Lassú kezdet, gyors vég – Tartanak a teszttől a pedagógusok, mert félnek, hogy nem kapnak teljes táppénzt
A szakszervezetek és érdekképviseletek nagyjából az iskolakezdés óta kérték a kormányt, hogy lépjen valamit az oktatási szféra járványügyi védelmében, teszteljék az iskolai dolgozókat, az idős, krónikus betegséggel küzdő tanárokat vegyék ki az oktatásból, de ez nem talált meghallgatásra. A kormány iskolai ügyben elégségesnek talált annyit tenni, hogy elrendelte a nagy őszi szüneti fertőtlenítést, amely láthatóan nem sokat ért, hiszen november elejére már 67 óvodában és 6 iskolában kellett elrendelni rendkívüli szünetet, 32 osztályban és 15 teljes iskolában pedig digitális munkarendet vezettek be.
Karácsony Gergely ebben a helyzetben jelentette be november elején, hogy Budapest, az állam feladatait átvállalva, saját tesztelési programba kezd, amelyben az önkormányzatok segítsége mellett magánszemélyek és vállalkozások pénzadományaira is számítanak a pedagógusszűrések támogatására. A hónap végén el is indult a minden fővárosi tanárnak és iskolai dolgozónak járó, kerületi szakellátásokon keresztül végzett tesztelés, amihez 100 ezer – 15 perc alatt eredményt mutató – antigéntesztet, valamint a meglévők mellé 10 ezer PCR-tesztet szerzett be a Fővárosi Önkormányzat. A tesztlehetőséget másodszor várhatóan a téli szünet után fogják biztosítani, a folyamatról pedig a tanárok szakszervezeteivel is egyeztettek.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), mint ahogy akkor még Orbán Viktor is, elhibázottnak nevezte a főváros tesztelési tervét, mondván, hogy a gyorstesztek erre nem alkalmasak, noha az Országos Mentőszolgálat is ezeket használta. Aztán kicsivel később a kormány is bejelentette, hogy a pedagógusok számára antigén-gyorstesztekkel országos szűrést indít.
Ugyanazt az akciót ugyanazzal az eszközzel ekkor már nem tartotta elhibázottnak az NNK.
- Kaotikus tesztelés és a kommunikáció
Gulyás Gergely miniszter bejelentése szerint az egészségügyi, szociális és nevelési intézményekben dolgozók számára rendelte el koronavírus-tesztelést, amelyet az operatív törzs vezényelt le. Először az volt a kormány terve, hogy ha valahol fertőzöttek lesznek a diákok vagy a tanárok, akkor vagy csak azt az adott osztályt, de sokszor csak az iskola egy részét zárják le. Addigra azonban már súlyosbodott a helyzet: 431 iskolában volt jelen a fertőzés, ahol részben távoktatásra álltak át, és 43 iskolát teljesen be is zártak.
A tesztelés el is indult, de a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) tapasztalatai szerint nem egyforma feltételekkel. Volt, ahol a takarítókat és a portást is tesztelték, és volt, ahol csak a tanárokat. Az erről szóló tájékoztatás következetlen, napról napra változó utasítások sorozatából állt. Először hivatalosan csak a pedagógusokat, oktatókat tesztelték volna, aztán a tankerületek vezetői már azt az utasítást kapták a Klebelsberg Központtól, hogy a nevelést-oktatást segítőknek is fel kell ajánlani a tesztelést, de a technikai személyzetnek nem. Aztán a tesztelés második napján már a kormány azt mondta, minden alkalmazottat tesztelni kell.
– Eleve nem volt értelme, hogy például egy konyhai dolgozó fertőzötten mérje az ételt az iskolában.
Természetes, hogy minden dolgozót tesztelni kell, aki a gyerekekkel érintkezik – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Sok pedagógus bizalmatlan, nem látja értelmét a tesztelésnek, ha a gyerekeket közben egyáltalán nem tesztelik. „Foglalkozás szerint az egészségügyi dolgozók után a pedagógusok haltak bele eddig a vírusfertőzésbe a legtöbben. Szerintünk azonnal be kéne zárni minden olyan oktatási intézményt, ahol megjelenik a fertőzés” – mondta az alelnök.
Számos iskolában pont erre, a fertőzés felfedezése utáni teendőkre sincs protokoll. „Az egy dolog, hogy ha valaki pozitív, akkor hazamegy, de mi legyen azután? Ha a mi iskolánkban én pozitív lennék, akkor tíz tanulócsoportot fertőzhetnék meg egy nap alatt. Mi semmilyen irányelvet nem kaptunk arról, hogy pontosan hogy működjön az iskola azután, ha valakinél kimutatják a fertőzést” – mondta a hiányos tájékoztatásról Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja. Azért olyan budapesti intézményről is hallani lehetett, ahol a dolgozók korrekt protokollt kaptak a vezetőségtől minden lehetőségre.
