Lapajánló – Iskolapélda

A 168 Óra címlapján a pedagógustiltakozások egyik emblematikus figurája, a március 15-i tüntetés vezérszónoka, Pukli István látható. A Teleki Blanka gimnázium igazgatója több cikkünkben is szerephez jut. Riporterünk egy tanórán kereste fel őt, hogy testközelből figyelhesse meg, milyen a Pukli által hirdetett élményközpontú játékos tanítás. Tudósítunk továbbá a Kossuth téri tüntetésről is, mégpedig egy különös szemszögből. Az esemény főrendezőjét, Schilling Árpádot kérdeztük a nagy tömegeket megmozgató tüntetés kulisszatitkairól.

2016. március 17., 13:20

Március 15-ével foglalkozik továbbá Lakner Zoltán és Mészáros Tamás publicisztikája, valamint Pungor András elemzése. Utóbbi az elmúlt huszonhét év Orbán-beszédeit vette sorra, bemutatva, hogyan változik a mondanivaló attól függően, hatalmon vagy ellenzékben beszélt-e éppen a márciusi szónok. Egyvalami azonban állandó – állapítja meg elemzésünk –, Orbán Viktornak mindig szüksége van egy ügyeletes ellenségre, amellyel, a márciusi ifjak példájára hivatkozva, felveheti a harcot.

A tanártüntetések kapcsán éles kirohanást intézett a szervezők ellen Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke. Ennek apropóján kértünk interjút a politikustól, aki ezúttal sem tagadta meg önmagát. Most is feketén-fehéren látja a világot, amelyben a jó oldalon áll a kormány, a rossz oldalon pedig mindenki, aki kritizálni meri.

A negyvennyolcas forradalom és szabadságharc leverése után sok ezren menekültek a megtorlás elől emigrációba. Mit lett a sorsuk, hogyan alakult az életük, hogyan fogadta a nagyvilág e korai migrációs hullámot? – többek között erről kérdeztük a téma avatott szakértőjét, Hermann Róbert történészt.

Nem akar főpolgármester lenni, hanem zuglói polgármesterként folytatná a politizálást Karácsony Gergely, a PM társelnöke. Civilekről és pártokról meg az ellenzéki előválasztás értelméről kérdeztük a politikust.

Nemrégiben jelent meg Görgey Gábor legújabb könyve, A kivégzés éjszakája. E műben a hajdani keresztény középosztály egy túlélője gyón arról, hogy szinte egész életét lelkiismereti válságban élte le: gyűlölte a nácikat, de természetesnek tartotta saját antiszemitizmusát. A szerzőt e korszak bűneiről és e bűnök továbbéléséről kérdeztük.