Az első 2-3 hét szabadesés volt – Idősotthonok vezetői mondják el, hogyan állították meg a koronavírust
„Alapvetően biztonságosabbak az otthonok, mint fél évvel ezelőtt.”
Utóbbi gondolatot az Olajág Otthonok főigazgatója fogalmazta meg. Elsőre merésznek tűnik dr. Szirmai Viktor állítása, főleg a Pesti úton történtek fényében, ahol kontrollálhatatlanná vált a vírus terjedése és sok halálos áldozatot szedett a járvány. A történteket természetesen azonnal felkapta a Fidesz és sajtója, hosszasan ecsetelve az ott elkövetett hibákat. Ahol így elharapódzik egy járvány, akkor ott mindenképpen felmerül a fenntartó felelőssége, legyen az önkormányzati, állami vagy egyházi intézmény.
A nyilvántartás szerint Magyarországon 1035 ilyen intézmény van. Csak a 2018-as adatok állnak rendelkezésre. Ennek értelmében 55 ezer férőhely volt összesen. A legnagyobb fenntartók az egyházak, őket követik az önkormányzatok, központi költségvetési szerveké és kisebb számban vannak alapítványi vagy éppen a civil fenntartásban lévők.
A Térségi Szociális Gondozási Központ Őszi Napsugár Idősek Otthonának egyik lakója a gondozója segítségével (j) Skype-on beszélget hozzátartozójával a Térségi Szociális Gondozási Központ Őszi Napsugár Idősek Otthonában 2020. május 4-én.A kihasználtsági arány pedig 96%-körül mozog.
Nem csak Magyarországon, de Európa szerte is komoly gondot jelentett, hogy megállítsák a vírust, ha egy idősotthonba bekerült.
Az EMMI korábbi szociális ügyekért felelős államtitkára Nyitrai Imre azt mondta, ezek az intézmények sem felszerelésben, sem dolgozói létszámban nem voltak felkészülve a járványra. Az ismert orvos Zacher Gábor pedig egyenesen odáig ment, ha egy otthonban megjelenik a vírus
"akkor nem lehet ezzel a történettel túl sok pozitív dolgot tenni, hanem igenis sajnos végig fog menni az emberek között.”
Mint látni fogjuk, utóbbi nem feltétlenül van így.
Min múlik a sikeres védekezés? Körképünkben két egyházi és egy önkormányzati vezetésű idősotthon fenntartóját kérdeztük meg, ahol nem, vagy alig bukkant fel pozitív eset.
Szinte egységesen – fenntartótól függetlenül az volt a kulcskérdés, milyen hamar észlelik a vírust.
Ennek kulcsa pedig a tesztelés. Hiába utasította el nyilvánosan a kormány, magyarázta el Müller Cecília, miért nem ez a jó módszer. Az Olajág Otthonok esetében is viszonylag hamar belefogtak a tesztelésbe. A 168 Órának dr. Szirmai Viktor elmondta, ez egy helyzeti előnyt jelentett a stábnak. Folyamatosan monitorozták a lakók egészségi állapotát, az orvosok figyelemmel kísérték azokat a szaklapokat, amelyek a vírus kezeléséről és tüneteiről tájékoztattak. Emellett a kontaktkutatás is sikerrel járt. Az otthonok szakemberei meg tudták állapítani, miképp került be a falak közé a vírus. Úgy látja,
több tényezőnek is köszönhető volt az, hogy az Olajág Otthonokban végül nem terjedt el a vírus.
Egy lakó megköszöni a MÁV Szimfonikusok Zenekar Nyiss ablakot a zenének! nevű akciója keretében az Olajág Otthonok bentlakóinak autóból sugárzott komolyzenét Csepelen a koronavírus-járvány idején, 2020. április 8-án.Ilyen volt a folyamatos tesztelés, a védőfelszerelések biztosítása, képzések a dolgozóknak és a szigorú korlátozások bevezetése. Hasonló receptet követett egy vidéki intézmény is. Ennek vezetője – mivel a nyilatkozattételt szigorú feltételekhez köti az önkormányzati fenntartó – név nélkül számolt be tapasztalatairól a 168 Órának. Ő maga is a tesztelést, valamint a lakók állapotának folyamatos nyomonkövetését emelte ki. Itt csak néhány mintavétel készült el, amelyet a kórház végzett el, illetve külön kérésre a dolgozó háziorvosa a Nemzeti Népegészégügyi Központtól.
A tömeges tesztelés csak ígéret maradt.
Ugyanakkor sokat segítetek az izolációs szobák is. Ennek – és a korai lezárásnak - köszönhetően nem került be a falak közé pozitív eset,
„csak úgy engedtük vissza a kórházból a lakóinkat, ha elvégezték a szűrést, és az negatív lett!”
– hangsúlyozta. A hírek szerint a Pesti úton éppen az volt a baj, hogy az egészségügyi intézményekből került be a betegség.
