Kérdés, előkapja-e konzultációs adatait Orbán, hiszen ez az uniós csúcs kicsit sem Soros Györgyről szól
Újabb szélmalommal indult harcba Orbán Viktor, hiszen a ma kezdődött kétnapos uniós csúcstalálkozó témái között még csak fel sem merülhet Soros György. Márpedig – mint megírtuk – a magyar kormányfő a sorososzós, antiszemita, menekült- és civilellenes nemzeti konzultációs „eredményekkel” indult, állítása szerint, harcba Brüsszelbe.
EU-csúcs Brüsszelben: a reptéren még megvolt a kormányfő hátizsákja a konzultációs adatokkalCsakhogy korántsem biztos, hogy Orbán hátizsákjában valódi adatok lapultak, ahogyan az is kétséges, hogy valódi eredményekkel tér majd haza. Már csak azért is, mert brüsszeli forrásaink szerint ez az uniós csúcs az év végi lezárás jegyében meglehetős semmitmondásról árulkodik majd. Igaz ugyanakkor, hogy a mai nap is hordozott bizonyos, mérsékelt fejleményeket.
Csütörtök délelőtt először a visegrádi országok (V4) kormányfői ültek ugyanis össze Brüsszelben, akikhez csatlakozott az Európai Bizottság elnöke és az olasz miniszterelnök is. Jean-Claude Juncker ismét ki kívánta fejezni szimpátiáját és nyitottságát az utóbbi időben, és elsősorban a migrációs krízis, valamint a demokráciadeficites kérdésekben renitensként feltűnő V4-es országok – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – felé. A visegrádi államok vezetői a líbiai határvédelem anyagi támogatásáról döntöttek.
Paolo Gentiloni olasz miniszterelnökkel megállapodtak arról, hogy a V4 és Olaszország között létrejön egy együttműködés, amely alapján
a visegrádi országok 35 millió eurós felajánlást tesznek Olaszország számára annak érdekében, hogy a migrációs áradatot le tudják lassítani, meg tudják fékezni.
A Líbiában működő menekülttáborok, illetve a líbiai déli határok védelmének megerősítésére használhatják fel a támogatást az olaszok. A V4-es közleménye szerint ugyanis: „kizárólag a külső határok védelmének biztosításával lehet hatékonyan kezelni az Európára nehezedő migrációs nyomást, miközben annak kiváltó okait kell megszüntetni.”
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön, a visegrádi országok vezetőivel közösen tartott brüsszeli megbeszélést követően kijelentette: az uniós határvédelem erősítését szolgáló, jelentős összegű felajánlás bizonyíték arra, hogy a visegrádi négyek szolidaritást mutatnak, és kiállnak Olaszország és más országok mellett.
Persze mindez aligha rendez majd minden, a menekültkrízisben előretört európai konfliktust. Nem működik a „szelektív szolidaritás” a migrációs válság kezelésében, a bevándorlás külső és belső dimenziójában is szolidaritásra van szükség az Európai Unió tagállamai között –közölte Angela Merkel német kancellár csütörtökön Brüsszelben, röviddel az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozójának kezdete előtt.
„Nemcsak a külső határokon történő migrációkezelésében kell szolidárisnak lenni (…) ez jó és fontos, de belső szolidaritásra is szükség van” – mondta Merkel, elvetve a „szelektív szolidaritást” a tagországok között.
Eközben az olaszokkal kötött megállapodást is felhasználták arra, hogy befolyásolják a közvéleményt. Robert Fico szlovák kormányfő az uniós csúcsra érkezve arról beszélt újságíróknak, hogy szerinte „a Líbiából menekülőknek az emberi jogok nem adnak beutazási engedélyt az Európai Unióba”.
Orbán Viktor pedig még a V4-es minicsúcson, Jean-Claude Juncker mellett állva arról beszélt, hogy:
amennyiben szükséges, készen állunk arra, hogy részt vegyünk és lebonyolítsuk a külső határvédelemmel járó feladatokat.
A magyar kormányfő Facebook-oldalán megjelent, Helyzetjelentés című videonyilatkozat szerint Orbán kijelentette, „mindannyian tudjuk, hogy Magyarország védi Európa szárazföldi határait, a tengeri határokat pedig Olaszországnak kell védenie”. Azon múlik a személyes, a nemzeti, a családi biztonság, a gyerekek jövője, közbiztonsága és terrormentes élete, hogy sikerül-e a magyaroknak a szárazföldön, az olaszoknak a tengeren megvédeni Európa külső határait – mondta a miniszterelnök.
