Kell nekünk az ingatlanadó?

Az eddigi ingatlanadó elképzelések hibásak voltak, társadalmi hasznuk egyenlő a nullával, közönséges fiskális szemléletűek. Szeretnék már végre egy olyan ingatlanadó elképzelést látni az államtól, ami mögött van valamiféle értékmegjelenítés, ami valamilyen irányba ösztönzi az embereket és ezt az iránymutatást az állam nyíltan fel is vállalja. Kérdés, hogy az ingatlanadót milyen társadalmi érdekek és értékek szolgálatába állítsuk ?

Jelenleg az állam fő feladata a tragikus népesedési helyzet megfordítása, mely egyre gyorsuló, fékezhetetlen folyamatnak tűnik. Minden állam és társadalom gazdasági erejét a 18-50 év közötti korosztály létszáma adja meg, nem véletlen, hogy a reklámoknak is ez a korosztály a fő célpontja. A 18-50 év közötti nők társadalmunk legértékesebb tagjai azon egyszerű oknál fogva, hogy ők szülik a gyermekeket. Minden állami intézkedésnek, így az ingatlanadó rendszerének is elsősorban a 18-50 év közötti nők helyzetének a javítására kell koncentrálnia, mert enélkül ezek a nők kivándorolnak vagy nem szülnek elég gyermeket.

A 18-50 év közötti korosztály létszáma Magyarországon folyamatosan és tragikusan csökken az alacsony születésszám, valamint a legmunkaképesebbek kivándorlása miatt. A 2011. októberi népszámlálási adatok érthetetlen fel nem dolgozása miatt pillanatnyilag a 18-50 éves korosztály pontos kivándorlásával nem is vagyunk tisztában. Bizonyos vagyok benne, hogy a 18-50 év közötti korosztály létszáma a 2000. évi népszámlálás adataihoz képest legalább 10-15 %-al csökkent 2011-re. Nagyjából ezzel arányos a gazdasági hanyatlásunk mértéke is, a két folyamat összefügg. A 18-50 év közötti korosztály ma Magyarországon gyakorlatilag összeroskad a saját szüleinek (nyugdíj) és a saját gyerekeinek az eltartási terhe alatt. A túlzott jövedelemelvonás ellen e korosztály háromféleképpen védekezhet: alacsony gyermekszámmal, kivándorlással, adóelkerüléssel. A három védekezési mód mindegyike a magyar állam és társadalom egyre gyorsuló összeomlását vetíti előre.

Sajnos le kell szögeznünk: a 18-50 év közötti korosztályhoz, elsősorban e korosztály nőtagjaihoz jelentős erőforrásokat kell átcsoportosítani a 62 év feletti nyugdíjas korosztálytól és minden más területről (állami beruházások, állami működési költségek). Egyébként marad a gyermektelenség, a kivándorlás, az adóelkerülés.

Hogyan kellene az államnak eljárnia az ingatlanadó területén, hogy a jelenlegi legfőbb társadalmi célt, a népesedést elősegítse ?

Az államnak kifejezésre kell juttatnia azon szándékát, hogy a hosszú távú, stabil, a felek egyenjogúságán alapuló férfi-nő kapcsolatokat kívánja támogatni az adórendszeren keresztül is. Ezek a kapcsolatok ugyanis azok, amelyekből a legnagyobb eséllyel gyermek születik, így az államnak ezeket a kapcsolatokat kell támogatnia az adórendszeren keresztül is. Melyek azok az ismertetőjegyek, amelyek egy kívülálló, így az állam számára is jelzik egy férfi-nő kapcsolat hosszútávúságát, stabilitását, a felek egyenjogúságát ? Ezek a jellemzők következők:

– közös ingatlantulajdon, amelyben mindkét fél legalább ¼ -ed tulajdoni hányaddal rendelkezik,
– az ingatlant nem terheli senki haszonélvezeti joga vagy egyéb, a tulajdonos használatát korlátozó joga,
– mindkét félnek állandó bejelentett lakcíme a közös tulajdonú ingatlan.

Ha ezek a paraméterek megvannak, akkor jogi értelemben mindkét fél, így a nő is védett lakhatási helyzetben van, a nő nem teljesen kiszolgáltatott, a férfi-nő egyenjogúságán alapuló kapcsolat alapjai adottak. A magam részéről a közös lakástulajdon meglétét fontosabbnak tartom egy férfi-nő kapcsolat tartósságának és komolyságának megítélésénél, mint a házassági anyakönyvi kivonat meglétét, így az ingatlanadó szempontjából a házassági anyakönyvi kivonat meglétét irrelevánsnak tartom.

Az állandó bejelentett lakcím az emberek szemében rendkívül fontos tény, jóval fontosabb mint amit egyébként jogi jelentősége valójában indokol. Az állandó bejelentett lakcím alapján lehet azt is a legkönnyebben ellenőrizni, hogy az adott férfi-nő pár csak egyetlen ingatlanra kaphassa meg az adómentességet. A második, sokadik lakás ingatlanadó alóli mentesítése nem indokolt egy egyébként hosszútávú, stabil kapcsolatban élő, akár sok gyermekes pár esetén sem.

