobb internetes hírportál, az Onet.pl sem.
