Imádja a magyar Vajna és Szima kaszinóit

Egyre több hazai és külföldi játékos látogatja a hazai kaszinókat, amelyeknek az összesített játékbevétele és játékadója évről évre dinamikusan nő – derül ki Tállai András államtitkár Ikotity István LMP-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére adott válaszából.

2015. augusztus 6., 07:26

Ikotity István az elmúlt öt évre visszamenőleg hónapokra lebontva azt szerette volna megtudni, hányan látogatják az egyes kaszinókat, azokban mekkora összegben játszanak, a játékosok hány százaléka nyer, kaszinónként mennyi egy játékos átlagos nyeresége és vesztesége, mekkora az egyes kaszinók bevétele és mennyi adót fizetnek.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára a parlament honlapján közzétett írásbeli válaszában kifejtette: a vizsgált időszakban eltérő számú játékkaszinó működött az egyes években. Míg 2011-ben két budapesti és egy soproni II. kategóriájú játékkaszinót látogathattak a játékosok, 2015-re – a 2014. május 5-én megkötött koncessziós szerződések alapján – nyolcra nőtt a játékkaszinók száma. Jelenleg öt budapesti és egy-egy soproni, debreceni és nyíregyházi II. kategóriájú kaszinó működik.

Az államtitkár felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy a játékkaszinók működésével kapcsolatban az adótitokra vonatkozó törvényi rendelkezések figyelembevételével éves összesített adatok kiadására van lehetőség.

Az összesített adatok szerint 2011-ben 205 ezer, 2012-ben 300 ezer, 2013-ban 639 ezer, 2014-ben 810 ezer, 2015 első félévében pedig 606 ezer hazai és külföldi játékos látogatta a játékkaszinókat.

A játékosok által vásárolt értékzsetonok, valamint a pénznyerő automatákon játékjog szerzésére alkalmas pénz összege a 2011. évi 33,1 milliárd forintról 2012-ben 44 milliárd, 2013-ban 100,6 milliárd, 2014-ben pedig 128 milliárd forintra nőtt, míg 2015 első fél évében 88,4 milliárd forintot tett ki. Az államtitkár megjegyezte, hogy ezek az adatok eltérhetnek a tétek tényleges alakulásától.

A játékkaszinók éves összesített – a tiszta játékbevételre és a borravaló 50 százalékára kiterjedő – játékadó alapja 2011-ben 6,3 milliárd, 2012-ben 7,9 milliárd, 2013-ban 15,3 milliárd, 2014-ben 19,4 milliárd, 2015 első félévében pedig 13,1 milliárd forint volt.

A játékkaszinók éves összesített játékadója 2011-ben 1,9 milliárd, 2012-ben 2,4 milliárd, majd – koncessziós díj levonás nélkül – 2013-ban 4,6 milliárd, 2014-ben 5,8 milliárd, 2015 első félévében 3,8 milliárd forintra rúgott.

Tegnap 15:23

Miközben Brüsszelben egymás után dőlnek el a következő évek stratégiai irányai, Orbán Viktor szerint a legnagyobb veszély most nem a migráció vagy a gazdaság, hanem Ukrajna EU-csatlakozása. A miniszterelnök szerint a belépés nem szolidaritás, hanem önsorsrontás lenne, és ebben most már kétmillió magyar szavazó is megerősítette.