Kerepes kezdi megelégelni Franka Tibor botrányos ügyeit
Idén júniusban váratlanul felmondott Kerepes jegyzője. Távozását a már szokásos, bekiabálásokkal és személyeskedésekkel tarkított képviselő-testületi ülésen jelentette be. Ötéves munkaviszonyának megszüntetését nem indokolta, és lapunknak sem válaszolt a polgármesterrel kapcsolatos állítólagos konfliktusáról, az ezzel kapcsolatos pletykákra nem reagált. Azt sem lehet tudni, hogy hány hivatalnok követte a példáját, mert erre vonatkozóan semmilyen információt nem szolgáltat az önkormányzat. Az ülés – a képviselők nagy részének kivonulása miatt – határozatképtelenné vált, így aztán berekesztették.
A képviselői lázadás oka az új egészségközpont ügye volt. A beruházás kétszázmillió forintról indult, és már csaknem ötszázmilliónál tart, miközben a település gazdálkodási nehézségekkel küzd. A régi ingatlant egy szakértői vélemény szerint jóval százmillió alatt fel lehetne újítani. A kivonulás után egy idős férfi – aki egy kis táblácskával jelenik meg rendre az üléseken, amelyre az van írva: Trepák, hazug, korrupt, takarodj! – még odakiabált a polgármesternek: „Magadba kéne szállnod, megunták a link, csaló magatartásodat, mindenki elmegy mellőled! Jelentsél fel nyugodtan!”
A polgármestert mellesleg nem Trepáknak, hanem Franka Tibornak hívják, és egykoron újságíró, valamint televíziós műsorvezető volt, aztán szélsőjobboldali-szimpatizáns lett, és különféle politikai paktumok révén 2006 óta Kerepes első embere. Franka nyíltan antiszemita, nevéhez fűződik például az alábbi eszmefuttatás: „Ezeknek csöpög az orruk, a fülük lejjebb van, mint az orrcimpájuk, és csámpásak. Nagyon meg lehet ismerni, amikor voltam a Szentföldön, én mindjárt tudtam mindent. Gondolom, mi, magyarok nem ilyenek vagyunk.” De azért a Trepák névnek is van előzménye: állítólag ez volt a fedőneve az egypártrendszerben, de hogy ez mit takar, honnan jött, nem lehet tudni, és megkérdezni sem volt módunk – Franka nem áll szóba velünk.
Franka Tibor tüntet a Pannon Rádió ügyében 2002-benAnnyi biztos, a 66 éves Franka életútja politikailag kalandosnak mondható. Választási életrajza szerint gyermekkorában hittanra járatták, család- és hazaszeretetre nevelték, majd hat hónap szigorított börtönre ítélték, mert magyar zászlót mert kitenni a mátyásföldi Jézus-keresztre. Önvallomása ezen a ponton kiegészítésre szorul, mert 1975. október 21-én, a Pesti Központi Kerületi Bíróság Polgárné dr. Fehérváry Ilona vezette büntetőtanácsa őt – két társával együtt – csak felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, és enyhítő körülményként értékelte azt, hogy a 23 éves Franka rendszeresen végez társadalmi munkát, KISZ-titkár, illetve tanácstag is volt. Az sem állja meg teljesen a helyét, hogy a büntetést azért kapta, mert zászlót tűzött volna a kőkeresztre, hanem azért, mert a három ittas fiatalember az 1975. április 5-re virradó hajnalban a felszabadulás 30. évfordulójára fellobogózott Árpád úti villanyoszlopokról leszedett három nemzetiszínű zászlót. Ezután az egyik buszmegállóból elvittek egy jó méteres műanyag láncot, amelynek a végét Franka leégette az öngyújtójával. A láncot az úttesten húzták, majd nekicsapták egy szembejövő gépkocsi szélvédőjének. A sofőr értesítette a rendőröket, azok a mátyásföldi HÉV-megállónál érték utol a bepiázott csapatot. A fiúk a zászlókból kettőt feldobtak a feszületre, egyet pedig elrejtettek. A bíróság indoklása szerint megvalósult a lopás, a garázdaság, valamint a gyűlölet keltésére alkalmas izgatás bűntette, utóbbival kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság eseti döntésére hivatkoztak, amely szerint „a különböző ünnepi alkalmakra történt dekoráció eltávolításával az elkövető izgatást valósít meg”. Az ítélet 1976-ban lett jogerős.
