Közszféra: újabb csapások a közalkalmazottakra

A demonstrációs bizottság felállítását azzal indokolták, hogy a dolgozók bérének reálértéke a 2002. előtti szintre zuhan, és akár 60 ezren is elveszíthetik az állásukat. A tervezett akció időpontja még nem dőlt el, de addig meg akarják tartani, amíg a jövő évi költségvetés tervezete érdemben befolyásolható.

Borsik János az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke a

A szakszervezeti vezető azt is kifogásolta, hogy a 16 százalékos személyi-jövedelemadó rendkívül hátrányosan érinti a közszféra dolgozóit, s mindezt egy fél százalékos nyugdíjjárulék-emeléssel is "tetézték". Borsik János emlékeztetett: a rendszerváltás óta eltelt 20 évben eddig egyszer fordult elő, hogy a kormány és a szakszervezetek nem tudtak megállapodni, de akkor is létrejött az egyezség a következő év januárjában.

Komoly problémaként említette, hogy bizonytalanságban tartják a közszféra dolgozóit. Rendkívüli romboló hatása van, ha a kormány leépítésekkel fenyegetőzik - fogalmazott.

Borsik János szerint hamis az az érvelés, miszerint aki tízszer annyit keres, az tízszer annyit adózik, az arányosság ugyanis nem ezt jelenti. Az arányos adózás akkor valósul meg, ha fokozatosan terhelik a kereseteket. "Pedig a kormány ismeri a progresszivitás, hiszen a szektoradóknál is ezt alkalmazza".

Pataky Péter a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke a Népszavának azt mondta, hogy a kormány javaslata gyakorlatilag a közszféra létszámleépítésével és a bérek befagyasztásával egyenlő. A hétfői Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén a kormány ugyanis azt javasolta, hogy jövőre maradjon változatlan a bértábla.

A szakszervezeti vezető emlékeztetett: a versenyszférával való tárgyalásokon arról folyt a vita, hogy nyugdíjjárulék, valamint a 16 százalékos adó miatti bércsökkenésen kívül, kompenzálják-e az infláció okozta hátrányokat is. A kormány ezzel szemben azt mondta, hogy nem csak reálértéknövelésre, de nominális bérnövelésre sem hajlandó.

Bárdosi Judit a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára hangsúlyozta: az ágazatukban azt szeretnék elérni, hogy ha valaki kinyitja a fizetési borítékját 2011 februárjában, akkor ugyanakkora összeg legyen benne, mint idén és a cafeteria is megmaradjon.

Az érdekképviseleti vezető szerint a rendvédelemben jelen pillanatban jelentős mértékű keresetcsökkenésre lehet számítani, mert a dolgozók többségének "semmit nem hoz" a 16 százalékos egykulcsos adó, csökken az adóvisszatérítés mértéke havonta, ráadásul nagyságrendileg visszaesik a cafeteria-keret is.

Fehér József, a SZEF alelnöke lapunknak kifejtette, hogy a 2011-es költségvetés egyértelmű vesztese a közszféra. Folytatódnak a 2006 óta tartó megszorítások és a létszámcsökkentés, a hét elejére összehívott egyeztetésen pedig nem sikerült pozitív irányba befolyásolni a kormány terveit. Emiatt ezen a területen dolgozók bérének reálértéke a 2002. előtti évek szintjére zuhan vissza.

A végkielégítések 98 százalékos különadóját, a magán-nyugdíjpénztárak tagdíjának elvonását is elfogadhatatlannak tartja. Mint mondta a bejelentett 25-30 ezres munkahely-csökkentés akár a kétszeresét is jelentheti, hiszen az intézményhálózat átalakítása a feladat áthelyezését is jelenti az ország egyik pontjáról a másikra, s valószínűtlen, hogy azzal együtt minden érintett képes vagy hajlandó elköltözni.

A demonstráció lehetőségét már november elején megemlítette Fehér József, akkor úgy fogalmazott: elérkezhet az a pillanat, amikor már minden mindegy. Mint fogalmazott, addig amíg a dolgozók körében a "rémület és a félelem" uralkodik, nincs értelme tüntetést szervezni, mert sokan a munkanélküliségtől tartva távol maradnának a demonstrációtól.

Fehér József szerint a feladatok csökkentése nélkül lehetetlen, hogy az elbocsátások után is megmaradjon a közszolgálat szakmai színvonala. "Az a kérdés is felmerül, hogy kik jönnek majd a régi kollégák helyére. Magyarországon ugyanis nincs két közigazgatásra kiképzett garnitúra, a versenyszférából pedig nem lehetne őket pótolni".

Hétfőn a SZEF-hez tartozó OKM Demokratikus Szakszervezete tart közgyűlést, ahol a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma humánügyekért felelős államtitkára, a tárca dolgozóit érintő átszervezésekről tájékoztatja az érdekvédőket.