Kiss József és kora
Kilencven évvel ezelőtt hunyt el Kiss József költő és irodalmár. Mint a hajdani 252. Kiss József Cserkészcsapat tagja szeretném emlékét néhány sorban felidézni. Szerb Antal Magyar irodalomtörténetében a következőket írja róla: „Bensőséges lírai alkat, versei legalkalmasabbak a szavalásra. A polgári irodalom története 1890-ben, a Hét c. lap megjelenésekor kezdődött.”
Az említett képes irodalmi hetilap alapító főszerkesztője Kiss József volt. Megjelentette Ady, Jókai, Babits, Mikszáth, Kosztolányi, Heltai, Krúdy, Szomory írásait, verseit, a külföldiek közül Csehov, Anatole France, G. B. Shaw, Thomas Mann novelláit.
Verseit éveken át szavalta gyakran és nagy sikerrel Jászai Mari. Simon Judit című verséből 1915-ben némafilmet készítettek. A császár és király a Ferenc József-rend középkeresztjével tüntette ki.
Kiss József képviselő és jogász barátainak segítségével kiharcolta Európa legmodernebb szerzői jogi védelmi törvényét, amelynek alapelvei a mai napig érvényesek. A jogszabály kiterjedt az irodalmi művekre és a „mechanikai előadás céljaira szóló készülékek” által közölt alkotásokra is. Pedig akkor még nem volt rádió, csak a Puskás Tivadar által feltalált Telefon Hírmondó működött.
Nincs új a nap alatt. Száz évvel ezelőtt, 1911-ben is ismerték a „faji” diszkriminációt. Sőt, alkalmazták is. Kiss József elküldte egyik balladáját a Magyar Úriasszonyok Lapja szerkesztőségének. Válaszra sem méltatták. Egy újságíró megsúgta a költőnek, hogy származása miatt ne is reménykedjék, hogy verseit keresztény szellemiségű lapok közöljék. Néhány hónap múlva ismét megküldte változtatás nélkül „báró Zombory Aurélné” aláírással. A lap következő számában megjelent a ballada.
Ünnepnapok című versciklusát a Pesti Izraelita Hitközség megbízásából írta. A hitközség nem volt szűkmarkú, tízezer forintot fizetett érte. Ezért egy vidéki kúriát lehetett volna venni akkoriban. A költő elküldte a verseskötet kéziratát. Két nap múlva megjelent nála egy tudós rabbi, és felhívta a költő figyelmét, hogy rituális és teológiai tévedések vannak a versekben, amelyeket ki kell javítani, át kell írni. Kiss József állítólag azt felelte: „Mi vagyok én? Suszter? Akinek vissza lehet vinni a cipőt, mert szorítja a hitközség tyúkszemét? Egy szót sem javítok!” És viszszaküldte a tízezer forintot.
Emlékét Budapesten a Józsefvárosban, a Rákóczi utat és a Népszínház utcát összekötő utca és emléktábla őrzi, valamit a Kiss József Gimnázium Mezőcsáton. Ott született a költő.
Láng Róbert
Budapest