A Mátészalkán található Szatmári Református Egyházmegye Idősek Bentlakásos Otthonának intézményvezetője elsősorban a fenntartó szerepét emelte ki. Bráder Zoltánné a 168 Órának elmondta,
eszközhiány sosem volt. Ha azt jelezték a református egyháznak (ők működtetik az otthont), akkor „sose mondtak nemet, mindig tudtunk védőeszközöket vásárolni, hogy a védekezés hatásos és hatékony legyen.”
Az ellenőrzést végző Mátészalkai Járási Hivatal népegészségügyi osztályának munkatársai és Bráder Zoltánné intézményvezető (j) az izolációs részlegben a Szatmári Református Egyházmegye által fenntartott mátészalkai idősek bentlakásos otthonban 2020. május 14-én. A szakember úgy látja, óriási szerepe és felelőssége van a fenntartónak. Hangsúlyozta, a sikeres védekezéshez kellenek a jó munkatársak és a korlátozások is. A 168 Óra által megkérdezett vidéki intézményvezető is hasonlóan látja, azzal a kitétellel, hogy szerinte egy magántulajdonú idősotthonnak sokkal nagyobb mozgástere van, akár az eszközökben, akár a fejlesztések területén. A meghozott döntések miatt egy pozitív eset sem történt egyik otthonban sem. Noha az Olajág Otthonokban megjelent a vírus, de sikerült kontroll alatt tartani.
„Az első megjelenést követő 2-3 hetet pedig nem kívánom senkinek, mert az egy szabadesés volt.”
– fogalmazott dr. Szirmai Viktor. Ugyanis ebben az időszakban bukkantak fel azok a pozitív esetek, akik csak később mutatják a tüneteket. Ezt követően az otthon feladatai is megváltoztak, az volt a cél, hogy ne legyenek további fertőzések. Utóbbit végül sikerült megakadályozni.
Szinte egységesek abban is a beszámolók, hogy mind a dolgozók, mind a lakók megértéssel fogadták a korlátozásokat, mert tisztában voltak vele, ezek az ő biztonságukat szolgálják.
A lapunk által megkérdezett intézményvezetők szavaiból megtudhatjuk, sokat tanultak a járvány alatt és ezek a tapasztalatok a későbbiekben felhasználhatók. Emiatt sokkal felkészültebben várják a jövőbeli hasonló pandémiás állapotokat - véli dr. Szirmai Viktor. Bráder Zoltánné is azt emelte ki, megtanulták használni a különféle védőeszközöket és a fertőtlenítő eljárásokat,
„sokszor mondtam a kollégáknak, hogy egy kis fertőző osztály jött létre nálunk, mivel fel kellett arra készülnünk, hogy ha van egy pozitív eset, akkor házon belül tudjuk ápolni ameddig csak lehet.”
Az ellenőrzést végző Mátészalkai Járási Hivatal népegészségügyi osztályának munkatársa az izolációs részlegben a Szatmári Református Egyházmegye által fenntartott mátészalkai idősek bentlakásos otthonában 2020. május 14-én.A másik fontos tapasztalat pedig a tesztelés és a megfelelő minőségű védőeszközök biztosítása.
Ugyanakkor a Pesti úti idősek otthona körül kialakult sokszor nemtelen adok-kapok rosszabb képet mutathat az ilyen intézmények állapotáról, mint amilyenek azok a valóságban. Emiatt pedig sokakban meginoghatott az intézmények iránti bizalom.
Már csak azért sem fog változni az igény - véli dr. Szirmai Viktor - mert az emberek általában akkor keresnek meg egy ilyen intézményt, amikor egy élethelyzetre nem tudnak más megoldást találni. Ezek jellemzően az elmagányosodás, egészségügyi probléma, a közösség iránti igény. Utóbbi problémákra az idősotthonok megoldást tudnak kínálni, így mindenki teljes életet tud élni. Emellett
egy idősotthon kényelmet is jelent, továbbá biztonságos a napi ellátása.
Ezek olyan szempontok, amelyek miatt a kereslet változatlan lesz – vélekedik az Olajág Otthonok főigazgatója. A Szatmári Református Egyházmegye Idősek Bentlakásos Otthonának vezetője is találkozott a Pesti úton történtek negatív hatásával, ugyanakkor a megoldást kulcsát a nyitottságban látja. "Mi az eddigi munkánk során igyekeztünk egy olyan bizalmi légkört kialakítani a családtagokkal, hogy ismerjék meg és elfogadják a munkánkat,
bízzanak abban, jó helyre kerültek a családtagjaik.”
– fogalmazott Bráder Zoltánné.
Ugyanakkor azt többen sérelmezték, hogy az egészségügyi dolgozók bruttó 500 ezer forintos bérkiegészítéséből a szociális szféra dolgozói nem részesülnek.