Franka 1977-ben már a minisztertanács lapjánál, a Magyar Hírlapnál dolgozott, egészen 1990-ig. Ezután még egy ideig televíziózott, majd egyre jobban elmerült a hazai szélsőjobb világában; 2006-ban már országgyűlésiképviselő-jelölt a MIÉP–Jobbik- és a Harmadik Út-pártszövetség színeiben, de nem jutott be a parlamentbe, ősszel viszont függetlenként nyert Kerepesen úgy, hogy a Fidesz nem indított ellene jelöltet. A Kerepesi Véleményben, e helyi „független és felelős közéleti lapban” ekkor ezt írta: „Mától minden ajtó, minden iroda, minden egyébként is nyilvános irat nyitva áll Önök előtt is. Nincsenek titkaink, nincsen tabutéma. (…) Az igazság olykor könyörtelen. Velem is az lesz, ha megkerülöm.” Hangsúlyozta: „Az első városvezetői napomon ajtót vágattam a polgármesteri szobámra, mert hozzám nem a titkárnőn keresztül vezet az út, hanem a folyosóról, ahonnan meg levetettem az ajtót, mert nálam mindennap fogadónap van.”
Nyitottsága azonban csakhamar változott, és Frankát ma már kifejezetten zavarja a nyilvánosság. A júliusi képviselő-testületi ülésen például megpróbálta kivezettetni a német kisebbségi önkormányzat képviselőjét, mert kamerázott, és azt is nehezményezte, hogy a jegyzővel való összeszólalkozása is kikerült az internetre, továbbá azt is, hogy a jegyzővel együtt több köztisztviselő is otthagyta a hivatalt.
Kétségtelen, a Franka iránti bizalom, még ha újraválasztották is, megkopott az idők folyamán. Először a polgármesterré választását követő évben jelentették fel. A képviselő-testület 2007. október 31-én döntött arról, hogy egy 4040 négyzetméteres önkormányzati ingatlant 60 millió 600 ezer forintért értékesít a Kerepes Bau Kft.-nek. A pályázat határideje 2007. október 5. volt, de október 15-ig meghosszabbították. Így lehetősége volt a nyertes cégnek is pályázni, mivel azt október 8-án alapították, és csak 15-én jegyezték be a cégbíróságon. Az egyik hoppon maradt ajánlattevő és egy helyi lakos fordult az ügyészséghez, mondván, szabálytalan volt a pályáztatás. Az ügyészség szerint kétségtelen, hogy a cég a meghosszabbított pályázati időszakban jött létre, de a testületi elbírálás napján már működött, és új cégként értelemszerűen nem tudott a pályázathoz becsatolni mérleget és bankforgalmi igazolást. Az ügyészség véleménye szerint ennek ellenére nem sérültek a pályáztatás szabályai, a cég pedig határidőre kifizette a vételárat, de annak tisztázása, hogy valóban a Kerepes Bau Kft. tette-e a legkedvezőbb ajánlatot, meghaladja az ügyészség hatáskörét – áll a nyomozást megszüntető határozatban.
Ettől kezdve egyre több eljárás indult. Vizsgálta a rendőrség, hogy a csúszásmentesítési feladatokért teljesítés nélkül fizettek-e a helyi szolgáltató cégnek, de az ellenőr, akinek a neve és aláírása az igazolásokon szerepelt, érdemi információkkal nem tudott szolgálni a nyomozóknak. Az ügyet bűncselekmény hiányában megszüntették. Nem lett meg az az ember sem, aki az önkormányzati természetvédelmi területen 2010 januárjában kivágott és eltulajdonított négyszáz fát. Nem derült ki az sem, hogy Kerepes szélén egy közterületi vízmosásban ki halmozott fel úgy egy százméteres szakaszon mintegy ötszáz köbméter hulladékot, valamint 250 köbméter építési törmeléket, és ki fedte be azt földdel. Ez úgy függ össze az önkormányzattal, hogy a környezetvédelmi hatóság által indított eljárásban kiderült: a hulladékos zsákok nagy részén a Kerepesi Közszolgáltató Kht. felirata volt, de az önkormányzati cég úgy nyilatkozott, hogy nem szállított oda semmilyen hulladékot. Megjegyezték: a szemét „begyűjtése azoknak a közfoglalkoztatott dolgozóknak a feladata, akik a Gyár utcában laknak, előfordulhat, hogy ilyen módon kerülhetett a zsákos hulladék a vízmosásba”. A Pest Megyei Kormányhivatal a múlt év őszén az eset környezetre, valamint a felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának a feltárása érdekében környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezte az önkormányzatot. Az Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztálya a 168 Órát arról tájékoztatta, hogy a kerepesi önkormányzat nemrégiben megkezdte a rekultivációt, a mentesítés költségeiről azonban nem tudtak adatokkal szolgálni. Hozzátették: az eddigi mérések alapján a felszín alatti vizekben a határértéket kismértékben meghaladó koncentráció volt kimutatható „néhány anyag tekintetében”, de ez nem vezethető egyértelműen vissza a hulladéklerakásra.
