„Jé, ennek a rongyos országnak két közszolgálati tévéje van! Nem kéne ezt megszüntetni?”

1983 óta él Budapesten, de igazán a romániai forradalom idején ismerték meg nevét a hazai tévénézők, előtte éveken át a bukaresti magyar tévé adásait szerkesztette és rendezte. A napokban meghosszabbították mandátumát: egymás után másodszor választották meg a Duna TV elnökének. Folyamatosságra, megbízhatóságra és gazdaságosságra törekszik. És a műsorkínálat bővítésére. Cselényi Lászlóval beszélgettünk.

2008. október 2., 09:53

-- Önt szeptember végén újra a Duna TV elnökének választották. Túlzás, ha azt mondom, hogy botrányos körülmények között?

-- Nem tisztem minősíteni, hogy egy-két ingerült kurátor hogyan beszél egymással.

-- Egymással? Nem Önnel, nem Önről?

-- Nem, nem rólam volt szó. Az egyik társadalmi kurátor ingerült hangnemben vitatkozott egy jelenlévővel, akinek nem is kellett volna megszólalnia. Harmincöt kurátor van, ebből harmincnégy jött el, de az ellenőrző bizottság is képviseltette magát, különböző titkárságok vezetői… Negyvenöten voltunk összesen a teremben.

-- „Kinyírlak” – ez a kifejezés is elhangzott.

- Én nem hallottam. Ezt a „sértett” állítja. Állítólag odasúgta…
Sajnos néhányan személyeskedően vitatkoztak egymással. Nem volt lényeges.

-- Mi volt a lényeges?

-- Az, hogy hogyan képzeljük el a következő négy esztendőt. Például, hogy a technika áldásainak köszönhetően bővíteni tudjuk a határon túli tudósítók körét, akik ezentúl egyre több európai városból élőben tudnak majd jelentkezni: Bukarestből, Pozsonyból, Belgrádból, Londonból, Párizsból. És szintén élőben tudjuk majd kapcsolni Torontót, Sidney-t és New Yorkot. Hogy át tudunk térni a digitális adásokra, és hogy a műsortervekről is szóljak, lesz egy kárpát-medencei teleregényünk, Kolozsvári milliomosok címmel, mely Méhes György nagy sikerű regényéből készült.

-- Tehát nem arról van szó, hogy a Duna TV-nek is lesz egy szappanoperája?

-- Nem, ez egy filmsorozat, mely nyolcvan évet ölel fel Erdély életéből. Magyar – német – román koprodukcióban szeretnénk megvalósítani és tizenkét epizódos lesz. Ilyen lesz az Állomás című sorozatunk is, amely október közepén indul, műfajilag szituációs komédia, és inkább a magyar játékfilmek hagyományait folytatja.

-- Mindebből arra következtetek, hogy továbbra sem akarnak hasonlítani a kereskedelmi tévékre.

-- Nem, a Duna TV továbbra is a közszolgálatiság talaján marad.

-- Most, amikor az MTV is egyre inkább egy kereskedelmi televízióhoz hasonlít?

-- Újraválasztásom tétje az volt, hogy a politikai döntéshozók rájönnek-e arra, hogy azt a hatalmas nemzeti értéket, amelyet képviselünk, és amely a világ magyarságát összekapcsoló erő, elismerik-e, s értékelik-e jó szolgálatának erejét. A bizalom számomra azt jelenti, hogy a már megkezdett és bevált utunkon kell maradni.

-- A tavalyi évet közel 400 milliós mínusszal zárta a társaság, s az idei üzleti tervben is mintegy 270 milliós deficit szerepel. Ilyenkor szoktak előállni a világmegváltó kereskedelmi szakemberek, akik mind több hirdetést akarnak, s a műsorokba és a szerkesztésbe is bele szeretnének szólni.

-- A közszolgálatiság és a törvényesség érvényesítése azt is jelenti, hogy nem lesz több hirdetés. Ennyit lehet, amennyi most van és vége. Emellett az ízléstelen reklámok számát is korlátozzuk. Ami összeegyeztethetetlen mindazzal, amit a Duna TV képvisel, azt nem fogadjuk el, például azokat a reklámokat, amelyek az önzésre ösztönöznek. A hiányunkhoz annyit, hogy nem tartozunk azon közszolgálati médiumok közé, amelyek újabb meg újabb hitelfelvételből élnek. Mi éveken keresztül nullszaldósak voltunk, s hogy most hiányunk van az a támogatásmegvonásokkal okolható. Évekre visszamenően az inflációt követő kompenzációt sem kaptuk meg, ami összeadva több mint egymilliárd forint. Az idei első félévünket egyébként 135 milliós aktívummal zártuk.

-- Azon kevés számú médiafőnökök körébe tartozik, akik hosszú időn át gyakorolták a szakmát. Önt emellett műfaj művészeként is számon tartják.

-- A bukaresti tévé magyar adásának voltam éveken át szerkesztő-rendezője. Én készítettem a legtöbb romániai magyar televíziós játékfilmet, s aztán amikor ez az egész kezdett haldokolni, heti egy órára zsugorodott, ráadásul ellenzékinek számítottam és éjszakai tejhordásból tartottam el magam és a családomat, akkor inkább áttelepültem Magyarországra. 1983-ban kerültem az MTV-hez.

-- De a romániai forradalom idején vált közismertté.

-- Igen, amikor otthon ülve, a budapesti lakásomban ránéztem a tévé képernyőjére, és azt láttam, hogy kitört a román forradalom. Berohantam a Magyar Televízióba, ahol még igazából válságstáb sem tudott létrejönni, mert mindenkit annyira meglepett ez a váratlan és véres fordulat, és szükség volt a nyelvtudásomra, a romániai helyismeretemre, a romániai televíziós gyakorlatomra. Ismertem a szereplőket, kommentárokat tudtam az eseményekhez fűzni. Persze, nem tudhattam, hogy mennyi az egészben az operett. Sajnos sok megrendezett elem volt, de én naiv lelkesedéssel kommentáltam a fejleményeket. Akkor éreztem rá igazán a média erejére és felelősségére is. Arra vagyok büszke, hogy legtöbb műsoromnak magam voltam a szerkesztője és rendezője is. A televíziós műfajt ugyanúgy kell rendezni, mint a mozifilmeket. Érvényesíteni kell a rendező akaratát.

-- Mint újraválasztott elnök mit gondol, előveszi-e még valaki az MTV és a Duna TV egyesítésének gondolatát?

-- Tizenöt éves történetünkben ez folyamatosan előjön. Mindig akad egy marslakó, aki lenéz egy távcsővel, és azt mondja: „Jé, ennek a rongyos országnak két közszolgálati televíziója van! Nem kéne ezt valahogy megszüntetni?” Ennek most egyelőre vége.