Kényszervallatás volt, nem nokiás doboz?

Ügyvédje szerint az is kiderült, hogy jogsértően vádolták meg 750 miliós károkozással, ami jogállamban példátlan – írta a

Minden, a BKV-per vádiratának alapját képező korábbi vallomását visszavonta a büntetőeljárás tegnapi tárgyalásán Balogh Zsolt, a BKV volt megbízott vezérigazgatója. A Nokia-dobozos botrányt kirobbantó Balogh – az ügy negyedrendű vádlottja – vallomástételével a Kecskeméti Törvényszéken folytatódó per keddi tárgyalási napját azért előzte meg nagy várakozás, mert a BKV-ügy vádiratának főbb állításai javarészt az ő nyomozati vallomásán alapulnak, sőt, terhelő kijelentéseit a jobboldali médiában meg is ismételte. Így kapott szárnyra egyebek közt a Nokia-dobozos történet, miszerint Balogh állítólag több alakalommal juttatott kenőpénzt Hagyó Miklós akkori főpolgármester-helyettesnek. A Hagyó elleni három vádpontból kettő Balogh egyébként is ellentmondásos nyomozati vallomásán alapul.

Balogh előre bocsátotta, hogy bűnösségét nem ismeri el, a BKV-t semmilyen kár nem érte, hátrányos szerződésekről nem volt és nincs tudomása. Állítása szerint minden esetben értékarányos szerződéseket kötött. Másokra nézve terhelő vallomásairól elmondta: úgy érezte, minél több visszásságot kell mondania, hogy hazaengedjék. „Nem akartam börtönbe menni úgy, mint a kollégáim. A sajtónak is azért nyilatkoztam, hogy ne tartóztassanak le” – mondta Balogh, utalva korábbi, a Magyar Nemzetnek és a HírTV-nek tett kijelentéseire. Az egykori BKV-vezető felidézte azt az esetet, amikor négy nyomozó hallgatta ki egyetlen ügyvédjelölt társaságában. Véleménye szerint a jegyzőkönyvekből is kitűnik, hogy kérdések nélkül és csapongva mond másokra nézve terhelő dolgokat. „Nem vagyok hős. Nem akartam mást, csak hazamenni” – indokolta visszavont vallomásait. (Balogh ezeket az állításait nem tartja fenn, csak a bírósági eljárásban tett vallomását, amiben már nem szerepel a Nokia-doboz – ez formailag azt jelenti, hogy visszavonta korábbi vallomásait.)

A visszavont vallomás jelentette fordulathoz kapcsolódhat, hogy korábban az a hír járta, hogy az ügyészségi koronatanú Balogh – akinek több vádlottal szemben semmilyen kényszerintézkedést nem kellett elszenvednie – sokáig nyomozati alkuban bízott, ezért is segíthette az ügy „felgöngyölítését”, majd meglepte, hogy a választások után mégis a vádlottak padjára került. Ezzel függhet össze, hogy szeptemberben Balogh váratlanul ügyvédet is váltott. A Pécs fideszes önkormányzata megbízásából a vízmű „einstandban” részt vett Szabó Iván helyett a korábban a Kulcsár-perben is megforduló, majd egy ideig Damu Rolandot is védő Szigethy György lett az ügyvédje.

A volt cégvezető és védője tegnap a tárgyaláson észrevételezte, hogy az ügyészség – szabálytalanul – úgy vádolta meg Balogh Zsoltot több pontban, hogy azokban gyanúsított sem volt és azokban a vádpontokban nem is nyomoztak ellene. Ilyen a Baloghot társtettesként 750 millió forintos károkozással terhelő vádpont, a bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette – mondta lapunknak Balogh ügyvédje. Szigethy szerint ez nem egyszerű formai hiba, mert alapvető jogi kérdés, hogy jogállamban nem lehet úgy megvádolni valakit, hogy előtte nem gyanúsították meg a terhére rótt bűncselekménnyel, ezzel egyúttal ugyanis elzárják a jogorvoslati lehetőségektől is. Az ügyvéd szerint az is meglepő volt, hogy a tárgyaláson az ügyész azt állította, Baloghot az egyik tanácsadó céggel kötött BKV-s szerződés miatt is vádolják, holott ezzel sem gyanúsították meg és e kérdésben eddig a törvényszék is úgy értelmezte, hogy védence nem terhelt. Szigethy ezekre az aggályokra védői észrevételben hívta fel a figyelmet.

A tárgyaláson Balogh egyébként arról is beszélt, hogy a BKV-nál az egyes politikai és karrierérdekek miatt kereszttűzbe került. Felidézte, hogy a BKV paraméterkönyve körüli botrány az akkori városvezetés ellenzékének érdekeit szolgálta, amelyben a szakma képviselői – mint például ő – háttérbe szorultak, miközben a nyomás nőtt rajtuk. Elmondása szerint akkoriban több szakszervezeti vezető Antal Attila vezérigazgató posztjára pályázott, akit Balogh jó és korrekt szakembernek tart. Mint ismeret, Antal szívrohama után kapta Balogh a felkérést, hogy átmenetileg lássa el a vezérigazgatói feladatokat.