A legutolsó nyomozást – amely vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettében indult a kerepesi polgármester ellen – két éve szüntette meg a Központi Nyomozó Főügyészség, de a határozat nem állította helyre a nyugalmat, és nem lett kevesebb a szóbeszéd sem a településen, aminek az oka az, hogy a jogi érvelésnél súlyosabbak a tények. A 2015. szeptember 21-én elrendelt büntetőeljárás azt volt hivatott kideríteni, hogy Franka Tibor az előző két ciklusában kért és kapott-e vesztegetési pénzeket vállalkozóktól. A feljelentéshez egy hangfelvételt is csatoltak, amelyen az egyik vállalkozó elmondja: 12 millió forintot adott át Frankának azért, hogy a cége megvásárolhassa az egykori polgármesteri hivatal épületét, amelyet végül – egyedüli pályázóként – meg is vett. Az ügyészségi kihallgatáson azonban a vállalkozó azt mondta, hogy csak mérgében – mert akkor épp haragudott a polgármesterre – mondott ilyeneket, de mindez nem igaz. A kihallgatása után pedig már azzal szájalt Kerepesen, hogy „megvédte a polgármester seggét”. Erről is készült hangfelvétel, de ezt sem értékelte úgy az ügyészség, hogy valótlan tartalmú vallomást tett volna előttük a vállalkozó. Egy másik cégvezető azt vallotta, hogy félmillió forintot kért tőle Franka polgármester, hogy az önkormányzat kiegyenlítse cégének a tetemes tartozásukat, egy másik vállalkozó pedig azt mondta jegyzőkönyvbe: havi 200 ezer forintot kért tőle zsebbe a kerepesi polgármester, hogy a hulladékszállítással kapcsolatos szerződését megtarthassa, de a férfi ebbe nem ment bele. Csináltatott viszont Frankának egy csaknem egymilliós konyhabútort, a költségeket ő állta.
A jelentős időmúlás, a részbeni elévülés, valamint amiatt, hogy ezek a korrupciógyanús esetek jobbára négyszemközti megbeszélések voltak, és más bizonyítékokkal nem voltak alátámasztva, a főügyészség megszüntette a büntetőeljárást.
Azt, hogy Franka milyen vezető, talán egy 2015. április 28-i képviselő-testületi ülés példázza a leginkább. Itt elfogadták, hogy a település százezer forinttal támogatja kárpátaljai magyar gyerekek beiskoláztatását. Az összeg növelése érdekében egy képviselő lemondott a havi tiszteletdíjáról, továbbá tett a közösbe a helyi iskola, valamint az óvoda is. Az összeg végül 320 190 forint lett. Franka kijelentette: magánemberként, a saját pénzéből felkerekíti az adomány összegét négyszázezer forintra. A kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség képviselője később megerősítette: csak az önkormányzati szerződésen szereplő 320 190 forintot vette át. Hasonló ügy volt, amikor a szilasligeti kápolna harangjára gyűjtöttek, több pénz érkezett a felajánlóktól, mint amennyibe a harang került.
Franka körül fogy a levegő, úgy hírlik, a parlamenti pártok szervezkednek ellene. Egyelőre azonban nem tudni, elindul-e a jövő évi helyhatósági választáson, mert erre a kérdésünkre sem válaszolt.
