Megvan a kastélytörvény első szerencsés nyertese
Noha többen is ellenzik, a sokat vitatott kastélytörvény passzusaiból adódóan mégis magánkézbe kerülhet a 26 hektáros szarvasi Anna-liget.
Magánkézbe kerülhet a 26 hektáros szarvasi Anna-liget, beleértve a területén álló Csáky-Bolza kastélyt, egy állatparkot, egy látogatóközpontot és a Körös-Maros Vidéki Nemzeti Park igazgatóság székhelyét. Mindezt az építési és közlekedési miniszter Lázár János-féle kastély-örökbefogadási program teszi lehetővé, melynek értelmében ingyenesen magánkézbe kerülnének az állami tulajdonú kastélyokat – számolt be a 24.hu. A lap szerint az új tulajdonos mindent visz majd, annak ellenére, hogy a terület privatizálásával sem az Agrárminisztérium, sem az érintett nemzeti park, sem a természetvédelmi szervezetek nem értenek egyet. A portál a nemzeti parktól úgy tudja, hogy a park fejlesztésére – például épületfelújítás, rekonstrukciók – közel egymilliárd forintot költöttek az elmúlt 30 évben.
A terület privatizálásával kapcsolatban 24.hu kérdéseket küldött az érintetteknek, valamint az Építési és Közlekedési Minisztériumnak is arról, hogy mi lesz a sorsa a nemzeti park igazgatóságának és az állatparknak, ha magánkézbe kerül az Anna-liget. A minisztérium a kérdésekre azt a választ adta, hogy:
„a törvény alapján az ingatlanok állapotának évenkénti felmérése szükséges, és a tulajdonba adásra vonatkozó felhívás azon ingatlanok esetében kerül közzétételre, amelyek esetében a vagyonkezelő nem tudja a fentiek szerinti méltó használatot biztosítani. Mindez nem csak a felújítás, de a fenntartás, karbantartás forrásigényét is jelenti.”
A lap az Agrárminisztériumtól azt az információt kapta, hogy a terület privatizációjához nem szükséges minisztérium engedélye, a kastélytörvény ezt nem írja elő. Hozzátették, elkötelezettek amellett, hogy „a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság székhelye, a Csáky kastély, a Látogatóközpont és az Állatpark továbbra is az Igazgatóság vagyonkezelésében és fenntartásában maradjon. A tárca erről az Építési és Közlekedési Minisztériumot is értesítette.”
Nem mindenkinek tetszett a kastélytörvény
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. január 19., 13:32
Alaptörvény-ellenes a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény több pontja – tartalmazza az Alkotmánybíróság (Ab) honlapján pénteken közzétett határozat.
Itthon
2023. december 20., 19:19
Novák Katalin köztársasági elnök elrendelte a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény kihirdetését, vétójogával élve az Alkotmánybírósághoz küldte ugyanakkor az államfő a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényt – tájékoztatta a Sándor-palota kommunikációs igazgatósága szerdán az MTI-t.
A Lázár-féle kastélytörvényről először 2023 decemberében lehetett hallani, és nem nyerte el mindenki tetszését. Novák Katalin akkori köztársasági elnök például tavaly decemberben vétójogával élve az Alkotmánybírósághoz küldte a törvényt. A köztársasági elnök indítványa szerint a törvény egyes rendelkezései sértik a jogbiztonság, a normavilágosság követelményét, ugyanis nem egyértelmű a törvény és más jogszabályok viszonya. Továbbá a törvény a kiemelten védett vagyon egy részére lényegesen enyhébb szabályozást állapít meg, mint a nemzeti vagyonról szóló 2011-es törvény, amely az elidegenítést nagyrészt kizárja. A vizsgált törvény megengedőbb elidegenítési feltételei a köztársasági elnök indítványa szerint tartalmilag nem felelnek meg az alaptörvény nemzeti vagyon átruházásával kapcsolatos rendelkezéseinek.
Erre reagálva Lázár János neki is ment a Sándor-palotának, gyávaságot és régi kommunista reflexet emlegetett:
„Ha rosszhiszeműen értelmezem, akkor viszont értem a mai döntést: gyávaság és régi kommunista reflexek vannak mögötte. Remélem, tévedek, és az elnök jogászai csupán nem olvasták a törvényt, vagy nem értik annak lényegét”
– fogalmazott még decemberben a miniszter.
Kár volt ugyanakkor ennyire kikelnie magából, az Alkotmánybíróság – a köztársasági elnök indítványával összhangban – ugyanis szintén kimondta, hogy a vizsgált kastélytörvény nincs tekintettel bizonyos alaptörvényi követelményekre. A törvény a nemzeti vagyonról szóló 2011-es törvényhez képest a kiemelten védett vagyonelemekre enyhébb szabályozást határoz meg, egyrészt az elidegeníthetővé tétellel, másrészt az ingyenességgel, harmadrészt pedig a potenciálisan bármely jogi személyre és természetes személyre kiterjedő tulajdonszerzői kör meghatározásával.
(Kiemelt képünkön Lázár János. Forrás: Lázár János hivatalos Facebook oldala)
