Lehet-e tüntetni Orbán házánál? – Itt a döntés

Az alkotmányjogi panasz benyújtója a 2014. december 19-én a devizahitel-károsultak érdekében tartott egész napos fővárosi demonstrációsorozat egyik résztvevője volt. Szerinte Alaptörvénybe ütközik és sérti a békés gyülekezéshez való jogot, hogy a rendőrség, majd a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megtiltotta a tüntetést a miniszterelnök Cinege utcai házánál és a Markó utcában, a Kúriánál.

Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította.

A vitatott határozatok indoklásában a rendőrség és a bíróság többek között arra hivatkozott, hogy a rendezvény megtartása a Kúriánál a bíróság zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, a Cinege utcában pedig mások jogainak és szabadságának sérelmével járna.

Az indítványozó szerint ugyanakkor a legfontosabb elvi kérdés az, hogy alkalmazható-e előzetes tiltási okként a gyülekezési törvény azon rendelkezése, amely szerint a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.

Az AB megállapította, hogy a demonstráció megtartását egyes helyszíneken előzetesen megtiltó döntésében a rendőrség és a bíróság kibővítette a gyülekezési törvényben szereplő előzetes tilalmi okokat egy feloszlatási okkal, mások jogainak sérelmével. A gyülekezési jog ilyen jellegű korlátozására pedig azért került sor, mert a jogalkalmazók alapjogok összeütközésével szembesültek, amelyet ilyen módon jogértelmezéssel próbáltak feloldani.

Az AB megállapította, hogy a vitatott bírósági döntés nem Alaptörvény-ellenes, ezért a megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította. Az AB figyelembe vette, hogy az indítványozónak lehetősége volt a tüntetés be nem tiltott helyszínein a demonstráció megtartására, véleménye szabad kifejtésére, ezért nem sérült aránytalan mértékben a békés gyülekezéshez való joga.

Kimondta ugyanakkor az AB, hogy az ügyben a rendőrség és a bíróság a gyülekezéshez való alapjog és a magánszférához való alapjog összeütközésével szembesült, amelynek feloldásához hiányoztak a szükséges törvényi szabályok, ami Alaptörvény-ellenes.

Az AB úgy ítélte meg, hogy ebben az ügyben a gyülekezési jog korlátozásának oka a törvényi szintű garanciális szabályozás hiánya, amely nem teszi lehetővé a rendezvény megtiltásánál enyhébb korlátozások, illetve feltételek alkalmazását. Az AB szerint a gyülekezési jog gyakorlásakor felvetődő alapjogi összeütközés kivételes esetben akár a legsúlyosabb korlátozáshoz, a gyülekezés tiltásához is elvezethet, de önmagában pusztán az alapjogok összeütközésének ténye a tiltásra nem szolgáltat elegendő alapot. Konkuráló alapjogi helyzetek alakulhatnak ki a gyülekezési jogukat gyakorló demonstrálók és a gyülekezés helyszínén tartózkodó más személyek között például a mozgásszabadság, a magánszférához való jog vonatkozásában.

Ezeket a helyzeteket a jelenleg még hiányzó szabályok megalkotásával és alkalmazásával kell majd feloldani.

Az AB a közéleti szereplő magánlakásánál zajló tiltakozással kapcsolatban is hangsúlyozta, hogy a gyülekezési jog gyakorlása érintheti mások Alaptörvényben foglalt jogait. A körülmények mérlegelése alapján akár ott is tartható gyülekezés, de adott esetben szigorúbb technikai feltételek mellett: figyelembe kell venni különösen a gyülekezők célját, létszámát, a rendezvény időtartamát, gyakoriságát, a napszakot és a hangosítást. Mindez továbbra is közéleti kommunikációnak minősül, amelyet véd a békés gyülekezéshez való jog, ugyanakkor technikai korlátozás alá vehető a szintén Alaptörvényben biztosított magánszférához való jog védelme érdekében.

Az AB a gyülekezési jogvitákban eljáró bíróságoknak szóló iránymutatásában – az amerikai legfelsőbb bíróságot idézve – kitért arra, hogy a gyülekezés és a magánszférához való alapjog védelmével kapcsolatban különbség van a felvonulások és az egy helyszínre szervezett rendezvények között, az otthon nyugalma pedig kiemelten fontos érték. Közterületeken általában ki lehet térni a meghallgatni nem kívánt gyülekezés elől, az otthon azonban speciális helyszínnek minősül, amelyet az államnak jogi védelemben kell részesítenie.

Az AB ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága egy, a magyar állam ellen indított perben nem fogadta el, hogy a miniszterelnök háza elé szervezett rendezvényeket a rendőrség egyebek mellett olyan hivatkozásokkal tiltotta meg, hogy húsz tüntető számára „a járda nem elég széles”, illetve „november 1-jén, Mindenszentek napján erősebb forgalomra kell számítani”.

Az AB rámutatott: a mulasztásos alkotmánysértés megszüntetése során a jogalkotónak ügyelnie kell arra, hogy egyik érintett alapjog lényeges tartalma sem korlátozható, továbbá hogy a konkuráló alapjogi pozíciók az arányosság elvének megfelelő, kíméletes kiegyenlítése során méltányos egyensúly jöjjön létre.

Az Országgyűlésnek az Alaptörvény-ellenes helyzet orvoslása érdekében ez év végéig meg kell alkotnia a hiányzó szabályozást.

Az tizenöt tagú AB jelenlegi tizenegy tagja közül tíz vett részt a határozat meghozatalában. A határozathoz Salamon László és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt, Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatoltak.

Az AB határozata a testület honlapján olvasható.