Kiszivárgott: Szilvásy gyanúsított
Még a héten sor kerülhet Szilvásy György volt titokminiszter gyanúsítotti kihallgatására a Központi Nyomozó Főügyészségen – tudta meg a Magyar Nemzet. A lap szerint az idézést az UD Zrt. üggyel összefüggésben Szilvásy már megkapta. A hír érdekessége, hogy az exminiszter ügyvédje szerint az újság többet tud, mint ők.
A Magyar Nemzet írása szerint Szilvásy György – aki jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. humánpolitikai és koordinációs főigazgatója – meggyanúsítása az UD Zrt. üggyel kapcsolatos. Azzal a feljelentéssel állhat összefüggésben, amelyet az UD Zrt. tett tavaly szeptemberben a cég egyik vezetője és Csányi Sándor OTP-vezér közötti, lehallgatott telefonbeszélgetés jogsértő kiszivárogtatása miatt. A felvételen a felek az MDF elnökére, Dávid Ibolyára terhelő adatok esetleges felderítéséről beszélgettek. (A CD a pártelnöknél kötött ki, aki azt felhasználva visszalépésre kényszerítette riválisát, Almásy Kornélt.)
A botrány tavaly ősszel tört ki, miután a cég Szilvásy szerint megtámadta a kormányzati gerinchálózat informatikai rendszereit, egyes hírek szerint az NBH számítógépeire kémszoftvert telepítettek. Az ügynek azonban máig nincs gyanúsítottja.
Az NBH eljárásával kapcsolatban viszont több kérdés is felmerült, például, hogy a hivatalnak volt-e jogalapja a cég megfigyelésére, lehallgatására, s az információk nyilvánosságra hozatalára.
Több feljelentés is érkezett
Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetjének vezetője még szeptemberben tett büntetőfeljelentést Szilvásy György ellen „hivatalos személy által, közmegbízatás felhasználásával elkövetett személyes adattal visszaélés” miatt. Szerinte Szilvásy György törvényes felhatalmazás, illetve az érintettek, például Kövér László és Demeter Ervin hozzájárulása nélkül kezelte a Nemzetbiztonsági Hivataltól származó titkos információgyűjtéssel beszerzett, lehallgatott telefonbeszélgetéseket.
Répássy állította: a telefonbeszélgetések tartalma alapján egyértelműen megállapítható, hogy a beszélgetések mindegyike az érintettekhez kapcsolódó személyes adat, azok egyike sem veti fel bűncselekmény gyanúját, irreleváns az adott ügyben folyó titkos információgyűjtés szempontjából.
Az ügyben Répássyén kívül más feljelentések is érkeztek. Horváth József, a cég vezetője, valamint Csányi Sándor a beszélgetéseiket tartalmazó CD-k nyilvánosságra hozatala miatt fordultak bírósághoz, Kövér László, és Demeter Ervin, volt titkosszolgálati vezetők pedig azért, mert szerintük sérti jó hírnevüket, hogy Szilvásy György törvénytelen megbízásokkal vádolta őket. A Hírszerző úgy tudja, ezeket az ügyeket összevontan kezeli az ügyészség, így Szilvásy ezek alapján lehet gyanúsított.
Hogy kinek a feljelentése nyomán hallgatják ki csütörtökön az exminisztert, arról nem szivárgott ki információ.
Hivatali visszaélés?
Sebes Péter, Szilvásy ügyvédje az MTI-nek azt mondta: a Magyar Nemzet jobban informált, mint ő vagy ügyfele, mert a laptól már egy héttel ezelőtt megkeresték ebben az ügyben az ügyfelét. Az ügyvéd hétfőn írásban kérte az ügyészségtől, hogy közöljenek valamit a kihallgatás tárgyáról. ”Ha ezt a napilap tudni véli, akkor nekünk is szükségük lenne információra ahhoz, hogy Szilvásy György megfelelően fel tudjon készülni, és az adott témában pontos válaszokat tudjon adni” - mondta.
Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője az MTI kérdésére annyit mondott: konkrét ügyről, jövőbeni nyomozati cselekményekről nem adhat felvilágosítást. Hozzátette: amennyiben egy büntetőeljárásban valakit gyanúsítottként idéznek, akkor az idézésben nem közlik a gyanúsítás konkrét szöveget, erre csak a gyanúsítotti kihallgatáson kerül sor.
A Népszabadság az üggyel kapcsolatban arról ír, hogy az MSZP vizsgálatot szorgalmaz az ügyészségnél arról, hogyan kerültek nyilvánosságra bizalmas információk egy folyamatban lévő ügyről.
Bárándy Gergely, az MSZP országos elnökségének tagja szerint nem alaptalan következtetés, hogy valaki a kötelességét megszegve, esetleg bűncselekményt elkövetve kiszivárogtatja a híreket. Bárándy szerint ez minimum fegyelmi vétség, de felvetheti a hivatali visszaélés gyanúját is. A politikus szerint a nyomozó főügyészség vezetőjének és a legfőbb ügyésznek ilyenkor kötelessége vizsgálatot elrendelni.
Fazekas Géza hangsúlyozta: a Központi Nyomozó Főügyészség jövőbeni nyomozati cselekményről sem a Magyar Nemzetnek, sem más sajtóorgánumnak nem adott tájékoztatást.
Ám nem csupán az UD Zrt-hez kötődő eljárások kapcsán mondható el, hogy néhány orgánum feltűnően jól tájékozott.
Zuschlag szelleme kísért
A Zuschlag-ügyben is felmerült már a vád a Bács-Kiskun megyei ügyészséggel szemben, hogy - politikai megrendelésre - kiszivárogtatja a Zuschlag-ügyben készült jegyzőkönyveket, a kihallgatott tanúk listáját.
A 168 Órának korábban erről így nyilatkozott Szabó Ferenc főügyészhelyettes: „Az ügyészség nem szivárog, pláne nem szivárogtat. Tudom, nem hiszik el, de nem tőlünk kerülnek ki az információk. Sosem közöljük a sajtóval, kit hallgatunk ki. Úgy szokott lenni, hogy felhívnak újságtól, tévétől, meg tudom-e erősíteni: sor került X államtitkár kihallgatására. Erre nem hazudhatok. Nem tudom, nekik honnan vannak az információik, de nem tőlünk.”
Szabó szerint a sajtónak sokszor egyszerűen szerencséje van. Megesett, szobája elől hívták a főügyészhelyettest, merre van, adna-e interjút. Mondta, nem fog menni, a Balatonnál konferencián ül. A stáb úgy döntött, ha már Kecskeméten jár, felvesz néhány snittet - pont belefutottak az egyik gyanúsítottba, Marsovszky Balázsba, amint kihallgatásra igyekezett.