Sokaknak sajnálatos, de tény, hogy a nő anyagilag kiszolgáltatott helyzetén alapuló, „hagyományos családmodell” a nők számára nem vonzó, az ilyen kapcsolatokban sokszor jellemző a férfi kizárólagos ingatlantulajdona is, amivel a nő kiszolgáltatott helyzetét kívánja biztosítani. A mai 18-50 év közötti nők nem nagyon kívánnak ilyen alárendelt jellegű kapcsolatban több gyermeket is szülni. Az államnak saját eszközeivel az egyenjogúságon alapuló férfi-nő kapcsolatok létrejöttét kell elősegítenie, aminek az alapja a nő minél erősebb anyagi függetlenségének biztosítása többek között a férfi-nő közös lakástulajdon ingatlanadózási szempontú pozitív megkülönböztetésével.

Leegyszerűsítve és a kérdéskörben most már égetően szükséges állami célokat pontosan megfogalmazva:

– Az állam célja a hosszútávú, stabil, a férfi-női egyenjogúságot a közös ingatlan tulajdonnal is megalapozó, a gyermekvállalásra a nőnek minél nagyobb biztonságot nyújtó párkapcsolatok támogatása ingatlan adómenteséggel is.

– Aki nem kíván senkivel közös tulajdonú ingatlant szerezni, az az ember folyamatosan fenn kívánja tartani magának egy esetleges párkapcsolatból való gyors kiugrás lehetőségét, ami nem kedvez a hosszútávú, stabil, egyenjogúságon alapuló párkapcsolatnak, így a gyermekvállalásnak sem. Az ilyen ember nem is igazán akar hosszú távú párkapcsolatot létesíteni és gyermeket vállalni, így az állam őt az ingatlanadó szempontjából nem sorolja az adómentességet élvezők kategóriájába, az ő értékrendje nem szolgálja a népesedéssel kapcsolatos társadalmi érdekeket, az ilyen személy államilag nem támogatott értékeket jelenít meg.

– Az állam nem támogatja ingatlanadó mentességgel az azonos neműek közös ingatlan tulajdonát sem. Ez a társadalom népesedési céljaival ellentétes, az azonos neműek kapcsolatából nem születhet gyermek.

– Minden pár csak egyetlen, közös tulajdonú ingatlanra kaphat adómentességet, ahová mindketten be is vannak jelentkezve állandó lakóhelyre. A pár tagjainak minden más ingatlan tulajdona adóköteles. Az állam célja az, hogy ingatlanadó útján kikényszerítse az üresen álló lakóingatlanok bérbe adását, hogy abban végre családok lakhassanak, a tulajdonosok pedig az ingatlanadót a bérleti díjból meg tudják fizetni. Az állam ellenzi és a népesedési társadalmi célokkal ellentétesnek tartja, hogy lakóingatlanok egyszerű befektetési célból üresen álljanak és abban ne családok lakjanak. Aki üres lakóingatlanát nem kívánja bérbe adni, de ingatlanadót sem kíván fizetni, az az ingatlan eladása útján szabadulhat adófizetési kötelezettsége alól, megteremtve ezzel is annak a lehetőségét, hogy az üres ingatlanban végre lakhasson egy család. Nem tiltott, de a népesedési célok figyelembevételével indokolatlan egy párnak több lakóingatlan tulajdonával is rendelkezni, ezt az állam adórendszerével nem segítheti elő.

– Az állam ugyanakkor fontosnak tartja a házasság intézményét is, ösztönözni kívánja a közös ingatlantulajdonnal rendelkező férfiak és nők házasságkötését. Ezt az ösztönzést azzal kívánja megtenni, hogy ha egy házaspár bármelyik tagja meghal, úgy a házaspár túlélő tagja továbbra is ingatlanadó mentességet élvez, mely adómentesség kizárólag a házaspár által korábban közösen tulajdonolt lakóingatlanra vonatkozik. Ezen állami kedvezmény biztosítja az idős emberek megszokott környezetben való maradását abban az esetben is, ha házastársuk meghal.

– Az állam az ingatlanadóval nem elsősorban a bevételre tör, ezért annak éves mértékét kb. az adott lakóingatlan 1 havi bérleti díjában fogja meghatározni.

– Semmilyen más olyan cél nincs az előadottakon kívül, amit az állam ingatlan adómentességgel kíván támogatni.

A Fideszre nagy feladat vár még a következő 2 évben. Eddigi erőfeszítéseiknek nincs látszata a megszületett gyermekek számában, úgy tűnik tévúton járnak.

Egy politikus akkor teszi jól a dolgát, ha a nemzet gyarapodik, nem csökken a született gyermekek száma, az emberek nem vándorolnak ki, inkább ide akarnak mások bevándorolni.

Ha egy kormányfő 4 éves munkájára visszatekintünk és azt látjuk, hogy több gyermek születik és több a fiatal is az országban mint 4 évvel előtte, akkor az ő nemzetért végzett munkája eredményes volt.

Bízom abban, hogy Orbán Viktor 4 éves kormányfői tevékenységét a fentiek alapján eredményesnek lehet majd tekinteni 2014-ben.

Dr. Telek Zoltán
ügyvéd