Ítélet van, elkövető nincs – A rendőrség vizsgálja, ki adott hamis mondatokat a kormányfő szájába

Sokakat kínosan érintett, hogy a Fejér Megyei Hírlap ünnepi számában olyan mondatok jelentek meg Orbán Viktor szájába adva, amelyeket ő nyilvánvalóan nem mondhatott – az interjút meghamisították. A cikk olvasottságát egyébként jól mutatja, hogy az olvasók közül csupán néhányan tették szóvá a hamisítást, a négy, különböző helyre becsempészett mondatrészlet közül inkább csak azt a meg­­állapítást szúrták ki, hogy „a kórházi hullák száma is emelkedik”. Volt, aki kizárólag azon akadt fenn, hogy a kormányfő halottak helyett a hullák kifejezést használta, de a nyilatkozat igazságtartalmával amúgy egyetértett. A nyomtatott újságban megjelent cikk persze az internet népét is megbolygatta. Akadt kommentelő, aki „a balliberális sajtó gerillaakciójáról” írt, más úgy fogalmazott: „hát igen, az ördögnek a tömjén, Orbánnak az igazság az ellenszere”. Reménykedő megjegyzést is találtunk: „Aha! Kezdődik végre. Előbb csak az interjúját szabotálják, aztán előbb-utóbb (remélem) őt magát is!” Valaki pedig azt tartotta fontosnak közölni: „Hírhamisításért máshol előléptetés jár, lásd MTVA, TV2. Csakhogy itt a Szent Tehén szavait hamisították meg, azt bizony nem szabad.”

A hamisítót lapzártánkig nem találták meg, a felelősöket – vagy inkább bűnbakokat – azonban már szankcionálták. Négy nappal a történtek után a Pannon Lapok Társaságának (PLT) – amelyet megyei lapjaival, a Vas Népével, a Zalai Hírlappal, a veszprémi Naplóval, a Fejér Megyei Hírlappal és a Dunaújvárosi Hírlappal együtt tavaly szeptemberben vásárolt meg az akkor még a Népszabadságot is birtokló Mediaworks és került így októberben Mészáros Lőrinc érdekeltségébe – ügyvezetője, Kázmér Judit közleményben tudatta: „A szerkesztőségi rendszer automatikusan elmentett, bizonyító erejű adataiból, az adott időpontban a belső hálózattal kapcsolatban állt gépek informatikai vizsgálatából, valamint a lehetséges érintett munkatársak meghallgatása alapján megállapítható volt, hogy a cikkhamisítás hátterében belső munkatársak állhattak.” A cég menedzsmentje ismeretlen tettes ellen rendőrségi feljelentést is tett.

A becsempészett mondatok

„…mi kikértük az emberek véleményét, BÁR NEM ÉRDEKELT MINKET.”
„…és az ápolónők bérét 2017-ben és 2018-ban is folyamatosan emeljük. A KÓRHÁZI HULLÁK SZÁMA IS EMELKEDIK.”
„A korrupciós vád mint politikai lejárató eszköz teljes mértékben megszokottá vált. MI IS HASZNÁLJUK.”
„Azt kívánom, hogy MINÉL TÖBBEN TALÁLJANAK VISSZA A KARÁCSONY POGÁNY ÉRTELMEZÉSÉHEZ.”

A felelősségre vonással azonban egy percet sem vártak: eltávolították Németh F. Bernadettet, a veszprémi Napló főszerkesztőjét, Földesi Gábort, a veszprémi Napló digitális menedzserét, Zajácz D. Zoltánt, a Fejér Megyei Hírlap digitális főszerkesztőjét, Hajnal Csillát, a lap felelős szerkesztőjét és Klecska Ernő lapszerkesztőt. Nem sokkal később Kinde Kálmán ügyvezetőt is visszahívták tisztségéből és megszüntették a munkaviszonyát, így a társaságot vezetőként immár csak az eddig minden változást túlélő Kázmér Judit képviseli.

A történtek megértéséhez nem árt fölidézni, hogy a PLT-t már 2014-ben elkezdték fideszes pályára állítani. A médiacsoport komoly üzleti hasznot remélt attól, hogy többnyire háttéralkukat kötött a négy megye Fidesz által irányított önkormányzataival. Tódor János Emberközpontúság című riportjában (Magyar Narancs, 2015) kitért arra, hogy a megyei újságok az önkormányzati választások előtt Vasban és Veszprémben az önkormányzatok lapjaitól átvett, a Fideszt támogató cikkeket közöltek, nem feltétlenül politikai meggyőződésből, hanem részben közpénzekből származó összegekért.

