Különös döntések 20 milliárd forintról
Egymásnak ellentmondani látszó döntéseket hozott két nagy új víztározó elkészítésére szóló, egyszerre meghirdetett és együttesen mintegy húszmilliárd forint összegű pályázatain az illetékes vízügyi hatóság. Olyan ajánlati hiányosságok, amelyek az egyik tenderen kizárási okoknak számítottak, a másikon elegendőnek bizonyultak a megbízás elnyeréséhez.
Az ismétlődő árvizek elleni védekezés céljából a kormány még évekkel ezelőtt programot hirdetett a Tisza melletti vész-víztározók építésére. Ezek közül eddig csak egy nagyobb készült el, aminek oka elsősorban a pénzhiány, mivel magas költségekkel járó talajmozgatási és építési munkákról van szó, és egy-egy tározó kialakítása sok milliárd forintba kerül. Az idén év elején végre pályázatot hirdettek két újabb létesítményre, a Nagykunsági és a Hany-Tiszasülyi tározóra. A kiíró adatai szerint az előbbire 9 ajánlat érkezett, 6 és 8 milliárd közötti árakkal, az utóbbira pedig 7 ajánlat, az árak szórása 13-16 milliárd között volt.
A bírálati időszakban aztán a pályázók száma jócskán lecsökkent. Különböző indokokkal, az ajánlatok tartalmi és formai hiányosságaira alapozva a többséget kizárták, és mindkét esetben három cégcsoport maradt versenyben. A nagykunsági projekt esetében a kiesők között volt a legolcsóbb ajánlatot adó, a Hídépítő által vezetett konzorcium is, amelynek pályázatát féltucatnyi olyan pontban találták érvénytelennek, amelyeket a döntéshozók szerint a hiánypótlási felszólítás ellenére sem korrigáltak.
A megbízást végül 6,6 milliárd forintos ajánlatával az osztrák Bilfinger-Berger csoport nyerte el, amely már korábban is jelentős infrastruktúrális beruházásokhoz jutott hazánkban. A vesztesek egy része az ilyenkor szokásos módon fellebbezett a határozat ellen, de a Közbeszerzési Döntőbizottság jóváhagyta azt. A legmeglepőbb azonban az volt, hogy a legnagyobb vesztes, a Hídépítő nem kért jogorvoslatot, hanem elfogadta a kizárását, ezzel lényegében elismerte ajánlatának érvénytelenségét.
Eredetileg vélhetően azért folyt párhuzamosan a két nagyon hasonló közbeszerzési eljárás, hogy az egyik folyamat ne befolyásolhassa közvetlenül a másikat, ahogy például két tétre menő csoportmeccset is egyidőben játszanak a focivébén. Az események azonban másképpen alakultak: míg a nagykunsági beruházás esetében viszonylag gyors döntés született, az azonos beadási határidő ellenére a Hany-Tiszasülyi tározó tenderénél elhúzódott a procedúra.
Ez utóbbinál érdekesen alakultak a dolgok. Ki tudja, mi történt a két eredményhirdetés közötti időben, de annyi bizonyos, hogy az elbírálók álláspontja jelentősen megváltozott az ajánlatok érvényességének kritériumait illetően. Csak így fordulhatott elő, hogy az ajánlatkérő vízügyi szerv saját magának ellentmondó döntést hozott a második tenderen: a Hídépítő konzorciumát nyilvánította győztesnek, annak ellenére, hogy annak ajánlata több olyan már ismert hiányosságot tartalmazott, amelyek miatt az előző pályázaton kizárták! Emlékeztetőül: azt a döntést az elmarasztaltak meg se támadták, talán azért, mert jogosnak tartották, vagy netán sejtették, hogy a másik tenderen más eredmény is születhet.
Így tehát a Megyeri-híd kivitelezése kapcsán az alvállalkozói panaszok miatt a közvélemény előtt is ismertté vált Hídépítő és partnerei több mint 13 milliárd forintos megbízáshoz juthatnak. / A cég sajtóhírek szerint a Margit-híd rekonstrukciójára is ajánlatot tett, kb. nettó 22 milliárdos árral./ A kihirdetett eredményt a vesztesek megfellebbezték. A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes konzorcium a hiányokat valóban nem az ajánlatkérésnek megfelelő módon pótolta, ezzel együtt jogszerűen járt el, így a kiíró döntését jóváhagyta. Mindkét víztározót 2011-ben kell átadni és használatba venni.
