Ezért magasabb az inflációs érzetünk, mint azt a számadatok indokolnák

Másként érzékeljük az inflációs adatokat, mint az a KSH adataiból következik. Az októberi infláció 9,9 százalékos volt, ehhez képest egy friss felmérés rámutatott, hogy a lakosság 32 százalékosnak érzékeli a pénzromlást. Ezzel kapcsolatban Molnár László, a GKI vezérigazgatója úgy fogalmazott: amióta ilyen mérések vannak, mindig volt legalább 8-10 pont különbség volt a mért és az érzékelt infláció között. Az a probléma, hogy az érzékelt különbség most nagyon megnőtt, mert az alapinfláció is magasabb lett. Mint mondta, „ha az év első kilenc hónapjának adatát nézzük, akkor ott 20 százalék feletti inflációt mért a KSH, ez pedig már nincs is olyan távol ettől a 32-től, amit érzékel a lakosság”.

Molnár László kitért arra is, hogy a kereskedelmi gyakorlatban terjed az a módszer, amikor nem árat emelnek a gyártók, hanem csökkentik a mennyiséget. Ilyen az, amikor a fél literes kakaó már nem fél liter, csak négy és fél deciliter. Ezt nem vesszük észre, mert azt látjuk, hogy az üveg ugyanúgy néz ki, de csak otthon vesszük észre, hogy a szokásosnál kevesebb. Tehát valójában drágább lett a termék, hiszen kevesebbet kaptunk ugyanannyi pénzért. 

A bérből, fizetésből élők esetében a jövedelmek növekedése elmaradt az infláció növekedésétől, még a KSH által mért inflációtól is. Tehát ha 18% körüli lesz az átlagos infláció, a bérnövekedés üteme pedig 16 százalék körül van, akkor lehet mondani, hogy kétszázalékos reálbércsökkenés történt, ami érzékenyen érinti a dolgozók jelentős körét, már csak azért is, mert nem mindenkinek nőtt a bére - hangzott el a beszélgetésben. 

Vannak olyan felmérések, amik azt mutatják, hogy a dolgozók 40 százaléka semmilyen béremelést nem kapott idén. Az ő esetükben 18%-os reálkereset-csökkenésről kell beszélni. 

A beszélgetést meghallgathatja itt: 

(Kiemelt kép forrása: Pexels.com)