Valójában azonban, mint azt az Európai Bizottság jelezte már az októberi uniós csúcson, minden tagállam egyetértett abban, hogy nagyobb mértékben járul hozzá az Afrikának nyújtandó támogatási alap hiányának megszüntetéséhez. Csütörtöki felajánlásukkal a visegrádi országok teljesítették kötelezettségvállalásukat, amely egyértelmű szolidaritást és elkötelezettséget jelent az unió határain kívüli fellépéseinek támogatása és a bevándorlás kiváltó okainak kezelésére terén – húzták alá.
Nem igaz ugyanakkor, amit élükön Orbán Viktorral a V4-ek állítanak, hogy kizárólag ők képviselnék a külső határvédelem és a migrációs válság helyi, nem pedig európai kezelésére irányuló közös politika eszméjét. Mintegy tizenötezer, eredetileg Európába tartó menekültet telepítenek haza a származási országukba a következő hetekben Líbiából – jelentette be Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő csütörtökön Brüsszelben. Az Európai Unió, az Afrikai Unió és az ENSZ közös munkájának köszönhetően eddig tizenhatezer ember önkéntes hazaszállítására került sor Líbiából – közölte Mogherini a két szervezet illetékes tisztségviselőivel folytatott tárgyalásai után, az uniós vezetők csúcstalálkozójának kezdete előtt. Hozzátette, az EU további százmillió euróval fogja támogatni ezt a munkát, de ezen felül is pluszforrások bevonására lesz szükség. Hangsúlyozta, a migrációs válság külső dimenzióját illetően komoly előrelépések történtek, miközben a belső dimenzióban a jelek szerint vannak még nehézségek.
A menekültkrízis és az úgynevezett menekültkvóták kérdése tehát nagyon is napirenden van, még ha nem is ez a hivatalos tárgya a csúcsnak. A hét elején ráadásul úgy tűnhetett, fordulat áll be az uniós intézmények hozzáállásában. Kiszivárgott ugyanis egy tervezet, amelyben a tanács elnöke, a lengyel Donald Tusk ejtené a kötelező kvótákat, amennyiben a kérdésben fél éven belül nem tudnak megállapodni a tagországok. A tervvel kapcsolatban az Európai Bizottság részéről élesen kritizálták Tuskot, akinek terve aztán a csúcs közeledtével egyre finomodott, a csúcs előtt kiadott közleményében az európai egység szükségességéről, a nézetkülönbségeken való felülemelkedést hangsúlyozta.
EU-csúcs Brüsszelben: Orbán Viktor közelebb hajol Emanuel MacronhozMégsem a menekültválság lesz az idei utolsó uniós csúcs fő témája. Elsősorban az Egyesült Királyság európai uniós kilépéséről szóló tárgyalások állását fogják értékelni az uniós országok állam-, illetve kormányfői. A bennmaradó tagállamok vezetői ezúttal nagy valószínűséggel hozzá fognak járulni az egyeztetések második szakaszának megkezdéséhez.
A csúcstalálkozó délutáni megnyitását követően a hagyományoknak megfelelően Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével egyeztetnek a tagállami vezetők, azután az első munkaülésen az Európai Unió és a NATO közötti együttműködéssel, valamint más biztonság- és védelempolitikai kérdésekkel foglalkoznak a résztvevők, a következő napirendi pont részeként pedig szociális ügyekről, az oktatásról és a kultúráról van szó.
Persze, ahogyan 2015 óta szint minden egyes EU-csúcson: a munkavacsorának ezúttal is a migrációs válság lesz a középpontjában. Ugyanakkor Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár beszámol a minszki megállapodások végrehajtásának állásáról, és sor kerülhet az ukrajnai orosz beavatkozás miatt elrendelt uniós szankciók meghosszabbítására is. Belga kérésre emellett megvitatják majd az Izraelben működő amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetéséről szóló amerikai döntést is.
Péntek reggel ezután egy olyan eurócsúcsot tartanak, amelyen a valutaövezeten kívüli tagországok vezetői is jelen lesznek. A fő téma a gazdasági és monetáris unió elmélyítése. Az utolsó napirendi pont, amely az egyetlen, valódi döntést is eredményező témája lehet ennek az EU-csúcsnak, most épp a Brexit-tárgyalások első körének lezárásáról szól majd, ennek megtárgyalásán a brit kormányfő már nem vesz részt, csak a bennmaradó tagállamok vezető.
Orbán Viktor és társai tehát e két napban mindössze arról döntenek majd, szerintük elegendő-e az előrehaladás a brit kiválás főbb kérdéseiről ahhoz, hogy megkezdődhessenek az egyeztetések a jövőbeli EU–brit kapcsolatokról. Brüsszeli források szerint egyértelmű, hogy jóvá fogják hagyni a tárgyalások megindítását, noha ma éppen annyi a tisztázatlan kérdés, mint hónapokkal korábban. Ám az idő szalad, egy év múlva már teljesen le kellene zárni az elszakadási tárgyalásokat, amelyek még csak most léphetnek tehát a második szakaszukba.
