Lehangoló a parkolási morálunk

Járda nélküli villamosmegálló Óbudán, előtte és utána jó pár méterig megállni tilos. Elvileg. A tábla ugyanis, bár egyértelmű, igazán egyetlen autóst sem zavar. Közvetlenül a jelzés alatt, előtt és után is tömött sorban, egymás mögött sorakoznak a kocsik, szállító járművek, teherautók. Amíg csak befér egy újabb versenyző, a sofőrök minden talpalatnyi helyet kihasználnak. Mivel a kerület azon részén nem kell fizetni a parkolásért, így büntetésre sem kell számítani. Kivéve az évnek azt a néhány, vagy jó esetben talán egy-két napját, amikor megjelenik a Közterület Felügyelet kommandója, és könyörtelenül elhelyezi a tíz vagy tizenötezer forintról szóló csekkeket a szélvédőkőn.

Peches, aki aznap hagyta ott az autóját, hisz a másnapi vezetőknek már szinte biztosan nem kell aggódniuk. A következő fél évben nem várható ellenőrzés. És parkolnak is a tilosban, gond nélkül, nyugodtan. Kitapasztalta ezt már a környék minden lakója és ott dolgozója. Kérdés, miért az aznapi pechesek bűnhődnek?

– A kérdést jogszabályi szinten már rendezték. November elejétől ugyanis a Közterület Felügyelet is elszállíthatja a gépjárműveket, erre eddig törvényileg csak a rendőrség kapott felhatalmazást. És fel is fogunk lépni a szabálytalankodók ellen, amelyek akadályozzák a közösségi közlekedést, a forgalmat vagy balesetveszélyes helyzeteket okoznak. Velük szemben a gépjármű elszállítása a legeredményesebb – mondja Miklós István, a Fővárosi Közterület-Felügyelet igazgató-helyettese. – A hatályba léptetést még nem tudjuk elkezdeni, mert ehhez különböző eljárásokat, például közbeszerzést kell lefolytatni. De reményeink szerint három-négy hónapon belül megindulhat a fővárosban a gépjármű elszállítás, és akkor már nem csak helyszíni bírsággal tudunk szankcionálni.

S hogy jelenleg miért ilyen ad hoc az ellenőrzés?

– A Fővárosi Közterület-Felügyeletnél az elmúlt időszakban a helyzet rendezésére külön közlekedési szolgálat alakult, jelenleg ennek beindítása zajlik. Hisz alapvetően a Közterület Felügyeletnek nem a parkolás, megállás és a várakozás, hanem a köztisztasági, közterület használati ügyek rendezése a fő feladata – teszi hozzá Miklós István. – De mivel a lakosság részéről igényként merült a közlekedési anomáliák kezelése, ezért hoztunk létre a külön felkészítéssel és képzéssel ellátott szolgálatot. Ennek a csoportnak lesz a feladata, hogy a parkolással kapcsolatban sűrűbb és célirányosabb ellenőrzést tartson.

Mert a parkolási morál jelenleg lehangoló. Ma bárki bárhol megállhat. A sofőr gondol egyet, és buszmegállóban, kereszteződés közepén a lámpa előtt, szűk belvárosi egyirányú utcában kirakja a vészvillogóját, otthagyja az autót, és bemegy vásárolni a boltba, vagy ügyet intézni. Mert épp ott van dolga. És egyáltalán nem zavarja, hogy ezzel akár több tíz kocsi, gyalogos vagy busz közlekedését akadályozza.

– Sajnos a magyar, ha tehetné, az ABC és a gondolák közé parkolna legszívesebben. Annyira lusta? Annyira kényelmes? Nem tudni. Szerencsére a parkolási morálnak ez a része, ha nagyon lassan is, de változik. Azokban az övezetekben, ahol sikerült fokozottabb, célirányosabb, rendszeresebb ellenőrzést bevezetnünk, jelentős mértékben javultak a parkolási szokások, és jobban betartják a szabályokat – magyarázza az igazgató-helyettes. – Ilyen például a Városliget, ahol nagy harc után, ha nem is ideális a helyzet, de jelentős mértékben javult. Az autósok a zöld területeket már nem foglalják el. Néhány éve még füvön, parkosított területen, ahol lehetett, mindenhol várakoztak. Ma már csak a behajtási és várakozási tilalmi táblákat sértik meg. Ez fontos előrelépés.

Miklós István nem hisz a büntetés emelésének visszatartó erejében. A megoldást szerinte máshol és más módszerekkel kell keresni.

– Parkolás-technikailag át kell gondolni a város helyzetét, erre vezetése tett is intézkedéseket a P plusz parkolók építésével. De újra kell tanulmányozni a parkolóhelyek rendszerét is, az utcai várakozás díjának olcsóbbnak kell lenni, mint a parkolóházakénak. Ha drágább az utcán várakozni, nyilván bemegyek a parkolóházba – véli a szakember. – A harmadik feladat pedig a felvilágosítás. Mindenkit rá kell döbbenteni, ha ő szabálytalanul várakozik, azzal másnak okoz gondot. És előbb-utóbb ő is kerülhet olyan helyzetbe, hogy egy szabálytalanul várakozótól ő nem tud majd közlekedni, továbbmenni, bekanyarodni. Ezért ahol csak lehet, próbáljuk elmagyarázni, hogy a szabályok nem azért vannak, minket vegzáljanak, hanem hogy élhetőbbé, lakhatóbbá tegyék a várost.