Lapajánló – Mese a nokiás dobozról
Mese a nokiás dobozról. Ezt a címsort láthatják a 168 Óra borítóján, az írás pedig a Hagyó-per hátteréről és tanulságairól szól. Meg arról a kérdésről, hogy az ügyészek szakmai hibákat követtek el vagy politikai megrendelést teljesítettek. Fideszes vezetők tiltakoznak a – szerintük – enyhe ítélet miatt, Hagyó védőügyvédje viszont kereken kimondja: a nyomozó szerveknek nem a tények feltárása, hanem a terhelő bizonyítékok begyűjtése volt a céljuk.
Ha az Európai Unió megszűnne, Magyarországnak is vége lenne – mondta egy gazdasági konferencián a volt miniszter, Csillag István, aki a 168 Órának adott interjúban arról is beszélt, hogy „a haverokból verbuvált nemzeti tőkésosztály csak a haverok érekeit szolgálja, a nemzetét nem”. Csillag István szerint „sokáig nem lehet hazudni”.
Szerintünk hazugságnak számít fontos mondatok elhallgatása is. Az MTI például első közlésében elhallgatta, amit az amerikai elnök, Obama mondott Magyarországról, illetve a Hóman-szobor felállítása körüli vitákról. Obama ugyanis nyilvánosságra hozta, hogy egyedül az amerikaiak határozott fellépése akadályozta meg az egykori antiszemita politikus piedesztálra emelését. Háttér és kommentár Mészáros Tamástól.
Magyarország három hellyel hátrább csúszott a világ legátfogóbb korrupciós ranglistáján. Erről a hírről cserélnek eszmét Fórum rovatunkban a 168 Óra internetes vitájának résztvevői.
Lapunk részletes képet ad a tiltakozó tanárok lázadásáról, arról, hogy miért és miként szervezkednek a pedagógusok. Az összeállításban Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének vezetője figyelmezteti tanártársait: „Ha Balog Zoltán miniszter nem teljes körű oktatási kerekasztalt hirdet meg, legyen annyi önmérséklet bennünk, hogy addig nem ülünk le, míg nincs ott mindenki.”
Egyébként Balog a pedagógusok panaszaira úgy reagált: „Túltoltuk a biciklit kicsit.” A Féktelenül című írás arról szól, hogy nem kicsit, hanem nagyon, és nem csupán egy biciklit, hanem mindent. Vagyis fék és gátlás nélkül szoktak nekimenni bármikor bárkinek.
Múlt héten hirdettek ítéletet a vörösiszap-katasztrófa ügyében, és persze ez is fölborzolta a kedélyeket. Nagyítás című rovatunk emlékeztető és gondolkodásra való.
A napokban több európai ország is bejelentette, hogy menekültek tízezreit küldenék vissza a Közel-Keletre. Lehet-e végre ez ügyben közös európai álláspont? Egyebek mellett erről is beszélgettünk Bálint Gáborral, az Ökumenikus Segélyszervezet nemzetközi programjának vezetőjével. Ő úgy gondolja, hogy a befogadottaknak elsősorban munka kell, nem takaró, és főleg azokat kell támogatni, akik, ha az Iszlám Államot sikerülne legyőzni, visszamennének oda, ahonnan elmenekültek.
Háttér rovatunkban közelképet adunk a hírnevet szerzett On The Spot fiatal alkotópárosáról, Cseke Eszterről és S. Takács Andrásról. Beszélgetünk Németh Attila pszichiáterrel a szorongó zsenikről. Szakember tájékoztatja olvasóinkat az alvászavarokról.
A kulturális témák között olvashatnak a díszlettervező, Khell Zsolt látványvilágáról. Külön is felhívom figyelmüket Cserna-Szabó András írására, amely a most hetvenéves Bereményi Gézáról szól, s amelynek igen furcsa címe van: Anyám, Bereményi.
Múltidő rovatunkban Heltai András egy 1962-ben játszódó történetet idéz fel, a Fény akciót, amely az NDK valamennyi bankfiókjára kiterjedt, vagyis amikor a Stasi bankot rabolt.
A Glóbusz rovatban Aczél Endre Oroszországról ad helyzetképet, Kasza László pedig arról ír, hogyan fogadta zsinagógájában a római főrabbi Ferenc pápát, a harmadik katolikus egyházfőt, aki belépett az olasz főváros zsidó imaházába.
Szokás szerint szemlét adunk a világlapok írásaiból, most főleg azokból, amelyek Merkel dilemmáival foglalkoznak.
