Ki provokál?

Ki provokál? - ez a kérdés olvasható a 168 Óra címlapján, és ezzel foglalkozik vezércikkében Mészáros Tamás, felidézve mindazt, ami szombat este történt a tüntetések után. A publicista határozottan állítja: „Nem igaz, hogy ennek a barbarizmusnak nem lehetett volna gátat vetni.”

Munkatársaink jelen voltak természetesen a tüntetéseken. Ők riportban mutatják be a „város szemetét”. Olvashatnak két rövid interjút is a Magyar Demokratikus Charta két aláírójával. Békés Pál azt mondja: „Az antifasizmus erkölcsi kérdés”. Ungváry Rudolf szerint: „A Charta - jeladás.”

A lehallgatási botrányról vitáznak a lap on-line fórumának olvasói.

A 168 Óra munkatársa – mondjuk így „lehallgatta” két liberális, Csécsei Béla és Gegesy Ferenc beszélgetését. Nagyjából egyformán látják az SZDSZ helyzetét, de egyikük szerint még van remény, a másik úgy látja: A Szabad Demokraták Szövetsége menthetetlen.

Hogyan tartja kézben a politika a titkosszolgálatot? Ki adott megbízást új megfigyelésekre? Ki blöfföl, és ki provokál? Ezek a kérdések is szóba kerülnek abban a cikkben, amelyben politikusok és szakértők fejtik ki véleményüket a régi és az új hálózatról, az állambiztonsági akták nyilvánosságra hozásáról, régi ügynökök új tevékenységéről.

Interjú készült Lakner Zoltán politikai elemzővel, aki szerint az elmúlt hét fordulatokat hozott a honi politikában, és megeshet: a költségvetést SZDSZ-es külön egyezség nélkül is át tudja vinni Gyurcsány Ferenc. A kérdés az: Megegyeznek, vagy kiegyeznek? Ez egyébként az interjú címe is.

„A közvélemény szereti azt hinni, ha új kormány jön, minden megoldódik” – ezt pedig Szondy György, a Leets Bussines School docense mondja, aki a világ különböző pontjain rendszeresen vezet kríziskommunikációs tréningeket. A 168 Órában a politikai ipar válságáról beszél, és megkockáztatja: Magyarországon egy komoly krízis megtisztulást is hozhat.

Kovács András szociológust az előítéletekről és azok veszélyeiről kérdeztük, annak apropóján, hogy nemrég jelent meg új könyve, amelyben a hazai zsidóság változásait és az antiszemitizmus alakulását vizsgálta ’45-től napjainkig.

„Világjelenség, hogy a munka elszemélytelenedett, közösségek szétestek, egyszerre van értékválság és létbizonytalanság.” Ez pedig Gábor S. Pál pszichiáter professzor diagnózisa az egyik leggyakoribb és legsúlyosabb betegségről. A beszélgetésnek azt a címet adtuk: „A pánik kora.”

Beszélgettünk egy fiatal költővel, Szálinger Balázzsal is, akiről egyik kritikusa az írta: „A magyar kortárs költészet régóta vár egy ilyen kaliberű ifjú poétára.” A költő új műve – a Százegyedik év című verses regény – voltaképpen politikai pamflet mai politikai közállapotainkról.

A Glóbusz rovatban folytatódik Aczél Endre „A világ Grúzia után” című sorozata. Kulcsár István az ukrajnai válságot elemzi. Külön is felhívom figyelmüket egy nagyon személyes New York-i „tudósításra”: Jolsvai András az Újvilágra is kíváncsi volt persze, de elsősorban a saját lányára, aki több mint két éve él Amerikában.