Lehet áramot vezetni a kerítésbe
Olvasóink jelezték, hogy egy konkrét Budapesti kerületben, konkrét tulajdonos áramot vezetett a családi házát körbevevő két méter magas kerítésbe. Részleteket sajnos nem ismerünk, de az tény: a kőfalon kiépített vezetékekben valóban áram fut.
Ennek kapcsán megkerestük az ORFK-t. Az alábbi válaszokat kaptuk.
1. Magyarországon engedélyezett-e, hogy városi lakókörzetben valaki áramot vezessen az ingatlanjának kerítésébe? Ha ez tilos, akkor a jogszabály mit tilt konkrétan? Teljes-e a tiltás vagy a jogszabály meghatároz bizonyos áramerősséget, stb.?
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 21-22. §-a a jogos védelem jogintézményét a büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okok között szabályozza.
Ez alapján nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.
Önmagában tehát az, hogy valaki a lakóingatlanja kerítésébe áramot vezet, még nem büntetendő cselekmény, de az élet kioltására alkalmas áramerősség bevezetése már büntetőjogi tilalomba ütközik.
A megelőző jogos védelem jogintézményét a 2009. évi LXXX. törvény vezette be a Btk-ba, így jelenleg törvényes lehetőség van védőberendezések, megelőző védelmi eszközök alkalmazására. A megelőző védelmi eszközzel szemben támasztott követelmény, hogy az nem lehet az élet kioltására alkalmas, csak a jogtalan támadó szenvedhet sérelmet, és a védekezőnek a sérelem elkerülése érdekében mindent meg kell tennie, ami az adott helyzetben elvárható. A megelőző jogos védelem akkor zárja ki a büntetendőséget, ha olyan jogtalan támadás megelőzésére irányul, amely a jövőben a védekező vagy más személye vagy javai ellen irányulhat. A jogtalan támadás ismérveivel kapcsolatban a jogos védelemnél kifejtettek ezért itt is irányadóak. Különbség azonban a jogos védelmi helyzethez képest, hogy a jogtalan támadással nem elhárító cselekmény, hanem megelőző jogos védelmi cselekmény, vagy eszköz áll szemben. Utóbbi azonban kizárólag akkor jogszerű, ha az élet kioltására nem alkalmas. A törvény nem szab további korlátokat a védekező intézkedéssel szemben, hanem annak kimunkálását az ítélkezési gyakorlatra bízza. A megelőző jogos védelem során azonban maga a védekező is kockázatot vállal. Nem zárható ki ugyanis az, hogy a jogtalan támadás végül nem következik be, ám az annak eshetőségére történő védekező felkészülés mégis büntetőjogilag tilalmazott eredményre vezet. Jogtalan támadás hiányában a megelőző jogos védelem e kockázatát a védekezőnek kell viselnie. Ezért a törvény a megelőző védekezés büntetlenségét kizárólag jogtalan támadás tényleges bekövetkezése esetére szorítja.
2. Ellenőrzik-e a lakóingatlanokat ilyen szempontból?
Nem.
3. Mit tehetnek a szomszédok, ha ilyen a tudomásukra jut?
Ezt a törvény nem szabályozza, ezzel kapcsolatban bejelentési kötelezettség nincs, de amennyiben jogsértő cselekmény jut a szomszédok, vagy a lakosság tudomására, úgy a rendőrség megteszi a jogszabályoknak megfelelő intézkedéseket.
4. Melyik hatóság jár el ilyen ügyekben?
Bűncselekmény elkövetésének a gyanúja esetén a rendőrség indít büntetőeljárást, amelynek során lefolytatja a szükséges vizsgálatokat, megteszi a szükséges intézkedéseket, akár szakértők bevonásával is megállapítja a tényállást, lefolytatja a nyomozást és a beszerzett adatok értékelése nyomán az ügyészséghez továbbítja az iratokat. Az ügyészség dönt az eljárás befejezéséről, amely lehet a fentebb idézett törvényhely miatt (jogos védelem, mint büntethetőséget kizáró ok) a nyomozás megszüntetése is a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 190. § (1) bekezdés d) pontja alapján.
5. Ha ez a cselekmény büntetendő, mekkora a büntetési tétele?
Amennyiben a megelőző vagyonvédelmi intézkedés meghaladja a jogos védelemnél meghatározott mértéket (tehát adott esetben élet kioltására alkalmas védelmi eszköz telepítésére kerül sor), azzal már több különböző bűncselekmény – emberölés, vagy testi sértés különböző minősített esetei – elkövetésének a gyanúja is felmerülhet, amelyek büntetési tételeit a Btk. különös részében az egyes tényállások tartalmazzák.
6. Van-e konkrét jogszabály arra, milyen fizikai védelem lehet a maximum egy lakóingatlan esetében? (pl. pengés szögesdrót, törött üvegcserepek, fémnyársak)
Az egyetlen jogszabályi korlátozás, hogy csak az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközt lehet telepíteni, és nem büntethető, ha az a jogtalan támadónak sérelmet okoz.
