Laposföld-díjat Szent-Györgyi Albertnek!

Kamujárvány, génterápia, elhallgatott igazság: a megvilágosodás reményében jelentkeztem be az Orvosok a Tisztánlátásért nyilvános vitájára. 

2021. április 21., 19:09

Szerző:

„Tudom, hogy működik a sajtó! Meg van írva előre a sztori, eljönnek, készítenek néhány vágóképet, aztán mennek is haza” – üdvözölt lelkes kiáltással Lenkei Gábor, amint beléptem az ajtón. Az Orvosok a Tisztánlátásért mozgalom nyilvános vitáján öten ültek az asztalnál: a vírustagadó gyógyszerész Gődény György Lenkei Gábor mellett Tamasi József belgyógyászt, Demény-Nagy Kristófot, az Apaszív Egyesület alapítóját, és Tomasovszky László pszichológust is meghívta. Az asztal ugyan nem volt kerek, a vita szóról nekem mégis az jutott eszembe, hogy itt érveket fognak ütköztetni, és kialakul egy egyrészt-másrészt-jellegű beszélgetés. Az esemény során azonban inkább úgy éreztem magam, mintha egy szerepjáték csoportba érkeztem volna, ahol el kell játszani, hogy nincs világjárvány, a többlethalálozás véletlen, a védőoltásra pedig kényszerítenek bennünket. A kétórás kihívást teljesítettem, de néhány kérdés erejéig kibújtam a gonosz médiamunkás szerepéből – a feszültséget fokozta, hogy egyetlen újságíróként vettem részt az eseményen.

Úgy csinálunk, mintha...

Az esemény apropója, hogy a Gődény György alapította Orvosok a Tisztánlátásért mozgalom esélyessé vált a Szkeptikus társaság Laposföld-díjára. Lenkei kezdésként rögtön azt javasolta a szkeptikusoknak, hogy szavazzák meg a díjat Szent-Györgyi Albertnek, de hamar visszatért arra, hogy őt húsz éve próbálják lejáratni, és még a barátságosnak tűnő sajtóorgánumok is azért készítenek sok képet róla, hogy előnytelen fotókkal ábrázolhassák. Az esemény vége felé, amikor szót kapott, ismét én kerültem a célkeresztbe: azzal korholta a médiát, hogy nem tettük közzé a reményt keltő jó híreket.

Tamasi József belgyógyász szerint a múlt év eleje óta nincs tudományos vita az orvosok között. Azt mondta, semmilyen adatgyűjtés nincs arról, mi történik az oltottakkal, vagy ha mégis van, azt csak a gyógyszergyár láthatja. „Európa más országaiban, és az Egyesült Államokban van ilyen adatbázis, látni lehet legalább egy kis részét annak, ami a beoltás után történik” – mondta, arra azonban nem tért ki, miért éppen Magyarországon nincs. Tamasi úgy látja, mindenkit kényszerítenek az oltásra, és nem érti, hogy a gyerekeket mi alapján akarják beoltani, maszkot viseltetni, távolságtartásra kötelezni. (A gyerekek beoltása jelenleg nem engedélyezett egyetlen koronavírus elleni vakcinával sem, a vizsgálatok jelenleg is folynak.)

 
Dr. Tamasi József,  Fotó: 168.hu | Dimény András
 

Rákérdeztem, hogy ha ez valóban így van, miért feküdtek március végén, április elején több mint 12 ezren kórházban koronavírusos tünetekkel, hiszen a szezonális influenza időszaka jóval korábbra esik. Tamasi szerint Németországban azért működnek 95-100 százalékos kihasználtsággal a Covid-osztályok, mert mindenütt levitték a Covid-ágyaknak a számát. Véleményük szerint Magyarországon is hasonló dolgok történnek – de hogy miért szűkítenék a Covid-ágyak számát, és hogy fért el több mint 12 ezer ember az nem derült ki.

Nem teheti fel ezt a kérdést

Demény-Nagy rákontrázott arra, amit Tamasi mondott a gyerekekről: nagyon helyesnek tartja, hogy kinyitották az iskolákat, sőt, szerinte be sem kellett volna zárni azokat. Értetlenül áll azelőtt, hogy a tanárok, tankerületi vezetők ágálnak a nyitás ellen, hiszen a koronavírus – szerinte – fizikai tünetek formájában nincs hatással a gyerekekre. Azt is elmondta, hogy a gyerekek testi-lelki egészségében a maszkviselés „irreverzibilis” károkat okoz, majd felcsattant: ennek véget kell vetni!

