A Nagy Házmester kilenc éve – Kövér László és a szimpla bosszú
A pálya maratoni hosszúságú. Kövér László (minimum) harmincegy éve mozog a politikai színtéren, és ezzel már Szent István-i időtávokhoz közelít. Magunk sem hittük volna, de Magyarországon meglepően hosszú életűek a feltelepített, represszív rezsimek, százötven, negyven, Ferenc József-i hatvannyolc évben mérhetők, gerontológiai okból roppannak meg. Kövér László most mégis mintha megrendülne. Maga sem tudja, miért érzi magát olyan rosszul, mint a hanyatló nyolcvanas évek derekán. Pedig az táguló, bontakozó világ volt. A párhuzam (rossz és új rossz között) megfontolásra érdemes, és az ő érzelmi észlelései pontosak szoktak lenni.
A meglepetésszerűen elvesztett önkormányzati választás után Kövér László hatalmára gondosan ügyelő politikusként azonnal lépett. A képviselői magatartást szabályozó szigorítás szimpla bosszú. A csomagról maga Kövér mondta: a vezérelv az volt, hogy „legalább fájjon”. A dolog furcsasága, hogy a közelmúltban történt illemsértések közelébe sem jöhetnek annak, ami az előző években folyt.
Lehet közelgő válságot érzi. De abban biztosak lehetünk, nem adja olcsón. Nem tréfadolog, amit a kilencvenes években az egykori frakciótársnak címzett: „a Fidesz életem ügye, aki tönkreteszi, azzal nem viccelek”. Talán keményebben is mondta. Talán csak megjegyezte. De akik hallották, nem felejtik el.
A cikk teljes változatát a 168 Óra csütörtökön megjelent számában olvashatják el. Keressék az újságárusoknál!
