Köszi (fan tutte)
Azt tudták, hogy a Harmadik Birodalom törölte a Mozart-művek társszerzőségi státusából Lorenzo da Pontét, ezt a jókedvű, világpolgár szabadkőművest a zsidó felmenői miatt, és az általa írt zeneműveknek új, árjákhoz méltó szöveget írattak megbízható káderekkel? Mondjuk, a Cosival nem lehetett könnyű dolguk, ennek a látszólag frivol, vidám játéknak (miként Mozart minden „könnyű” darabjának) igazi mélységei vannak, s bár a korabeli néző egy aktuális bécsi pletyka megzenésítését látta benne, s ezért – az illendőség okán – nem is lelkesedett érte igazán, az utókor, immár több mint kétszáz éve, azt teszi, és méltán. Ez a darab a szabadságról szól, a szív jogáról, és persze arról is, hogy mindannyian felcserélhetőek vagyunk, bármennyire fenn hordjuk is az orrunkat; de a finálé mégiscsak azt zengi, kölcsönös megbocsátások után, hogy egyszer élünk, hát ezt az egy életünket élvezzük, amíg van. (II. József, aki a darabot rendelte, biztosan lefordult a székről nevettében – nagy érzéke volt az életörömhöz. De persze Mozart se sejthette, hogy önmagának is milyen aktuális ez a figyelmeztetés.)
Jiří Menzel, fogalmazzunk úgy, nem rendezte túl a művet; ha elegánsak akarunk lenni, mondjuk azt, hogy hagyta a zenét érvényesülni. (Ha nem, azt, hogy nem igazán volt víziója a mesternek.) Szerencsére a kiváló énekesi (és zenekari) teljesítmények feledtetik a rendezői koncepció hiányát. Celeng Mária éppoly lefegyverző Fiordiligi, mint amilyen bájos Dorabella Balga Gabriella. (Akik, tudjuk meg a műsorfüzetből, unokatestvérek – s itt, ugye, testvéreket játszanak.) Szemere Zita nemcsak énekhangjával, de színészi játékával is hódít Despinaként, s a finn vendég, Tuomas Pursio mindvégig elegáns játékmester Don Alfonso szerepében. A felcserélt szerelmesek (Szigetvári Dávid és Haja Zsolt) éppúgy dicséretet érdemelnek, ahogy a zenekart végig megbízhatóan dirigáló Halász Péter.
A Cos? fan tuttét Da Ponte olasz szövegével adják az Operában: eredetileg tíz előadásról volt szó, de a néző hosszú sikerszériát jósol és remél.
Jolsvai András