Ezzel a lendülettel áttért a 2009-es „H1N1-kamujárványra”, amikor Svédországban a lakosság több mint felét beoltották, és több ezren lettek narkolepsziások. (A svéd kormányhoz valóban érkezett 702 narkolepsziával kapcsolatos kártérítési kérelem, és a lakosság több mint 60 százalékát oltották be. Ez legfeljebb 0,013 százalékos előfordulási arányt jelez, tehát legfeljebb minden 8000 oltásból egy esetben alakult ki narkolepszia.) Ez azonban csak a bevezető volt: hamar eljutottunk a koronavírus elleni védőoltásokig, ami Demény-Nagy szerint „nem egy oltás, talán a kínait kivéve”. Az Apaszív alapítója határozottan kijelentette, hogy aki szerint a gyerekének szüksége van a koronavírus elleni oltásra, az nem szereti a gyerekét: szerinte az mRNS és az adenovírus génmódosító eljárások. Később többször is génterápiának nevezte az oltásokat, és azt is elmondta, hogy a koronavírus alig képes mutációra, a mutációk közti különbséget pedig a húsevő és a gyümölcsevő piranhák közti különbséghez hasonlította.

 
Tomasovszky László és Demény-Nagy Kristóf,  Fotó: 168.hu | Dimény András 
 

Az utolsó megszólaló, Tomasovszky László is egyetértett az előzőekkel: szerinte annak a valószínűsége, hogy egy gyerek iskolában fertőződjön meg, jóval alacsonyabb, mint az iskolán kívül. Elmondta, hogy a tünetmentes vírushordozók nem fertőznek, a PCR-tesztek megbízhatóságát pedig 3 százalék alá helyezte – 97 százalékban szerinte hamis eredményt ad, ami akár álpozitív is lehet. Itt fogalmazódott meg bennem a kérdés, hogy ha ez így van, akkor tavaly a négy magyar orvosi egyetem által elvégzett H-Uncover tömegtesztelés során a több mint tízezer tesztből miért csak három lett pozitív.

Az öt résztvevő egyszerre fordult felém, és egymás szavába vágva kérdezték, hogy tudom-e, mekkora ciklusszámmal végezték a teszteket. Ennek híján – szerintük – fel sem tehetem ezt a kérdést. A hangzavarból végül Demény-Nagy emelkedett ki, aki csalást említett, ezért tisztázni akartam, hogy álláspontjuk szerint csalnak-e a ciklusszámokkal a PCR-tesztelésnél. „A lehetőség bárhol a világon fennáll, hogy csaljanak vele” – hangzott a válasz. Tavaly május és augusztus között Magyarországon is volt egy közel négy hónapos időszak, amikor a pozitív tesztek aránya végig 2 százalék alatt maradt, Tomasovszky állítása viszont némileg ellentmond az adatoknak: ha a tesztek 97 százaléka hamis eredményt ad, akkor kevés az esély, hogy hónapokon keresztül egyszer se legyen egy kiugró nap, álpozitív tesztekkel.

Végül eljutottunk Churchillig és a haláltáborig

A fals pozitív PCR-tesztek több hónapos ínségéről szóló felvetésre Lenkei ismét közbevágott: „már előre megvan a sztori!”. Elmondta azt is, hogy a nem beteg, tehát szerinte nem fertőző embereket megbélyegzik a PCR-teszteléssel. „Ez olyan, mintha haláltáborba vinnék azokat, akiknek az egyik cipőfűzőjük ki van rojtosodva” – mondta.

