Jövőre jobb lesz, de mi még nem érezzük

A szokásosnál szerényebbre sikeredett karácsonyi bevásárlások is mutatják, hogy az idei év nem kitörő jókedvünk miatt marad majd emlékezetes a számunkra. A gazdasági világválság és a hazai politika együttes hatásaként a fogyasztás a 4-5 évvel ezelőtti szintre esett vissza, és még jó esetben is legalább 3 év, amíg visszatér a korábbi szintre. Vigaszul legfeljebb az szolgálhat, hogy a legrosszabbat, a pénzügyi összeomlást a szigorú válságkezelő intézkedésekkel és az IMF, valamint az EU segítségével sikerült elkerülni, és az egy évvel ezelőtti helyzethez képest óriásit változtak az esélyeink: akkor Izland mellett a leggyengébb láncszemnek tartottak minket, ma viszont az összmutatókat illetően az unió középmezőnyéhez tartozunk, a kilátásokat nézve pedig az élmezőnybe sorolnak minket.

Minden jel szerint a legtöbb országhoz hasonlóan már túl vagyunk a recesszió mélypontján, és 2010-ben megindulhat a kilábalás. Az idei 6,5 százalékos csökkenés után a külföldi és hazai elemzők általános véleménye szerint lényegében stagnálni fog a GDP, sőt egyre többen várnak némi emelkedést. Ennek oka az, hogy a magyar gazdaság húzóereje továbbra is az export, és legnagyobb piacainkon, főleg Németországban már megindult a növekedés, és ez ellensúlyozza a belső fogyasztás várható kisebb további csökkenését. Ennek nyomán az idei 20 százalékos visszaesés után az ipar teljesítménye várhatóan 2-4 százalékkal emelkedik, igaz, még így is messze lesz a korábbi szintektől.

Az elemzők szerint az infláció az év elején még 5 százalék felett lesz, de az év végére jóval 3 százalék alá csökken. A forint árfolyama stabil maradhat az euróval szembeni 270-280-as szinten. Ennek megfelelően a jegybanki alapkamat 5 százalékra esik, ami a költségvetés helyzetét és a vállalati, lakossági hitelfeltételeket egyaránt javítja. Az export erősödése nyomán a külkereskedelmi mérleg továbbra is igen pozitív lesz, ami a költségvetési szigor fenntartása esetén gyakorlatilag nullára csökkentheti a külső finanszírozási igényt, azaz az ország adósságállománya 2010 végétől nem növekszik tovább.

A kedvező makrogazdasági változásokat azonban a lakosság, sajnos, még nemigen fogja érzékelni, sőt sokak helyzete egyelőre romlani fog. A recesszió elleni hatékonyság-javító vállalati intézkedések és a központi költségcsökkentő lépések hatásaként a munkanélküliség valamelyest még tovább, 11 százalék fölé nő, a reáljövedelmek pedig kb. 2 százalékkal csökkennek. Mindezek következtében a fogyasztás is kissé elmarad az ideitől, bár az előrejelzések szerint jövő karácsonyra már érezhető lesz némi javulás.

A valóság persze eltérhet a prognózisoktól. A döntő befolyásoló tényező a világgazdasági folyamatok alakulása lesz: kicsi és nyitott gazdaság lévén ki vagyunk szolgáltatva a nemzetközi trendeknek, ha azok a vártnál jobban alakulnak, mi is a haszonélvezői leszünk, ellenkező esetben viszont mi is szenvedni fogunk. A másik nagy kockázati tényező a választások utáni új kormány magatartása: ha a várhatóan győztes párt valóban tartani akarja demagóg ígéreteit, és feladja az eddig látványos eredményeket hozó szigorú fiskális politikát és a bevételeket csökkentő, a kiadásokat pedig növelő intézkedéseket hoz, a stabilitás felborulhat és a magyar gazdaság kedvező megítélése a visszájára fordul. A külső finanszírozási igény megugrik és megdrágul, a forint árfolyam zuhanni fog, a befektetők ismét menekülnek, a fellendülés esélyei minimálisra csökkennek.