A szerkesztőségeknek ez ellen csak elszórtan voltak szakmai, etikai kifogásaik, hiszen ekkorra ezeket a műhelyeket már teljesen felhígították. Egy akkoriban felelős beosztásban dolgozó újságíró szerint a német tulajdonú társaság magyar ügyvezetői két legyet akartak ütni egy csapásra: a Fidesznek vagy az adott város vezetőinek be nem hódoló munkatársaktól jobbára megszabadultak, s őket már kifejezetten a Fidesz kifutógyerekeinek számító képzetlen fiatalokkal pótolták, szinte fél pénzért. A legradikálisabb változások Veszprémben történtek, 2014-ben. Kilenc embert rúgtak ki a Naplótól, olyanokat, akiknek nevük és tekintélyük volt a szakmában és a megyében is. Ezek a szakemberek csak nagy nehezen találtak bármiféle munkát maguknak. Bartuc Gabriella egykori szerkesztő a hamisított Orbán-interjú kap­­csán az elbocsátottak által létrehozott, de számukra megélhetést nem biztosító Veszprémkukac.hu portálon vázolta a hely­­zetüket: „Miközben boldog-boldogtalan írja-szerkeszti az újságot, a kirúgott újságírók kapálnak, beteget gondoznak, teherautót vezetnek stb. A munka nem szégyen, de luxusnak tartom, hogy aki ért hozzá, nem csinálhatja, aki nem tudja, az meg csinálja.”

Az átszervezésekre-elbocsátásokra Veszp­­rémben új főszerkesztőt is talált a tulajdonos a korábban Vas megyében, később a Naplónál, majd az MTI-nél dolgozó Németh F. Bernadett személyében. Ő közismerten jó kapcsolatokat ápolt fideszes közszereplőkkel, állítólag Navracsics Tibor is egyengette a pályáját. Veszprémben egyházi kapcsolatait is szorosra fűzte, látványosan tett tanúbizonyságot vallásosságáról, sőt főszerkesztői kinevezését is úgy értékelte, hogy egyenesen a Jóisten választotta ki erre a feladatra.

Áprilisban váratlan tisztogatás történt a Pannon Lapok Társasága menedzsmentjében is: a korábban a hatékonyabb gazdasági működés érdekében szerződtetett ügyvezetőt, Szabó Miklóst és a vele együtt Debrecenből és Miskolcról érkező embereket menesztették. Szabót be sem engedték az irodaházba, az ajtóban a kocsikulcsát is elvették tőle. Volt, aki Kázmér Judit és Szabó házi vetélkedését érzékelte az eltávolítás mögött, mások pedig úgy vélték, Szabó – önjáró módon – vevőt keresett az akkor már eladó Pannon Lapok Társaságára. Meg nem erősített hírek szerint a saját vállalkozása tett ajánlatot a németeknek, akiknek esetleg szemet szúrhatott, hogy milyen forrásból lehet ennyi pénze az ügyvezetőjüknek. Volt olyan feltételezés is, hogy Szabó kormányközeli cégnek adta volna el a társaságot, de a német tulajdonosok – vélhetően hazai renoméjuk megőrzése érdekében – nem szerettek volna közvetlenül a kormányhoz köthető vállalkozással üzletelni. Ez utóbbi lehetőség valószínűnek látszik annak tükrében, hogy a látszólag pénzügyi befektetőnek számító osztrák Pecina érdekeltsége vásárolta fel a társaságot, amely aztán végül Mészáros Lőrincnél landolt.

Így aztán már a Mediaworks színeiben történt meg a példátlan hamisítás, igaz, a Pannon Lapok Társaságát még nem integrálták az új tulajdonos szervezetébe. A PLT lapjai ugyan a saját városukban készülnek, de Kázmér Judit írásban közölte a lapok szerkesztőivel, hogy december elsejétől a Media­­workstól érkező anyagokat Veszp­­rémben szerkesztik, a felelős Németh F. Bernadett, az ottani Napló főszerkesztője.

