Korkedvezményes nyugdíj: élt negyven évet?

– A korkedvezmény nem kegy, nem jótékonyság – mondta a minap egy tüntetésen Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Szövetsége (MSZSZ) elnöke. Szerinte akkor lehet „tisztes munkáról beszélni, ha tisztességesen figyelembe veszik és elismerik az embert próbáló munkakörökben dolgozók jogos igényét arra, hogy nekik is jusson tisztes öregkor”.

Az ötvennégy éves Györfi Antalnak, aki társaival napról napra a Dunaferr kokszolókemencéje mellett dolgozik, nem biztos, hogy kijut a tisztes öregkorból. Télen ötven-hatvan, nyáron hetven-nyolcvan fokos forróságban végzi a munkát a tűztér mellett. Eddig kétszer műtötték a visszeres lábát, a magas hőmérséklet kikezdte az ereit. Társa kemencekőműves, folyton a nyitott tűztér előtt áll, neki a térdei mentek tönkre a melegtől.

Györfi 39 éve dolgozik a cégnél, ha marad a korkedvezmény, 2018-ban nyugdíjba mehet. Ha eltörlik, még 11 évig robotol. Mivel csoportvezetőként dolgozik, viszonylag magas, hozzávetőleg 180 ezer forintos nyugdíjra számíthat. De a tapasztalat az, hogy az ilyen munkát végző melósok nem sokáig élvezik a pihenést.

Négy kollégája nemrég ment nyugdíjba, egyikük olyan hamar meghalt, hogy még az első nyugdíját sem vehette fel.

– Az nem lehet, hogy eltörlik a kedvezményt. Annak idején azért választottam ezt a munkakört, mert tudtam, emberpróbáló feladat, de korábban nyugdíjba lehet menni – mondja lapunknak.
Ráadásul a megfáradt, beteg emberek dolgoztatása balesetveszélyes. Elég egy pillanatnyi kihagyás, és megtörténik a tragédia. Becslések szerint tízezrek dolgoznak ilyen állapotban ma Magyarországon. Tavaly több mint 17 ezer ember sérült meg munkavégzés közben, ez csaknem kétszázzal több, mint 2012-ben.

Régebben a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíjat is választhatták a dolgozók. Az előbbit igénybe véve a rendvédelmi dolgozók a mindenkori nyugdíjkorhatárnál öt évvel hamarabb mehettek nyugdíjba. Azok a rendőrök vagy katonák mehettek el korábban, akiknek megvolt a 25 év munkaviszonyuk. Rajtuk kívül korengedményes nyugdíjba mehettek azok, akik öt évvel fiatalabbak, mint az aktuális nyugdíjkorhatár, legalább 37 éves a munkaviszonyuk, és a munkáltatóval erről megegyeztek. A korengedményes nyugdíjat három évvel ezelőtt megszüntette a kormány, mire kitört a Kónya Péter és Árok Kornél vezette rendvédelmis „bohócforradalom”.

Azóta az MSZP többször sürgette a kedvezmény visszaállítását, ám hiába. A Fidesz fityiszt mutatott, jött a szokásos visszamutogatás: a szocialistáknak csak választási kampány idején és ellenzékben fontos a nyugdíjak megvédése, „kormányzásuk idején viszont csökkentették a nyugdíjakat”.

– Csodálkozom, hogy a magyar társadalom szó nélkül tudomásul veszi: évek óta megszűnt az előrehozott nyugdíjba vonulás lehetősége – mondja Simonovits András nyugdíjszakértő, aki szerint ez az intézkedés évente nem néhány ezer, hanem több tízezer embert érint, és – mint fogalmaz – „ez is olyan hungarikum, amelyre nem kell büszkének lenni”.
Úgy véli, arról lehet vitatkozni, hogy az általános korhatár előtti, előrehozott nyugdíjazás esetén havonta milyen mértékű járandóságcsökkenés lenne indokolt, de hogy a lehetőség megszűnt, azt értelmetlennek és érthetetlennek tartja.

