Kerekesszéket kaptak ajándékba az artisták
Október utolsó két napján a Budapesti Kongresszusi Központnban lép fel a holland Asthon Brothers, a cirkusz művészet megújítói. A fiatal művészek páratlanok a maguk nemében. Artisták, zenészek, komikusok és színészek a színpadon. Mindenből tréfát űznek, hogy megmutassák – Bármi elérhető, nincs lehetetlen!
- Mi mindannyian zenélünk, mindegyikőnk valamiben jobb, mint a többiek. De a közös munka során mindenki fejlődik, utolérjük egymást, mintha egy lépcsőn haladnánk felfelé – magyarázzák holland fiatalemberek, akik mindannyian az évtized elején végeztek az amsterdami Variety Akadémián.
2002-es bemutatkozásuk óta járják Európát, mindenhol jelentős érdeklődés kíséri fellépéseiket, mert előadásuk szokatlan, humoros és látványos. A színpadon nem beszélnek, viszont élő zenét játszanak, miközben a szokásos cirkuszi produkciókat vegyítik egy különös előadássá.
Élő zene, akrobatika közben
A zenei műfajok nagyon változatosak: a balkáni gipsy zene, a free jazz és a klasszikus dallamok is sorra kerülnek. Mindezt a fizikai tűrőképesség határán egyensúlyozó mutatványok közben.
- Voltunk néhány éve az edinburghi Nemzetközi Cirkusz Fesztiválon. De egyetlen együttes sem dolgozott úgy, mint mi. A cirkuszi mutatványosok elsősorban az erejüket és az ügyességüket használják fellépés közben. Mi közben zenélünk is, színészkedünk is. A mi produkciónk közelebb áll a színpadi előadásokhoz, mint a cirkusz sátorok világához – mondták az ifjú előadóművészek, akik persze nem zárják ki, hogy hagyományos cirkuszokban is fellépjenek valamikor.
Névadók a 19. századból
Csodálják a cirkuszok hőseit, akik évtizedeken keresztül vándorolnak városról városra, faluról falura, hogy esténként a manézsban felléphessenek. Névadóik, az Aston fivérek 1890-ben Ausztráliában éltek, kackiás pödrött bajusz viseltek, és csíkos trikó feszített az izmaikon.
A XXI. századi Asthon Brothers nem az erejét fitogtatja, hanem elgondolkodtatja, lelkesíti a közönségét. Talán a legszokatlanabb színpadi eszközük a mozgássérültek kerekes széke, ami gazdag asszociációkra ad alkalmat a számukra. Egyszer kánkánt táncolnak benne, máskor - mint a cowboyok - úgy lovagolnak rajtuk.
- Nem támadták őket azzal, hogy gúnyt űznek a mozgássérültekből? Hogyan reagált közönség a színpadokon szokatlan eszközökre? – kérdezte a 168ora az előadóművészeket.
- Hollandiában történt velünk, Eindhovenben, hogy a műsor közben egyszer csak integetett felénk a nézők közül egy asszony. Majd elindult a színpadra. Kerekesszékével feljött hozzánk, mi pedig improvizáltunk, bevontuk őt is az előadásba. Annyira tetszett neki, hogy később nekünk ajándékozta a saját kerekesszékét, amire már nem volt szüksége. A lényeg, hogy mi bármiből gúnyt űzünk, de mindezt mégis tisztelettel tesszük Ugyanakkor arra buzdítjuk az embereket, hogy nincs lehetetlen! Minden elérhető! – magyarázzák a filozófiát.
Az élet küzdelem
A budapesti fellépés címe, Sarlatánok. Az előadás a XIX századi amerikai mutatványosokra utal, akik varázslásukkal, kuruzslásukkal, varázs trükkjeikkel faluról falura jártak. A darab egy adott téma köré szőtt jelenetek laza fűzére, hol sírásra ingerlő, hol nevettető – állítják a fiatal művészek és hozzáteszik - Mindez maga a küzdelmes élet az angol abszurd humorral vegyítve.
