Jönnek az osztrákok! (Jönnek az osztrákok!)
Magyarország 400 000 hektár állami földet árverez el, és jogilag elmulasztotta kizárni a külföldieket a termőföldek tulajdonlásából – írja Peter Martos a Die Presse nemzetközi gazdasági rovatában. Amikor Magyarországon megkezdődik az állami termőföldek árverése, előfordulhat, hogy nem kívánt vendégek is feltűnnek: osztrákok és más EU-tagállamok lakosai, akik közül sokan már több mint 25 éve magyar termőföldet művelnek.
Vagy ahogyan a Magyar Nemzet másképpen, rövid mese formájában fogalmazott: “A küszöbönálló árverésre besétálhat Hans is, a településen mindenki által jól ismert osztrák gazda, aki több, egyenként 300 hektárnál is nagyobb földterülettel rendelkező céget is működtet. Ha elzavarják, mehet tovább a bíróságra, ahol akár meg is nyerheti az általa kezdeményezett pert”. Ha Hans békés természetű, akkor a termőföldre szánt pénzt odaadhatja Sanyikának, akitől hosszú távon földet bérel. Megkérhetné őt, hogy vásárolja meg a területet, hogy azt is bérbe vehesse. Magyarországon “200-300 ilyen Hans létezhet, de a Sanyikákról nem vezetnek nyilvántartást”.
Ez az egész nagyon összecseng azokkal a “zsebszerződésekkel”, amelyeket az 1990-es években a bizonytalan jogi helyzet miatt kötöttek: a magyarok eladták a termőföldjeiket az EU-tagállamok lakosainak – a földrajzi közelség miatt túlnyomó részben osztrákoknak. A vásárlási dátum nélkül készült szerződéseket vagy közjegyzőnél helyezték letétbe, vagy “zsebre vágták, hogy bármikor bizonyítani lehessen, hogy a saját termőföldemen vezetem a traktort”, ahogyan azt egy burgenlandi gazda leírja.
A büntetések megszigorítása. Hogy valójában milyen méreteket ölt a magyar termőterületek megművelése más EU-tagállamból érkező külföldiek által, azt jól tükrözi az Orbán-kormánynak az a törekvése, ahogyan kriminalizálni próbálja a zsebszerződéseket. 2013-ban egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel fenyegették a vevőket és az eladókat, valamint az ügyletben közreműködő ügyvédeket és közjegyzőket. 2014 júniusáig csak azoknak kellett szabadságvesztéssel számolniuk, akik a zsebszerződéseket fel- vagy bejelentették. 2014 májusa óta azonban a büntetőtörvénykönyv már önálló bűncselekményként definiálja a “ mező- és erdőgazdaságilag hasznosítható területek jogtalan megszerzését”.
A jogi óvintézkedések vadhajtása a sietségnek köszönhető. Az EU-csatlakozás 10. évfordulója, 2014. május 1. óta Magyarországon is megszűnt a moratórium a mezőgazdaság területén. Ez azt jelenti, hogy a 2014. június 15-én életbe lépett egységes EU-szabályozás értelmében minden külföldi szabályszerű vásárlási szerződéssé változtathatná át a termőföld használatára vonatkozó jogát – amelyet a fordulat óta Magyarországon a 17 féle szerzési mód valamelyike szerint szerzett.
Ettől kezdve a mezőgazdasági területek adásvétele “csak olyan papíralapú dokumentumok alapján mehet végbe, amelyek rendelkeznek az előírt biztonsági jegyekkel”. A mezőgazdasági minisztérium államtitkára, Simon Attila szerint, ennek az előírásnak az a célja, hogy “ megakadályozza a korábban keltezés nélkül készült zsebszerződések jogerőre emelkedését”. És most jön a hideg zuhany, amelyet az agrarszektor.hu nevű online szakmai médium tárt fel: az árverésből kizárt külföldiek az árverést követő 60 napos határidőn belül megszerezhetik a mezőgazdasági területeket, ha gazdaként nyilvántartják őket és helyben lakónak számítanak. Ebben az esetben állítólag elővásárlási jog illetné meg őket. „Mondjunk csak köszönetet a szocialistáknak és a Jobbiknak” – támadta dühödten a bal – és jobboldali ellenzéket Lázár János kancellária miniszter, amikor bejelentette, hogy az EU-Bizottság nyomására visszavonták a kirekesztést. A tilalom ugyanis ellentétes a kétharmados többséggel elfogadott magasabb jogszabállyal, a termőföldek szabad forgalmáról szóló törvénnyel.
Lázár számokat is mondott: a Magyarországon élő 10 millió emberből kb. 105 ezren vehetnek részt az árveréseken – közülük pontosan 222 a külföldi. A kormány mindegyiküket név szerint ismeri, miután valamennyien gazdálkodóként szerepelnek a nyilvántartásban. Többségük német, osztrák vagy román állampolgár, és közülük soknak magyar neve van. Az árverésen azonban csak olyanok vehetnek részt, akik a kikiáltásra kerülő termőföldtől nem laknak 20 kilométernél távolabb.
Kijátszási lehetőségek. Az árverésen 400 000 hektár állami föld kerül kalapács alá – a mezőgazdaságilag hasznosítható magyarországi földterület pontosan egy huszad része. Előnyt élveznek az eddigi bérlők, feltéve, hogy helybeliek.
Ezeknek azonban mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk: Simicska Lajos milliárdosnak, aki építési vállalkozóként összeveszett a kormánnyal, a piaci érték kétszeresét kell fizetnie, másoknak csupán a piaci érték 110 százalékát.
Természetes személyek csupán 300 hektár mezőgazdasági területet birtokolhatnak, de haszonbérleti szerződéssel 1200 hektáron gazdálkodhatnak. Ha azonban szövetkezetet vagy mezőgazdasági üzemet alapítanak, akkor a maximum 1800 hektár lehet.
Fordította: dr. Gonda László