A korkedvezmény még megmaradt: ezt az egészségre különösen ártalmas szakmákban dolgozók vehetik igénybe. Két év kedvezményt kap az a férfi, aki tíz, és az a nő, aki legalább nyolc évig veszélyes munkakörben dolgozott.

De veszélybe került ez a lehetőség is: az Emberi Erőforrások Minisztériuma két évvel ezelőtt úgy döntött, felülvizsgálja a rendszert, bár 2014 végéig életben tartja.

A változtatás tervét azzal indokolták, hogy negyven éve él a korkedvezmény, és a szisztéma bevezetése óta megváltoztak a munkakörülmények. A minisztérium szerint sok esetben ugyanott ugyanazt, a korábban még rendkívül veszélyes fizikai munkát ma már géppel végzik.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség eddig húszezer aláírást gyűjtött össze azért, hogy a korkedvezményes nyugdíj ne szűnjön meg december 31-i hatállyal. Mivel a kormány még nem jelentkezett új javaslattal, Székely Tamás, az MSZSZ alelnöke úgy véli, a kabinet arra játszik, hogy „fű alatt” kimúljon a rendszer.

Simonovits András szerint az államnak attól nem lesz többletbevétele, hogy a jelenlegi korkedvezményt nem engedi igénybe venni. Ráadásul a már nyugdíjban lévő kedvezményesek nyugdíját is valahonnan elő kell teremteni.

Székely Tamás azt mondja: a munkáltatók több tízmilliárd forintnyi pluszjárulékot befizettek korkedvezményes dolgozóik után, ám ezt az összeget mások nyugdíjára azonnal fel is használta az állam. Ez a pénz – a Policy Agenda elemző cég becslése szerint mintegy 85 milliárd forint – az év vége után hiányozni fog a rendszerből.

Székely úgy látja, fontos lenne, ha a kormány által megígért egyéni nyugdíjszámla működne, mert nyomon lehetne követni azt is, ki után mennyi járulékot fizetett be a munkáltató.

Az MSZSZ azt javasolja a kormánynak, hogy a korengedményt mint foglalkoztatáspolitikai eszközt hozza vissza. Elképzelésük szerint öt évvel az öregségi nyugdíjkorhatár előtt mehetnének nyugdíjba az érintett dolgozók, úgy, hogy az állam helyett – arra az öt évre – a munkáltatók fizetnék a nyugdíjukat, ami a végkielégítéssel csaknem azonos összeg lenne. A cégeknek vállalniuk kellene azt is, hogy előre, egy összegben megfizetik dolgozójuk után a járulékot. Ez a rendszer jól működött a legutóbbi gazdasági válság idején is. Ráadásul foglalkoztatási előnyei is lennének, mivel a fiatalabbak munkához jutnának. Székely szerint javaslatukat a munkaadók is támogatják.

Ugyanakkor a korkedvezménynél felül kell vizsgálni, mely szakmákat érint a rendszer. Egy amerikai felmérés szerint elsősorban a vegyi anyagokkal dolgozók egészsége romlik jelentősen.

A héten a Liga demonstrációt tart a korkedvezmény mellett, és a Mozdonyvezetők Szakszervezete az ügyben nyílt levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz.

A Policy Agenda elemző cég állítja, a kormány lépéskényszerben van: felvállal-e egy nehéz konfliktust, amelyben ismét jelentős érdeksérelmet okozhat több tízezer embernek, vagy a helyzet megoldása helyett megfutamodik, s megint elhalasztja a korkedvezmény intézményének megszüntetését.

A Nemzetgazdasági Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma hetek óta egymásnak dobálja kérdéseinket. Hol egyik, hol másik nem tartja illetékesnek magát az ügyben.

Lassan lejár a kormány által saját magának adott határidő. Az mindenesetre beszédes, hogy az őszi törvényalkotási programban nem szerepel a korkedvezményes nyugdíj ügye.