Kivel is van a baj?

„A cigányokkal van a baj!” – ez a sommás szöveg virít másfél centis betűkkel a Helyi Téma augusztus 22-i számának címlapján.

A mondat végén felkiáltójel, a szerkesztő számára ott a gondolat vége.

Van fotó is, féloldalas, elöl a nikotinos szakállú Daróczi József, alias Choli bácsi, roma költő. Mögötte lerohadt, gerendákból, deszkákból tákolt kalyibában cigányok, egy vakaródzó srác félmeztelenül, egy másik izompólóban, fülbevalósan, egy nő tetovált karral, cigivel. Mindannyian kikockázott arccal, ahogy ítélet előtti bűnözőkkel szokás. Az izompólós fiú előtt fehér keretben ez olvasható: „Choli Daróczy József roma író szerint, ha a cigányok nem veszik kezükbe saját sorsukat, és a többségük nem változtat jelenlegi életvitelén, akkor sötét korszak köszönthet a romákra.”

Remek kliségyűjtemény.

A lap a romaholokauszt-megemlékezés apropóján készített interjút Choli bácsival, aki így dühöng: „Minden cigány vagy betörő, vagy tolvaj, vagy gyilkos... Velünk, cigányokkal van a baj, hogy nem tudunk a holnapra gondolni. Nézzen körül, ma van a roma holokauszt emléknapja, és körülbelül 30-an vagyunk. Több a zenész, mint a megemlékező, és ez felháborít. Hol vannak a fiataljaink?”

Ebből lett a címlapszöveg.

Ami nyilván összhangban áll „az európai normákat minden szempontból kielégítő” médiatörvény szellemével. Pont annyira, mint a következő riporteri kérdés a magyar nyelvvel: „Nem lehet, hogy azért nem jöttek el, mert félnek gyülekezni, hogy esetleg könnyű célpont lennének egy szélsőjobbos csoportosulásnak?”

És még jó, hogy a szerkesztő nem a következő szakaszból kreált címlapot: „Hány cigány tanár van Magyarországon? Hány olyan tankönyv, amit cigány ember írt? Nekem már nem azon kell gondolkoznom, hogy velem mi lesz, hanem hogy mi lesz az unokáimmal és a dédunokáimmal és minden ember dédunokájával. És ha nem változtatunk, elviszik a dédunokáinkat. A nácik a cigányoknak egy kis részét, 70 ezer embert vittek el haláltáborba Magyarországról. A többit ide lőtték bele a Dunába, meg bányatavakba, mert annyi volt a jelentőségük a szemükben, mint a kutyáknak. És ezt nem kértük számon, most se tesszük. Azért nem, mert nem tudunk róla, mert ezt sem tanították meg nekünk.”

Kivel is van a baj?