December 23-án Székesfehérváron Klecska Ernő volt a napos szerkesztő. A Fejér Megyei Hírlap főszerkesztője szabadságon volt, így őt teljes jogkörrel felruházva Hajnal Csilla felelős szerkesztő helyettesítette. Ő a rendszerben nyomon tudta követni az Orbán-interjú sorsát. A veszprémi szerkesztő szólt is neki, mikor kezd el foglalkozni az interjúval, amellyel persze érdemi dolga nem lehetett, ám a szöveget Veszprémben korrigálták, találtak is benne egy-két vesszőhibát, ezeket javították. A tördelő ott tördelte be az írást, kiemelést, képaláírást adtak a cikknek. Hajnal Csilla szerint valószínű, hogy az interjút betördelt formában is vissza kellett juttatni a Mediaworksnek ellenőrzésre. A székesfehérvári felelős szerkesztő csak akkor „húzta le” a számítógépes rendszerből az oldalt, amikor a képernyőn megjelent a fekete négyzet, amely azt jelentette: szerkesztett, korrigált, betördelt, teljesen kész, a nyomdába elküldött anyagról van szó.

– Megnéztem a fejlécet, a címet, a kiemelést, a képaláírást. Más szerkesztői feladatom, sőt kompetenciám sem volt – mondta lapunknak Hajnal Csilla. Amikor levilágította, a rendszer generált egy pdf-fájlt, ezzel igazolva, hogy az oldal rendben van. Hajnal Csillánál csak pár percig volt a kész interjú.

A szerkesztőségi rendszer automatikusan naplóz, az úgynevezett log fájlok alapján az derült ki, hogy egy szabadságon lévő korrektor jelszavával a veszprémi Napló digitális menedzserének, Földesi Gábornak a gépéről nyúlhatott bele valaki a már teljesen kész oldalon a szövegbe. Földesi az adott időpontban állítólag nem is volt a szerkesztőségben. A rendszerbe egyébként a munkatársak szerint szinte mindenki beleláthatott, s ha akart, az anyagokba is bele tudott nyúlni.

A fehérvári lapszerkesztő, Klecska Ernő még csak meg sem nyitotta az oldalt.

– Nem is volt szerkesztői kompeten­­ciám, ha lett volna, nem engedtem volna így leadni ezt az interjút. Nyilvánvalóan nem a miniszterelnök személye vagy véleménye, hanem szakmai kifogások miatt – ismételte meg a 168 Órának a szerkesztő, amit a meghallgatásán is elmondott. Az érintetteket ugyanis december 27-én behívták a PLT veszprémi központjába, ahol három ügyvéd jelenlétében a PLT menedzsmentjének tagjai és általuk ismeretlen emberek külön-külön faggatták őket. Hajnal Csilla szerint déltől este fél tízig tartott a meghallgatás – nem közölték velük, hogy fegyelmi tárgyalásról van-e szó –, tőle azt is megkérdezték, vállalná-e a hazugságvizsgálatot. A felelős szerkesztő igent mondott. A hivatalos iratba foglalt döntés azonban a helyszínen megszületett.

Az elküldött munkatársak munkaügyi bírósághoz fordulnak, Hajnal Csilla és Klecska Ernő pedig hitelrontásért is perel. Az egyelőre nem világos, hogy Kinde Kálmán ügyvezető milyen feltételekkel távozott s akar-e jogi elégtételt venni.

A hamisítás céljáról mindegyik szerkesztőségben folyamatosak a találgatások. Szóba került az is, hogy maga a cég kreált ürügyet a veszprémi és a székesfehérvári lap lefejezéséhez. Ez az ördögi hipotézis azonban a magyar politikai élet ismeretében kizárható: nincs az a médiacég, amely meg merné kockáztatni, hogy a miniszterelnök interjúját meghamisíttassa. Felmerült az is, hogy a Szabóval együtt elbocsátottak valamelyike állhatott bosszút, hiszen a számítógépes rendszer működését pontosan ismerik. Erre azonban semmi nem utal, s a PLT sem fogalmazott meg ilyen feltételezést. Az sem kizárható: a lapcsoport valamelyik munkatársa azt gondolta a levilágított oldalról, hogy már nyomják, így aztán saját magának, heccből változtatta meg a szöveget, s nem is sejtette, hogy a meghekkelt változat kerül az utcára.

A PLT szerkesztőségeiben bárkit kérdeztünk, mindenki azt állította: kizárt, hogy az elbocsátottak követték el a hamisítást, melyet egyébként kivétel nélkül elítéltek. Ki akarnak állni mellettük, aláírásokat gyűjtenek, s lapzártáig egy helyi író, a Fejér Megyei Hírlap irodalmi rovatának állandó szerzője, Czinki Ferenc bejelentette: többet nem hajlandó publikálni a lapban, mivel szerinte az újság függetlenségének látványos leépítése zajlik.