Totyik Tamás szerint az is nehezíti a helyzetet, hogy gyakorlatilag megszűnt a kontaktkutatás az országban. Nagyon sok panaszt kapunk: a gyerekeket úgy küldik be az iskolákba, óvodákba, hogy otthon fertőzött vagy teszteredményre váró beteg családtag van. A kormány két hét tesztelés után bejelentette, leállítja az iskolai teszteket, elemzi az adatokat, és később dönti el, lesz-e újabb tesztelés az egyes szakmacsoportokban. Ez igencsak meglepte a szakmát, mivel az operatív törzs korábban a pedagógusok rendszeres, heti szűrését ígérte. Az eredményekről annyit tudni, hogy a pedagógusok 60-70 százaléka vállalta a tesztet, és több mint 2000 teszt lett pozitív.
- A táppénz miatt sem mernek tesztelni
Egy átfogó tesztelésnek azonban akkor van értelme, ha minél többen vesznek részt benne. A PDSZ számolt be arról is, hogy volt olyan iskola, ahol a tanárok jó része, akár a harmada nem vállalta önként a tesztet. Pedig számos intézményben már az első tesztnapokon rengeteg tanár szervezetében kimutatták a fertőzést. A PSZ szerint ennek egyik oka, hogy bár a minisztérium szerint mindenki jogosult a teljes táppénzre, a gyakorlatban más a helyzet: a megfertőződött pedagógusoknak általában csak a negyede-ötöde kap 100 százalékos fizetést – árulta el az alelnök. Olyan vidéki esetekről is tudnak, ahol a tankerület vezetője egy levélben azt írta, a tanárok ne is próbáljanak teljes táppénzt kérni, mert „nem életszerű”, hogy a munkájuk során kapták el a koronavírust.
A másik szakszervezet, a PDSZ szerint is azért nem vállalják be a tesztet a pedagógusok, mert félnek attól, hogy nem kapnak teljes táppénzt. „Az amúgy is alacsony bérek mellett különösen megterhelő egy család számára, ha egy tagja kiesik a munkából, pláne, ha a kormány nem támogatja azokat a családokat, ahol koronavírus miatt kerül valaki betegállományba” – írták közleményükben. A hozzájuk érkező jelzések szerint emiatt sok iskolában megy a veszélyes trükközés. Egy Komárom-Esztergom megyei iskolában a dolgozók nem szólhattak a szülőknek arról, hogy fertőzés volt az iskolában, máshol számos beteg tanár mellett egy osztály sem került karanténba.
Szerintük
a pedagógustesztelés is csak drága időhúzás volt a valódi cselekvés hiányának elfedésére.
Mert míg az antigén gyorstesztek pozitív eredményei mindig pozitívnak tekinthetők, a negatívak nem jelentik azt, hogy a letesztelt személyek valóban nem hordozzák a vírust, tehát az egész tesztelés a tényleges fertőzöttségnél alacsonyabb számokat fog mutatni.
Az Emmi erre reagálva újra megígérte, hogy minden pedagógus 100 százalékos táppénzt kap, ha a munkahelyén fertőződik meg. A teljes összeget két részletben kapják meg a tanárok, először a 60 százalékot, a maradék 40-et pedig akkor, ha a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos eljárást az érintett hatóságok befejezték. Az eljárást pozitív teszt esetén az intézményvezető kezdeményezésére az illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal mint munkavédelmi hatóság állapíthatja meg.
- Az osztrákok nem aprózzák el
Ausztriában eközben bejelentették az egész országra kiterjedő tesztelést, amelyet a tanárokkal és az óvodapedagógusokkal kezdenek, majd a rendőrökkel folytatnak, aztán áttérnek a teljes lakosságra. A kétszázezer osztrák tanár és óvodapedagógus mindegyikét letesztelték december 5-én és 6-án, a 40 ezer rendőrt pedig 7-8-án szűrték. A nagyszabású vállalkozás végrehajtásához több mint száz tesztközpontot létesítettek. A kormány tájékoztatása szerint a következő hetekben az ország 9 milliós lakosságának is lehetősége lesz a teszt elvégzésére önkéntesen. Sebastian Kurz osztrák kancellár határozottan azt kérte, mindenki vegyen részt a szűréseken, 2021 elejére pedig újabb tömegtesztelést ígért. Az osztrák hatóságok már hétmillió – antitestszűrésen alapuló – gyorstesztet rendeltek meg összesen 50 millió euró (18 milliárd forint) értékben a Roche és Siemens vállalattól, és további megrendeléseket is terveznek.
A cikk a 168 Óra hetilap 2020. december 9-i számában jelent meg.
