Lapajánló

Orbánék műve a közjogi intézmények függetlenségének felszámolásáról, a politikai megfélemlítésről, az ellenfelek ellehetetlenítéséről szól – állítja vezércikkében Mészáros Tamás, és hozzáteszi: a gátlástalan nyomulásra az új alkotmány ad felhatalmazást.

Idézet Koltai Tamás publicisztikájából, amelynek címe A birodalom visszavág: „Magyarország háborúban áll az államadóssággal és a munkanélküliséggel – jelentette ki legutóbb a vezénylő tábornok, s alig várom, hogy városszerte megjelenjenek a mozgósító plakátok, amelyeken felháborodott svájcifrank-hitelesek levágják az adósságot szimbolizáló kövér, szivarozó kapitalista fejét, az életerős rokkantnyugdíjasok pedig megrohamozzák a betöltetlen állásokat, amelyeket eltitkol a gaz gyártulaj.”

Interjú készült a Kanadai Urbanisztikai Intézet volt nemzetközi igazgatójával, a magyar származású Frank Tiborral, aki a világ több mint száz országában irányított demokratikus felzárkóztatási programokat, hazánkba is többmilliárdos segítséget hozott az önkormányzatok fejlesztésére. Frank Tibor tökéletesen tisztában van a hazai helyzettel, és azt mondja: „Az elmúlt év az ötletelések és a Fidesz bebetonozásának az éve volt.”

Bírósághoz fordul Demszky Gábor, mert nyugdíjalapjába nem számítják bele azt a nyolc évet, amikor a nyolcvanas években – ellenzéki tevékenysége miatt! – közveszélyes munkakerülőnek minősítették. A 168 Óra igyekezett megtudni, milyen nyugdíja van most néhány korábbi politikusnak. Például Lányi Zsoltnak, Mécs Imrének, Berecz Jánosnak, Torgyán Józsefnek. Megtudtuk azt is: Biszku Béla jelenleg kétszázezret kap, „özvegyivel” együtt kétszáznegyvenet.

A Fidesz nem kér „földi helytartót” Erdélybe, a magyar jobboldal immár belső irányító kíván lenni – tudósítja lapunkat a helyszínről Parászka Boróka.

A bankok megítélésében nemcsak a pénzügyi szolgáltatásaik színvonala számít, hanem az is, milyen támogató szerepet vállalnak társadalmi ügyekben – hangsúlyozza az egyik jelentős pénzintézet kommunikációs igazgatója abban az összeállításban, amely arról szól, hogy kiket, miért és mennyivel támogatnak a mecénás bankok Magyarországon.

Lapunk kulturális rovatában interjút olvashatnak a világhírű rendezővel, Wim Wendersszel, aki hosszú évek óta főtitkára az Európai Filmakadémiának. Beszélgettünk a kecskeméti Katona József Színház direktorával, Cseke Péterrel is, aki határozottan állítja: a tehetség nem ismer pártállást, nem létezik jobb- illetve baloldali színház, csakis hiteles vagy hiteltelen.

Múltidő rovatunkban Heltai András az egyik legérdekesebb amerikai magyarra, Sziklay Andorra emlékezik, aki újságíró volt, de hírszerző is és diplomata.

A Glóbusz rovatban Kulcsár István bemutatja a jövő évi amerikai elnökválasztási kampány jelöltjeit és önjelöltjeit, Aczél Endre pedig arról ír, melyik országnak milyen esélye van arra, hogy integrálják az Európai Unióba.

Felhívom még figyelmüket két hazai riportra. Krug Emíliáé egy olyan fiatalemberről szól, akit falujában már másodszor választottak polgármesterré, és nemrég huszonnyolcmilliós uniós támogatást szerzett a borsodi helységnek. A másik riport szerzője Pungor András, aki bemutatja az ország egyetlen lovas postását. Ő az, aki nemcsak a leveleket viszi ki a tanyavilágba, de segít, ha beteg a gazda vagy ellik a tehén.

Kivételesen még a Levélhullásból is idézek. Legrégebbi levélírónknak, Del Medico Imrének feltűnt, hogy a Médiahivatal külön telefonvonalat létesít azok számára, akik a sajtóban megjelentekre óhajtják felhívni a hivatal figyelmét. Del Medico Imre azt javasolja, legyen az új szolgáltatás neve: MÓSZERVÍZ