Kiderült mi volt az a fehér hab Gödön, naná, hogy az akkumulátorgyárból jött

Hosszas levelezés és adatigénylés benyújtása kellett ahhoz, hogy végre kiderüljön: a gödi csatornákból januárban felhabzott anyag a Samsung akkumulátor-gyárából származott. Januárban a havária-eseményről a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. hivatalosan csak annyit közölt, hogy „tűzeseteknél használt oltóanyag” került a csatornába. Göd-ÉRT Egyesület viszont pontos tájékoztatást kért a szennyezés eredetéről és az elvégzett vizsgálatokról. A katasztrófavédelmi hatóság hallgatott, végül a Vízmű árulta el, hogy a „habképző anyag” a Samsung gyárából jutott a gödi csatornahálózatba – írja az Átlátszó. 

Hatósági eljárás nem indult a cég ellen,pedig  a közcsatornába egy veszélyes vegyi anyagokkal dolgozó üzem szennyezőanyagot juttatott. 

Január 23-án Gödöt a szennyvízcsatornából származó fehér hab lepte el Göd utcáit.  A Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV) pedig még aznap közleményben tudatta, hogy megkezdték a habzás kivizsgálását és a csatornahálózat átöblítését. Néhány nap múlva egy kissé bővebb tájékoztató is megjelent a gödi önkormányzat honlapján. Eszerint a DMRV mintát vett a habból, egyeztetett a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal, s megkezdte a probléma kivizsgálását. Közlésük szerint „a habzást a kommunális csatornahálózatba jutó, tűzeseteknél használt oltóanyag okozta,aminek a térfogata vízzel és levegővel érintkezve a sokszorosára képes növekedni.” Közölték azt is, hogy „a Dunakeszi Szennyvíztisztító Telepen a technológia kezelte a beérkező anyagot, működési problémát sem ott, sem a befogadó Óceánárok-pataknál nem okozott.” A csatornába jutott anyag eredetét nem akarták elárulni. Viszont arról, hogy honnan és miként került ez az oltóanyag a csatornába, sem januárban, sem később nem jelent meg tájékoztatás. Emiatt a Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület márciusban a DMRV Zrt.-hez és a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz (FKI) fordult.

Levelükben azt kérdezték:

• Miként kerülhetett a gödi csatornahálózatba olyan mennyiségű, „tűzeseteknél használt oltóanyag”, amely az egész városban éreztette hatását?
• Sikerült-e megállapítani a kommunális csatornahálózatba nem való oltóanyag forrását, annak kibocsátóját?
• Indítottak-e eljárást az elkövető ellen, s amennyiben igen, az milyen eredménnyel zárult?
• Vizsgálatuk eredményéről miért nem tájékoztatták Göd Város Önkormányzatát, és rajtuk keresztül Göd lakosságát, amiként azt a havária esemény bekövetkeztekor tették? 

A civil egyesület megkeresésére a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság válaszolt. Eszerint hatósági eljárás nem indult az ügyben, mivel „a habzás élő környezetet nem érintett, csak a csatornahálózatban és az akna fedlapokon történt kijutás környékén, a közúton volt tapasztalható, továbbá a gödi kommunális szennyvizeket fogadó Dunakeszi Szennyvíztisztító Telep üzemszerű működésében sem okozott fennakadást.”

A katasztrófavédelmi hatóság szerint a DMRV vizsgálata megállapította, hogy a habzást okozó anyag „nem veszélyes az élő környezetre.” A szennyezés eredetéről annyit írtak, hogy az „nem hivatásos katasztrófavédelmi szerv tevékenységének eredményeként kerülhetett a csatornahálózatba.” Hogy mégis miként juthatott a csatornába ez az anyag, nem árulták el, csupán annyit írtak, hogy a katasztrófavédelem aznap nem végzett tűzoltást Gödön.

Végül az egyesület további kérdéseire, Virág László vezérigazgató az alábbi tájékoztatást küldte: „A habzást okozó anyag származásával, mennyiségével kapcsolatosan a Samsung SDI Magyarország Zrt. belső kivizsgálása eredményeként jelezte társaságunknak, hogy létesítményükből kis mennyiségű habképző anyag került a szennyvízcsatorna-hálózatba. A DMRV Zrt. központi laboratóriumába közvetlenül a habból vételezett mintákat szállítottak be. Laboratóriumi analízisük valamilyen detergens jelenlétére utalt, de nem vezetett sem kvantitatív, sem kvalitatív értelemben értékelhető eredményre. Emiatt nem állt módunkban jegyzőkönyvet kiállítani.”

A Samsung akkumulátor-közelében lévő kutakban olyan mérgező, magzatkárosító hatású oldószert mutatott ki korábban egy független vizsgálat, amit az akkumulátor-gyártás folyamatában is használnak. 

A Deutsche Welle News tegnap videóriportot közölt az Ácson épülő akkumulátor-gyár kapcsán, melyben megszólaltat olyan embereket, akik akkumulátorgyárban dolgoztak. A riport kiemelten foglalkozik a gyári dolgozók egészségügyi állapotával. István, az egyik nyilatkozó arról mesél: „Émelygő állapotot idéz elő, kaparja valami az embernek a torkát viszonylag hosszú időn keresztül, köhögési inger van, irritáció keletkezik a nyálkahártyán a szájban és mi ezt bizonyos időközönként elég erőteljesen érezzük. Néha még az éjszakai órákban is”. 

(Kiemelt képünkön: A csatornából kiönlő fehér hab Gödön. Fotó: Vajda Viktória, gödi önkormányzati képviselő Facebook oldala.)