Lapszemle - New York Times: A nemzeti konzultációt politikai szempontok itatják át
A New York Times és a Washington Post is átvette az AP amerikai hírügynökség arról szóló beszámolóját, hogy tegnap a magyar kormány közzétette a világjárvánnyal kapcsolatos újabb „nemzeti konzultáció” 13 kérdését, amelyeket az elkövetkező hetekben eljuttatnak a polgárokhoz.
A lap kitér arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, hatalomra történt 2010-es visszakerülése óta számos hasonló propagandakampányt folytatott.
Ezeket az úgynevezett nemzeti konzultációkat azért szokták bírálni, mert a kérdéseket politikai szempontok itatják át, és a lehetséges adandó válaszok köre korlátozott
– teszi hozzá. Az AP ismertetése egyebek közt kiemeli, hogy a kérdőív a migrációt, valamint Soros Györgyöt – Orbán elmúlt évekbeli két kedvenc célpontját – is érinti. Az egyik kérdés a kormány bevándorlásellenes politikájának a támogatását kéri, akár a Brüsszellel való nyílt konfliktus árán is, egy másik pedig a Soros által javasolt, örök időkre szóló kötvény ellenzésére apellál, mondván, az indítvány beláthatatlanul eladósítaná Magyarországot.
A Polgári Szabadságjogok Európai Uniójának kilenc tagszervezete – köztük a magyar – azzal a beadvánnyal fordult saját nemzeti hatóságához, hogy az tartsa tiszteletben az EU adatvédelmi jogszabályait, közli az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál. Ezek a szervezetek egyben adatigénylést nyújtottak be azzal kapcsolatban, hogy miként tárolják és dolgozzák fel az állampolgárok olyan adatait a koronavírus-járvány elleni küzdelem jegyében folytatott eljárás során, amelyekre a kontaktus-nyomkövető célú alkalmazások révén tesznek szert.
Az EurActiv megszólaltatja Reich Orsolyát, a szabadságjogi ernyőszervezet egyik vezető tisztségviselőjét, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy
miközben az életek védelmezése minden kétséget kizáróan tiszteletre méltó tevékenység, a tömeges megfigyelés módszere nagy valószínűséggel szükségtelen, és veszélyekkel jár.
Az emberi jogi szervezeteknek biztosítaniuk kell azt, hogy az európai kormányok komolyan vegyék a hatásvizsgálatok elvégzésére vonatkozó felelősségüket, és hogy ne használják fel a világjárványt ürügyként a digitális megfigyelési technológiák tömeges alkalmazásának, a magánéletbe való behatolásnak a mindennapossá tételére – vélekedik Reich Orsolya.
A menedékkérők több mint egyharmada – saját állítása szerint – repülőgéppel érkezik Németországba, írja a Die Welt című német lap. Ez derül ki a Szövetségi Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal első olyan átfogóbb felméréséből, amely az országban menedékjog iránti kérelmet benyújtók kikérdezésén alapul. Tavaly 71 ezer felnőtt kért menedéket Németországban, és közülük több mint 40 ezer fő esetében rögzítették a választ azon kérdésre, miként jutottak el Németországba. Azért nincs erről teljes körű adat, mert a felméréshez csupán 2019 áprilisától kérdeznek rá erre minden menedékkérő esetében. A megkérdezettek közül 15 ezer négyszázan vallották az, hogy légi úton érkeztek.
Egyre erőteljesebb hadjáratot folytat az Egyesült Államok Vlagyimir Putyin orosz elnök gázvezetékei ellen – erről szól ma reggel a Politico című amerikai portál európai kiadásának legolvasottabb cikke. Eszerint
az épülő Északi Áramlat 2 elnevezésű, orosz gázt Németországba eljuttatni hivatott földgázvezeték megtorpedózására irányuló amerikai manőverek az Európai Uniót is valamifajta cselekvésre kényszeríthetik.
Amerikai szenátorok kétpárti csoportja a minap olyan törvénytervezetet nyújtott be, amely visszamenőleges hatállyal kibővítené azokat a szankciókat, amelyeket még decemberben írtak elő az orosz Gazprom beruházási projektjéhez kapcsolódó cégekkel szemben. A szenátorok kezdeményezése vonatkozik a Török Áramlat elnevezésű gázvezetékre is, amelyen szintén orosz gázt juttatnának el Európába. Ted Cruz republikánus szenátor szerint Putyin – egyebek közt a gázcsöveket lefektető egyik munkahajó tulajdonjogi státusának a manipulálásával - megpróbálja megkerülni a szankciókat, és az új kezdeményezés ennek az elhárítását célozza. A Politico szerint ha Washingtonban keresztülmegy a tervezet, akkor azzal nyomás nehezedik az Európai Unióra, amely 40 százalékban a Gazpromtól szerzi be a szükséges földgázt. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint Európának – a kölcsönös energiafüggőség miatt – ügyesen kell ellensúlyoznia az oroszok ellen irányuló szankciók kérdésében.