A konkrét vádakra rátérve Balogh elmondta: ártatlannak tartja magát a szerződések megkötése ügyében. Nem tudott értékaránytalanságról, mindig a szakmai területek által elé terjesztett szerződéseket hagyta jóvá. Elmondta továbbá, soha nem utasított senkit, semmilyen szerződés megkötésére. Projektoron kivetített képekkel szemléltette, hogy az ügyészség hogyan vádolta őt meg szimpla láttamozások és mások által jóváhagyott, előterjesztett, egyébként nem előnytelen szerződésekre hivatkozva. Volt kollegáiról szólva Hagyóról csak annyit mondott, hogy „sokszor raportra hívott, ordibált velem”. Mesterházy Ernővel – Demszky Gábor volt főpolgármester tanácsadójával – való kapcsolatát felszínesnek, semlegesnek nevezte, míg állítása szerint Antal Attilával korrekt szakmai viszonyt ápolt. Kitért a nagy vádpontokra is, például a szentendrei HÉV utastájékoztató-rendszerével kapcsolatos szerződésre. Ezt szükségszerűnek és indokoltnak nevezte, a sajtóban a „bóvli” kategóriába sorolható kivitelezésről szóló híreket pedig sületlenségnek nevezte.

Ki kell vizsgálni a kényszervallatást

A nyomozáskor „önmagukat vádoló, beismerő terheltek” gyakran védekeznek a bíróságon azzal, hogy vallomásukat kényszer, fenyegetés hatására tették, és visszavonják azt, noha formálisan amit jegyzőkönyveztek, „már nem lehet meg nem történtté tenni” – nyilatkozta korábban lapunknak általánosságban Tóth Mihály. A büntetőjogász szerint a vádlottak „azt persze mondhatják, hogy korábban bizonyos okokból hazudtak, félreértették őket, ám a bíróság végül mérlegelni fogja valamennyi elhangzott vallomást, és dönt, melyiket tekinti hitelesebbnek”. Hozzátette, lehetséges, hogy végül ilyen esetben a vádlottak egyik vallomását sem veszik figyelembe, általában ilyenkor bizonyítottság hiányában felmentő ítéletet hoz a törvényszék. Tóth arra hívta fel még a figyelmet, hogy a kényszervallatásról szóló vádakat akkor is ki kell vizsgálni, ha arra a vádlott állításán kívül nincs bizonyíték – írta a Népszava.

Egyelőre hallgat az ügyészség

A BKV-ügyben nyomozó, majd a vádiratot benyújtó Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF) a Népszavának hallgatott a per újabb fejleményéről, legalábbis a vádhatóság közleményben nem reagált Balogh Zsolt visszavont vallomására és arra az állítására, miszerint egyes állításait nyomás hatására tette. Hiába kereste a napilap tegnap Fazekas Gézát, a KNyF szóvivőjét is. Holott a BKV-perben legutóbb történt hasonló fordulat után erőteljesen visszakozott az ügyészség. Emlékezetes, hogy szeptemberben a Balogh előtt vallomást tett Antal Attila a bíróság előtt ugyancsak visszavonta a nyomozati szakban tett vallomását arra hivatkozva, hogy azt a nyomozók fenyegetésének hatására tette. Hasonlóról számolt be előzőleg Mesterházy Ernő is. Antal esete után Fazekas Géza ügyészségi szóvivő visszautasította a vádakat, miszerint a BKV-ügy nyomozása törvénysértő, az ötvenes éveket idéző módon zajlott.

„Erős pszichikai nyomás”

„Az ügyészeknek volt egy koncepciójuk, ők mondták, hogy ők ezt jobban tudják” – vallotta tizenhatodrendű vádlottként nemrég Oláh János tábornok a „Viszkisdoboz-ügyként” is elhíresült, úgynevezett tábornok-perben. Ebben az ügyben dandártábornokok, főtisztek mellett vádolják Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert is a Kaposvári Törvényszéken egyebek között bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel. Azonban Oláh János, mint a perről a blogján rendszeresen beszámoló egyik tábornok, Fapál László írta, nemrég elismerte: csak „bólintania kellett” az ügyészek által felvázoltakra, „és mondták, hogy elengedik”.

Nyomozati szakban tett vallomását a per során vissza is vonta. „A magyar jogrendszerben nem létezik az amerikai filmekből ismerős vádalku intézménye. Oláh esetében azonban valami hasonló történt: az ügyészség felajánlotta neki, hogy jóval enyhébb büntetést kap, ha másokat vádol bűncselekményekkel” – írta Fapál. Oláh ügyvédje is elismerte: védence vallomását a nyomozás során „súlyos eljárási szabálysértésekkel” vették fel. „Egyrészt több ízben törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretek hangzottak el kérdésekben, így például ha olyan tényeket tár fel, amelyeket a nyomozó hatóság nem ismer, akkor mentesül, továbbá (...) a kihallgatások során erőteljes pszichikai nyomásgyakorlás történt a katonai ügyészség részéről.”