Demény-Nagy a vita hevében azt is mondta, nem volt többlethalálozás, ezért az esemény végén megkérdeztem tőle, november eleje és december közepe között miért közelítette, vagy haladta meg a négyezret a heti halálozás Magyarországon. Ez még a korábbi influenzajárványokhoz viszonyítva is kiugróan magasnak számít. Szerinte nem tudjuk pontosan, miben haltak meg azok a betegek, akik „covidban” (itt látványosan idézőjelet formált az ujjaival), és felhívta a figyelmet arra, hogy 2020 elején a szokásosnál kevesebben haltak meg. Ez szerinte előrevetíti, hogy az év végén megugrik a halálozások száma. Elmondta, hogy Magyarországon az orvosok többsége nem tartja be a WHO által előírt protokollt, és antivirális szereket, erős antibiotikumokat ad a hozzájuk jelentkező pácienseknek, amelyek legyengítik a szervezetet. „A legtöbb embert, akit bevisznek a kórházakba, a háziorvos már előkezelte például hidroxi-klorokinnal” – mondta feldúltan. Hozzátette: az ő ismeretségében van olyan, aki az oltások után 10-14 nappal meghalt, és elmondta, hogy ilyenkor egy vérrög képződik, az oltások előrehaladtával pedig egyre több a megbetegedés, a trombózis és a haláleset. (Ennek a magyarországi mellett a nemzetközi statisztikák is ellentmondanak. Az EMA szerint pedig az AstraZeneca vakcinája esetében 1 a 100 ezerhez a vérrögképződés esélye.) Tomasovszky rákontrázott: szerinte éppen a vakcinák hatására fog kialakulni egy olyan mutáns, ami veszélyes lesz az emberekre.

 
Demény-Nagy Kristóf,  Fotó: 168.hu | Dimény András
 

Tamasi szerint azt sugallni, hogy a rekordméretű többlethalálozás a covid miatt történt, „teljes nonszensz”, és biztos abban, hogy az adatokat az orvosok elől is elrejtik. Ő is az orvosi protokollt, és az antivirális szereket, szteroidokat okolta a rekordmértékű halálozásért. A betegek ezután meggyengülve jelentkeznek a kórházba, ahol „nem tudnak máshova menni, csak a covid-osztályra”. Úgy látja, hogy a combnyaktöréssel beérkező páciensek műtétjét is két negatív teszthez kötik, a kórházakban pedig az oltás utáni károsodások, halálesetek dominálnak.

Másfél óra elteltével sikerült megfigyelnem az első árnyalatnyi véleménykülönbséget: Tomasovszky szerint ugyanis a többlethalálozás a véletlenszerű ingadozásnak is betudható. Azt majdnem törvényszerűnek nevezte, hogy ha az év elején alacsony volt a halálozás, akkor az év végére emelkedni fog. Érveit a Churchillnek tulajdonított, statisztikák hamisításáról szóló idézettel is próbálta alátámasztani, azonban arra, hogy Churchill valóban csak annak a statisztikának hitt volna, amit ő hamisított, szintén nincs bizonyíték.

Gődény szerint sokatmondó, hogy az elmúlt 30 évet nézve a 2020-as év csak a tizedik a halálozási listán, azonban azt nem tette hozzá, hogy a home office miatt kevesebbet mozogtak az emberek, kevesebb baleset történt, a fertőtlenítés és a maszkviselés miatt pedig a többi fertőző betegség is visszaszorult. Az oltásnak nem látja előnyét, de azt elismerte, hogy esetleg a betegség lefolyását enyhítheti. Feldúltan magyarázni kezdte, mennyire tudománytalan, hogy nem ülhet ki egy teraszra, és nem utazhat oltás nélkül, én pedig továbbra is igyekeztem úgy tenni, mintha valóban léteznének ezek a korlátozások, és fel sem néztem a laptopom képernyője mögül.

A végén még Tomasovszky és Lenkei házi szexizmus-vetélkedőjét is meghallgathattam: előbbi szerint a statisztika olyan, mint a női fehérnemű, csak a lényeget nem mutatja meg. A vitamingyáros pedig azzal zárta az eseményt, hogy engedjék a nőket shoppingolni, a férfiakat meccsre menni, a média – itt szúrós szemmel rám nézett – képviselje az embert! Teljesítettem a kétórás kihívást: végig úgy csináltam, mintha újságíró lennék. A Szkeptikus társaság április 23-án hirdeti ki a Laposföld-díj győztesét, ez a társaság pedig azt hiszem, mindent megtett a győzelemért.

(Kiemelt kép: 168.hu | Dimény András)